Devizahitelek - A Kúria döntése szerint tisztességtelen az árfolyamrés (frissítve)

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kifejtette: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás miatt.

Ha mindezek miatt a fogyasztó alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen - mondta a szóvivő.

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivője (k), Józan Magda sajtófőnök (b) és Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője (j) a deviza alapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogegységi döntés ismertetésén, a Kúrián 2014. június 16-án. A devizahitel árfolyamkockázatának tisztességessége csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető - mondta ki a Kúria a jogegységi döntésében. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Kérdésre válaszolva Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt emelte ki, hogy e vonatkozásban a bizonyítási teher a fogyasztóé: elvi lehetősége ugyan van arra, hogy bizonyítsa, nem kapott megfelelő tájékoztatást, de álláspontja szerint ez ritkán sikerülhet. A bíróságoknak pedig erről  esetenként kell majd dönteniük.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből. Wellmann György szerint a jogalkotás megoldhatja ezt a kérdést. A Kúriának nem feladata, hogy ötleteket adjon, csak ha ilyen kérés felmerül, de a sajtóban lehetett olvasni például a hitelek forintosításáról.

A jogegységi döntés kitér arra is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseknek meg kell felelniük a Kúria polgári kollégiuma egy korábbi véleményében megfogalmazott szigorú, tételes oklistának.

A hivatkozott vélemény tartalmazza az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elvét, és ha ezeknek a szerződés egyoldalú módosítást szabályozó rendelkezései nem felelnek meg, akkor tisztességtelenek és ezért érvénytelenek, vagyis ezek figyelmen kívül hagyásával kell újraszámolni a szerződést.

Ezen elvek alapján az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét szabályozó szerződéses rendelkezések akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a hivatkozott véleménynek megfelelő ok-listában megjelölt körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. (Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések tették lehetővé például a kamatemelést.)

Wellmann György kiemelte: a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a kollégiumi véleményben, illetve jogegységi döntésben rögzített szigorú feltételeknek szerinte nagyon kevés szerződés fog megfelelni, így többnyire tisztességtelennek minősülnek.

Érdeklődők és érintettek várakoznak a devizahitelekről szóló jogegységi döntésére a Kúria előtt 2014. június 16-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Simonné Gombos Katalin kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Kásler-ügyben nemrég született döntéssel összhangban a polgári törvénykönyvnek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.

A hitel folyósításakor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. Továbbá e rendelkezések azért is tisztességtelenek, mert alkalmazásuk gazdasági indoka a fogyasztó számára nem világos, nem érthető, nem átlátható.

Wellmann György elmondta, hogy a jogegységi határozat nyomán bonyolult elszámolási viszonyok alakulhatnak ki, az egyes hiteleknél "az egész eddigi elszámolás borul". Feltehetően a bank az új elszámolással megkeresi az érintett adósokat, akik ezt vagy elfogadják, vagy bírósághoz, illetve pénzügyi békéltető testülethez fordulnak. A bíróság azonban csak határozott, összegszerű keresti kérelemről tud dönteni, amit az adósoknak ezekben az ügyekben nem könnyű kiszámolniuk.     A kollégiumvezető hozzátette: a mostani határozattal végleg elhárult az akadály a jogalkotás elől, "a jogalkotásra hárul az a feladat, hogy most ezt a helyzetet megoldja"; ezért nem ajánlaná a devizahiteleseknek, hogy további pereket indítsanak, meg kellene várniuk a jogalkotást.

Wellmann György kitért arra is, hogy a bíróság nem a közgazdasági racionalitást, igazságosságot vette figyelembe, hanem arról döntött, hogy tisztességtelen-e az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses kikötés, és ha igen, akkor érvénytelen, kimarad a szerződésből. Így a bankok azt  a szerződésmódosítást sem tudják megtenni, amely közgazdaságilag, pénzügyileg indokolt lenne, ami a bankok számára "nagyon hátrányos és igazságtalan" lenne. A kollégiumvezető szerint ezért a jogalkotónak méltányos megoldást kell találnia, például törvényben előírni, hogy csak a referenciakamathoz kötött módosításokat lehessen a bankoknak érvényesíteniük.

Arra a kérdésre, hogy a jogalkotó hozhat-e olyan törvényt, amely szerint az árfolyamrés visszajár, a kollégiumvezető úgy válaszolt: "szerintem igen".

Wellmann György arra a kérdésre, hogy a jogegységi döntés mely szerződésekre vonatkozik, elmondta: a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések vonatkozásában minden magyar bíróságra kötelező, míg például a lízingszerződéseknél - melyeknek vannak speciális elemei - az adott ügyben eljáró bíró dönti el, hogy mennyiben alkalmazza a jogegységi döntést.

Erősödött az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntése után

Erősödni kezdett az OTP részvénye a Kúria jogegységi döntésének hétfői bejelentése után, később azonban kissé korrigált az árfolyam.

A részvények ára nem sokkal 13 óra előtt 4440 forint volt, 13 óta után 10 perccel 4540 forinton állt.

A Kúria megállapította, hogy a devizahitelek törlesztésénél az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető.

DK: a kormánynak minden kibúvója megszűnt

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a Kúria hétfői jogegységi döntése után Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya már nem tud mellébeszélni, ugyanis minden kibúvójuk megszűnt. Az ítélet alapján a devizahitelesek problémájának megoldása elsősorban nem jogi, hanem politikai és költségvetési kérdés, a miniszterelnöknek és kormányának kell megoldania a helyzetet  - mondta budapesti sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke.

Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy miután az ítéletet írásban nem látták, ezért egyelőre csak egy első körös véleményt alakítottak ki. Úgy fogalmazott: a Kúria egy fontos döntést hozott meg, mert az ügyben végre van egy tiszta jogi helyzet. Azt lehet vitatni, hogy ez a helyzet inkább a bankoknak vagy inkább a devizahiteleseknek kedvező, de az biztos, hogy lezárult egy hosszú évek óta tartó ügy – jelentette ki.

A DK a Kúriával megegyezően úgy gondolja, hogy az árfolyamrés használata önmagában is tisztességtelen – közölte. Az ellenzéki párt úgy számol, hogy az ítélet száz és háromszáz milliárd forint közötti átalakulást fog jelenteni a szerződéses viszonyokban – tette hozzá.

A kormány egy „nagyon egyértelmű mankót kapott”, ahhoz, hogy ebben az ügyben mit kell tennie – folytatta. Molnár Csaba azt mondta, szeretnék, ha a döntéshozó politikusok úgy oldanák meg a devizahitelesek problémáit, hogy eközben a bankrendszer sem kerül veszélybe.

Az alelnök, aki szerint a kormány politikája miatt „szálltak el” a törlesztőrészletek emlékeztetett, hogy korábban a DK benyújtott egy javaslatot, amelyik szerint az állam, a bankok és a hitelesek egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban vállalnák a mentés terheit. Kijelentette, ha kell, ezt az indítványt újra benyújtják.

Jobbik: a kormány azonnali beavatkozására van szükség

A Jobbik szerint azonnal kormányzati és parlamenti beavatkozásra van szükség a devizahitelesek ügyében azt követően, hogy a Kúria hétfőn meghozta jogegységi határozatát.

Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján megismételte pártja korábbi javaslatát, amely szerint a devizahiteleket a felvételkori árfolyamon kellene forintosítani.

Szerinte ezzel a felelősökre, vagyis az érintett bankokra hárítanák az általuk okozott terheket „a szennyező fizet elve alapján”, és úgy járnának el, mint ha a hitelszerződéseket tisztességesen kötötték volna.

Egy kártérítési alapot is létrehoznának, amelyet azon bankoknak kellene feltölteniük, amelyekről vizsgálat deríti ki, hogy visszaéltek a fogyasztói bizalommal és indokolatlanul hárítottak át terheket. Szerinte ebből lehetne kárpótolni azokat az ügyfeleket, akikről kiderül, hogy túlfizetésben voltak, de ebből kompenzálnák legalább részben azokat is, akiknek már visszafordíthatatlan a helyzete, például azért, mert már elvesztették az ingatlanjukat - mondta.

Csomagjuk nemcsak a deviza alapú lakáshiteleseket érinti, hanem minden hitelkárosultat, azokat is, akik forint alapú kölcsönt vettek fel – fűzte hozzá.

Emellett „piactisztító akciósorozatot” is tartanának, amelyről azt közölte: minden olyan bank működését örömmel veszik, akik az itt élők érdekeit tiszteletben tartják, de akik csak kifosztották a lakosságot, azok előtt kinyitnánk a kaput – fogalmazott.

MSZP: komplex kormányzati intézkedéscsomagra van szükség

Komplex csomag kidolgozására sürgeti az MSZP a kormányt a devizahitelesek problémáinak megoldására.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, olyan törvényjavaslatra van szükség, amely a terhek nagy részét leveszi a devizahitelesek válláról.

Kifejtette, hogy nem ragaszkodnak konkrét megoldáshoz, de egyet tudnának érteni például azzal, ha az árfolyamgátat kiterjesztenék a futamidő teljes időszakára.

Kérdésre válaszolva Burány Sándor elfogadhatónak tartotta, de mint mondta, nem akarják százalékokra kicentizni, hogy a terhek kétharmadát az állam és a bankok viseljék.

Hangsúlyozta, ellentétben "a mostani, a forintot sorsára hagyó gazdaságpolitikával" egy olyat kell folytatni, amelynek révén erősödik a forint, és a ennek érdekében hozott kormányzati lépéseket össze kell hangolni a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájával. Véleménye szerint a devizahitelesek problémáinak kisebb részét oldja meg a Kúria jogegységi határozata, a problémák nagyobb része ugyanis a gyenge forint miatt alakult ki.

Az ellenzéki politikus azt mondta, 2010-ben, egy sikeres válságkezelést követően a szocialisták erős forinttal adták át a kormányzást, a Fidesz azonban politikusai nyilatkozataival, majd gazdaságpolitikájával "bedöntötte a forintot".

Burány Sándor szerint egyértelmű és világos, hogy ezért a gazdaságpolitikáért Orbán Viktor és kormánya a felelős, "az út szélén hagyta" a forintot és a devizahiteleseket.

"Minden egyes nap, amelyet megoldás nélkül töltünk el, Orbán Viktornak és kormányának személyes felelőssége" - fogalmazott.

Üdvözölte azt, hogy a Kúria döntésével világossá vált: az árfolyamrés tisztességtelen, és a törlesztőrészletek számolásánál valamennyi banknak a jövőben az MNB középárfolyamát kell figyelembe vennie.

Együtt-PM: visszamenőlegesen is az MNB középárfolyamát kell alkalmazni

Az Együtt-PM arra szólítja fel a kormányt és a parlamenti pártokat, hogy fogadják el az a szövetség politikusai által készített törvényjavaslatot, amelyik alapján a devizahiteleknél visszamenőlegesen is az MNB középárfolyamát kell alkalmazni – erről Pápa Levente beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Az Együtt-PM gazdaságpolitikusa hangsúlyozta, hogy ez az indítvány konzisztens a Kúria hétfői jogegységi döntésével. Azt kérte, hogy a törvénycsomagot mindenki támogassa, hogy minél hamarabb rendezhessék a devizahitelesek sorsát.

A vasárnap egy közleményben már ismertetett javaslatot várhatóan hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek.

LMP: a bankok fizessék vissza az adósoknak az árfolyamrésből eredő különbözetet

Az LMP képviselői törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy a pénzintézetek az év végéig értesítsék a devizahiteleseket arról, hogy az árfolyamrés miatt mekkora pluszpénzt szedtek be tőlük és ezt az összeget fizessék is vissza – ezt Csárdi Antal, a párt fogyasztóvédelmi és vállalkozásfejlesztési szakszóvivője jelentette be Schiffer András frakcióvezetővel közösen tartott hétfői sajtótájékoztatójukon.

A Kúria hétfői, devizahitelesek ügyében hozott döntésére reagáló javaslat szerint az adós dönthet úgy is, hogy a pénzt ne visszafizessék számára, hanem azzal csökkentsék a fennálló tartozását.

Schiffer András kérdésre válaszolva közölte, hogy indítványuk a folyamatban lévő ügyekre vonatkozik. A már lezártak esetében azt várják, hogy a kormány álljon elő egy javaslattal, amelyik azok kárvallottjaival foglalkozik – tette hozzá.

Az LMP társelnöke arra emlékeztetett, hogy pártjuk korábban javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a devizalapú ügyletek során ne lehessen a bírói utat megkerülni, de azt a parlament plenáris ülésén „lesöpörték”. A Kúria döntését elemezve viszont kijelentette, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamkockázat ügyében a bíróságnak kell mérlegelnie azt, hogy tisztességtelen volt-e az ügylet. Ez viszont csak azok esetében lehetséges, akik bírósághoz tudnak fordulni, mert akik végrehajtható közjegyzői okiratot írtak alá, azok el vannak zárva a bírói úttól – hívta fel a figyelmet.

Véleménye szerint most itt az alkalom támogatni az LMP  ebben az ügyben benyújtott javaslatát. Hozzátette, újra beterjesztik azt az indítványukat is, amelyik szerint a devizalapú hitelek esetében csak jogerős bírói ítélet birtokában lehetne végrehajtást kezdeményezni.

Rogán: minden visszajár, amit tisztességtelenül vettek el a devizahitelesektől

Az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül vettek el – közölte a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Rogán Antal szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől, és felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson.

Adósok százezrei indíthatnának pereket – folytatta -, a pénz visszaszerzése azonban most már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé – jelentette ki.

Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is. Hangsúlyozta: csak olyan megoldást tartanak elképzelhetőnek, amely azoknak a devizahiteleseknek is végleges megoldást jelent, akik éltek valamilyen segítséggel és jelenleg is fizetik a hitelüket, vagyis annak a 180 ezer embernek is, akik beléptek az árfolyamgátba.

Kitért arra is: mindhárom érintett kérdésben arra mutatott rá a Kúria, hogy tisztességtelenül járhattak el, sok esetben pedig egyértelműen tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben a bankok. Úgy fogalmazott: nem egyenkénti perekkel kell eldönteni, hogy kinek mondtak valamit az árfolyamkockázatról a bankban; kinek az esetében adtak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy a kamatperiódus megváltoztatása egyoldalú kamatemelés; az árfolyamrés esetében pedig a tisztességtelenség egyértelmű.

Nem elég kimondani, hogy a középárfolyamot kell alkalmazni, "ezt 2010 óta elértük", minden olyan ügyben, ahol egyértelműen megkárosították az ügyfelet, igazságot kell szolgáltatni - közölte. Mint mondta, a javaslatot legkésőbb az ősszel nyújtják be a Háznak, a végső szót a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülése mondja majd ki az előterjesztésről.