Bajnai vagy Mesterházy? - Az MSZP előválasztást javasol

Ez egy innováció a magyar politikában, de van rá nemzetközi példa - közölte a politikus.

"Azt javasoljuk, hogy döntsön a nép", éppen ezért azt kezdeményezi az MSZP országos elnökségi ülésén, hogy jelöljenek ki egy technikai előkészítő delegációt, amely kidolgozza az előválasztás részleteit.

Ismertetése szerint ha kell, az MSZP irodáin felül bérelnek ehhez helyiségeket, kultúrházat, sportcsarnokot, a jelöltek ott elmondhatják programbeszédjüket, majd az emberek szavazhatnak.

Mesterházy Attila azt mondta, hogy pénteken "ultimátumszerű" helyzet állt elő. Délután azzal szembesült, hogy Bajnai Gordonnak olyan javaslata van, amelyet előzetesen nem említett. A forró drót "kicsit lefagyott" - fogalmazott, kiemelve azt is, hogy a sajtó előbb értesült Bajnai javaslatáról, mint ő.

"Kényszerpályára tettek engem ma" - fogalmazott, hozzátéve: a saját javaslatukon már hónapok óta gondolkodtak, de arra az esetre tartották fenn, ha nem sikerül dűlőre jutni az egyeztetéseken.

Az MSZP elnöke részletesen, megyékre lebontva ismertette pártja korábbi javaslatát, amely összesen több mint 35 választókerületet tekintett tárgyalási alapnak, és azt mondta: ezt most már múltnak tekintik.

Kiemelte: az előválasztásra vonatkozó indítványuk a szavazók felrázását, motiválását, a bizonytalan szavazók politika iránti érdeklődésének felkeltését szolgálja. Ez egy erős és korrekt, a részvételi demokrácia elveit maximálisan tiszteletben tartó javaslat - hangoztatta.

Arról, hogy Bajnai Gordon hogyan reagált a felvetésre, azt mondta: "nem zárkózott el" egy ilyen megoldás elől, nem az volt a válasza, hogy nem. Bajnai Gordon szerint is az a lényeg, hogy minél több ember kérdezzenek meg - közölte.

A részletekről annyit mondott, hogy többféle lehetőség van, például, ahány körzetet elnyernek Bajnai Gordonék, az arányosítják a 106-hoz és az országos listán annyi befutó helyet kapnának. Arra a felvetésre, ha ez egy se, úgy válaszolt: akkor egyet se.

Kérdésre válaszolva közölte: utasította a pártigazgatót, hogy készítsen költségvetési előirányzatot, ugyanakkor szerinte nem kell feltétlenül nagy költségűnek lennie az előválasztásnak. Megjegyezte: a költségeket a két pártnak közösen kellene finanszíroznia.

Mesterházy Attila jelezte: október közepéig mindenképpen le akarják zárni a folyamatot. Akkor az MSZP kongresszust tart, és ott kell hivatalosan "megpecsételni" ezt a dolgot.

Hozzátette: szeretne lassan kicsit Orbán Viktorral is foglalkozni, hiszen a választópolgároknak Orbán Viktor és a demokratikus ellenzéki oldal között kell majd dönteniük. Arról is lehet hallani, hogy a kormányfő április 5-ére hozná elő a voksolás időpontját, és azt nem együtt tartanák az európai parlamenti választásokkal - említette meg.

Az MSZP elnöke kitért arra is, hogy az előválasztás jogilag teljesen rendben van, hiszen minden párt úgy választja ki a jelöltjeit ahogy jónak látja.

Kérdésre azt mondta: úgy gondolja, minél többen vannak, annál nagyobb az esélyük a választások megnyerésére, és ő maga nem hisz abban, hogy külön lista esetén Bajnai Gordonék a 10 százalékos küszöböt el tudnák érni. Szerinte, ha külön lista van és nincs mellette semmilyen együttműködés, az annak a deklarálása, hogy nem tudják megnyerni a választásokat.

Hozzátette: az előválasztás ugyanakkor nem zárja ki, hogy az MSZP más pártokkal is tárgyaljon. Példaként a Demokratikus Koalíciót, Fodor Gábor pártját, az MSZDP-t, valamit a civil szervezeteket említette.

Megjegyezte: ha valamilyen okból nem lesz előválasztás, az MSZP hivatalosan tárgyalni kezd más pártokkal az együttműködésről. Mesterházy Attila azt ígérte, hogy biztosítanak számukra befutó helyeket az országos listán, és adnak körzeteket is nekik.

Közvélemény-kutatással választatná ki a kormányfőjelöltet az Együtt-PM

Egy rövid kampányt követő közvélemény-kutatás során választatná ki a demokratikus ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét az Együtt-PM. Ezt a választási szövetséget vezető Bajnai Gordon jelentette be, miután több órán keresztül tárgyalt Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével.

Bajnai Gordon, aki csak saját elképzelésüket ismertette a sajtótájékoztatón, azt mondta, három fő elemből álló "gyorsító és problémamegoldó csomaggal" érkezett a megbeszélésre.

Az ellenzéki együttműködés minimuma, hogy mind a 106 körzetben egy közös ellenzéki jelölt álljon "Orbán Viktor jelöltjével szemben" - jelentette ki. Ha ez a választások vastörvénye, akkor ebben a részkérdésben le kell zárni a tárgyalásokat. Ezért javaslatának első eleme arról szól, hogy az egyéni jelöltek kérdését válasszák el a miniszterelnök-jelöltség kérdésétől. Elképzelésük szerint a kormányfő-jelöltről szóló tárgyalásoktól függetlenül az egyéni jelöltek csaknem harmadát, 35-öt az Együtt-PM adná, az MSZP pedig 71 helyet kapna, és mindkét fél támogatná a másik jelöltjeit. Bajnai Gordon hangsúlyozta, azt szeretné, ha ebben mindenképpen megállapodnának.

A második javaslat a közös listára vonatkozott, amelyen ugyanezekből az arányokból indulnának ki. Ezt egyfajta kompenzációval lehet kis mértékben módosítani, attól függően, hogy melyik fél adja a miniszterelnök-jelöltet - tette hozzá.

Elképzelése utolsó része az volt, hogy a két miniszterelnök-jelöltről a demokratikus ellenzéki és a bizonytalan szavazók döntsenek. Kiemelte, hogy jelenleg egyetlen olyan ellenzéki párt sincs, amelyik önmagában bírja a győzelemhez szükséges szavazatok több mint felét. Választási győzelemre viszont csak akkor van esély, ha a rekordszámú bizonytalan szavazó nagy részét meg tudják szólítani - tette hozzá. Szavai szerint ezért nem egy-egy pártnak, hanem a kormányváltást akarók széles táborának kell közös jelöltet állítania.

Emiatt azt javasolta, hogy a két szóba jöhető miniszterelnök-jelölt, vagyis ő és Mesterházy Attila is egyszerre tartson egy rövid, körülbelül kéthetes kampányt. Ennek lezárultával két vagy három, közösen megbízott közvélemény-kutató cég azonos módszerrel elvégezne egy nagymintás vizsgálatot, és ennek végeredménye alapján dőlne el, hogy ki lesz a jelölt.

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy habár a kampány módszertanáról nem beszéltek részletesen, de tévévitát is javasolt, mert úgy gondolja, hogy ez is segítené a választókat véleményük kialakításában. Hozzátette, feltehetően "kampányszerű kampány lesz" majd, amelynek során a tévévita mellett a két fél nagygyűléseket is tart.

Véleménye szerint ezzel a megoldással fel lehetne oldani azt, hogy személyi ambíciók alá rendeljék az ellenzéki megállapodást. Hozzátette: úgy gondolják, hogy egy ilyen kiválasztási folyamat növelheti a későbbi győztes legitimációját, a hármas javaslat pedig kimozdíthatja a tárgyalásokat a holtpontról.

A feltett kérdésekre válaszolva nem akarta kommentálni a többórás tárgyaláson elhangzottakat. Szavai szerint Mesterházy Attila csak most ismerte meg elképzeléseiket, és érthetően tartja fent magának a jogot, hogy végiggondolja a javaslatot. Erről az MSZP elnökének feltehetően a szocialista párton belül is egyeztetnie kell majd - tette hozzá.

Annyit elmondott Bajnai Gordon, hogy az egyéni képviselői helyekről is tárgyaltak, és ebben a kérdésben tovább közeledtek egymáshoz az álláspontok, de konkrét helyekről nem akart beszélni.

Az MSZP és az Együtt-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség korábban augusztus 2-án is egyeztetett, akkor mind a 106 egyéni választókerület lehetséges jelöltjeiről szó volt, de megállapodás nem született – számolt be a megbeszélés után Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke az MTI-nek. Elmondta: mivel a felek korábban megosztották egymással jelöltnévsorukat, ezért akkor végigmentek ezen körzetenként, tisztázták, hogy miért tartják alkalmasnak saját jelöltjüket, és értékelték az adott választókerület politikai viszonyait, az ellenzék esélyeit. Az MTI kérdésre azt mondta: a jelölt személyéről még egyik körzetben sem állapodtak meg.

Még korábban, július 16-án is tartottak egy egyeztetést, amelyen a szocialistákat vezető Mesterházy Attila beszámolója szerint megállapodtak közpolitikai javaslataik összehangolásáról és a közös egyénijelölt-állítás szempontjairól Budapesten. Az MSZP-elnök az ötórás megbeszélés után újságíróknak elmondta: elfogadtak egy dokumentumot, amely, ha győznek a jövő évi választáson, a kormányprogram alapja lesz.