Etnikai és vallási témák a hírekben

A kerekasztal-beszélgetés magyar, német és osztrák előadói az etnikai és vallási témákat tekintették át az újságírás, a médiakutatás, a jogvédelem és a szabályozó mechanizmusok szemszögéből. Bodrogi Bea ügyvéd (CivilMédia) elmondta: a hátrányos helyzetű csoportok (romák, melegek, menekültek, zsidók) médiában való megjelenését, műsorokat vizsgáltak. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, kevesebb a sztereotip megfogalmazás.

Megfigyelték, a műsorban a társadalmi problémát gyakran összekapcsolták a hátrányos helyzetű csoporttal, a legtöbb probléma a romák sztereotip ábrázolásával van. A hátrányos helyzetű csoport tagjai nehezebben tudják megjeleníteni saját problémájukat, a szakmaiság hátrányba kerül a bulvárral szemben. Négy műsor kapcsán fordultak a médiahatósághoz, de az a szerkesztői szabadságra hivatkozva elutasította a kérelmeket. Jó Balázs, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság műsorelemző osztályának vezetője hangsúlyozta: a médiahatóság rendszeresen végez kutatást arról, a társadalmi csoportok milyen súllyal, milyen kontextusban jelennek meg a hírműsorokban és magazinokban.

Külföldi és magyar szakemberek vitatták meg a témát. Balról jobbra: Manfred Protze, Jó Balázs, Bodrogi Bea, Horvát János, Weyer Balázs (Fotó: Horváth A. Attila)

A romákkal kapcsolatban negatív a kép: a romákkal összefüggő minden negyedik megjelenés a bűnözésről szól, a többi a kormányzat politikájáról, egészségügyi helyzetről és csak minden hatodik romát mutattak be névvel, címmel. Horvát János, a Független Médiaközpont kuratóriumának elnöke azt mondta, az etnikai és vallási kérdések témája viszonylag új a hazai médiában. Véleménye szerint szükség lenne vallási, etnikai témák megjelenítésére (a téma évtizedekig érintetlen volt a szocialista országokban); ezt tükrözi a Magyar Televízióban korábban sugárzott, Ön dönt! című műsora. Manfred Protze, a Német Sajtótanács képviselője a vallási, világnézeti kérdések kapcsán felidézte a Mohamed-karikatúrák által kavart vihart.

A német sajtókódex szerint senkit nem szabad neme, fogyatékossága, vallási, etnikai csoporthoz tartozása miatt diszkriminálni. Adott esetben nemcsak egyházhoz, vallási csoporthoz tartozók, de ateisták is lehetnek gúny tárgyai. A Német Sajtótanácshoz évente ötven-nyolcvan panaszt nyújtanak be azok, akik úgy érzik, diszkrimináció érte őket, a legtöbb panasz a roma közösségből érkezik. A beszélgetést moderáló Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke kiemelte: etnikai témákban is alaposságra, egyenlő mércével való mérésre van szükség.

A hasonló témában, általa vezett második panelbeszélgetésen Canan Topcu, Németországban élő török származású újságíró azt mondta: a migrációs családokból származó újságírók sokat segítettek a helyzeten, bemutatni a bevándorló családok sokszínűségét; rajtuk is múlott, hogy ne stigmatizálják a bevándorlókat. Baranyi Mária, a Kossuth Rádió munkatársa is hangsúlyozta: az elfogadásban sokat segíthetnek ők, roma újságírók. Jelenleg százan vannak, képzett roma újságírók; jó volna, ha többen lehetnének. Négy éve dolgozik a Kossuth Rádióban, a 180 perc című műsorban, kulturális magazinokban. Simon Inou, az osztrák média sokszínűségét vizsgáló Media Diversity Mediawatch képviselője Ausztriában kommunikációt tanuló kameruniként maga is átélte, miként tekintettek rá és mit közvetített a média a feketékről (a szeterotípia szerint kábítószer-kereskedők, jobb esetben táncosok vagy sportolók).

Fontos, hogy megjelenítsék és meghatározzák önmagukat; mi az, amit ők közölnének magukról. Kiemelte: felkutatják a diszkriminatív jellegű tankönyveket, hosszú távon eredményt csak akkor tudnak elérni, ha ezek a tankönyvek változnak. Szilvay Gergely, a Magyar Kurír katolikus hírportál újságírója a pápa leköszönése és a pápaválasztás kapcsán elmezte, hogyan tálalta a hírt a világi és az egyházi média. A világi sajtó és az olvasók kevésbé értik az egyház nyelvét. Van egy tudásbeli törésvonal, a világi sajtó gyakran a bulvár oldaláról közelít egyházi témákhoz. 

Arra, hogy a magyarok mennyire elutasítóak az idegenekkel szemben, Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa hozott példát. Bár Magyarországon alig vannak bevándorlók, kevés külföldi él itt - az ország lakosságának csupán kettő százaléka külföldi állampolgár, négy százaléka született külföldön -, az Európai Unión belül hazánk a legidegenellenesebb országok közé tartozik, Szlovákiával és Lettországgal. A magyarok többsége nem találkozott bevándorlóval, az idegenellenesség tapasztalatlanságból fakad, félelemből táplálkozik. A médiában a migránsok bűnözőként, illegális határátlépőként jelennek meg, veszélyt jelentenek; a zúdul, árad, ömlik szavakat használva. Az elmúlt években mintha pozitív irányú elmozdulás történt volna. 

Az etnikai és vallási csoportok médiaábrázolásának gyakorlatáról nyújt áttekintést az a tanulmány, amely az Európai Unió kilenc országában 117 újságíróval és szerkesztővel készült interjún, 299 hír és tudósítás feldolgozásán alapul. A tanulmány szerint a minőségi munka fő akadályai a média nehéz anyagi helyzete, a riporterek túlterheltsége, az idő- és ismerethiány, valamint a szerkesztőségi tréningek hiánya.