Nemzetek találkozója: szokatlan hangzás és lenyűgöző látvány

A gála nyitányaként a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola kórusa adta elő előbb a magyar, majd eredeti nyelven a koreai himnuszt. A fiatalok két magyar népdalt is elénekeltek Akácz Károlyné vezényletével. A diákok előadását követően Cserna Gábor polgármester vehette át az első fellépő, a Soo Jae Cheon Jeong­Eup zenekar karmesterétől a zenészek ajándékát, egy koreai kalligráfiát és festményt ábrázoló tekercset.

A műsor konferálását dr. Szegő Andrea, a Magyar–Koreai Társaság elnöke és a belső-ázsiai kultúra kiváló ismerője végezte. A Soo Jae Cheon JeongEup zenekar ősi udvari zenét játszott a tradíciókhoz híven a földön ülve, majd ezeréves hagyományokat felelevenítve. Különlegesség, hogy a zenekar Lee Geom Seop zeneszerző, karmester jóvoltából együtt szerepelteti a cimbalmot az olyan koreai hangszerekkel, mint az ádzsem, a hegüm vagy a piri.

A látványos és kissé misztikus előadást követően lépett színpadra Balogh Kálmán Marton György-díjas és Farkas Rózsa Liszt Ferenc-díjas cimbalomművész, majd Farkas Erzsébet produkciója következett, aki az est tiszteletére magyar viseletben énekelt. A repertoárban volt még Monti Csárdás átdolgozása is, az est záróprodukciója pedig ütős hangszerekre épült.

Dr. Szegő Andreától azt is megtudhatta a közönség, hogy a cimbalom és a pentaton hangzás mellett van még egy zenei kapcsolódási pont a két nemzet között, ez pedig nem mást, mint a Koreában is ismertté vált Kodály-módszer. A dél-koreai himnusz írója, An Ikthe ugyanis a huszadik század első felében Magyarországon, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is eltöltött három évet, ahol Kodály Zoltántól is tanult. A módszert hazavitte, és ismertté tette Dél-Koreában is.

A koreai látogatás célja a harminc éve működő diplomáciai kapcsolat még erősebbé tétele, és a két nemzet közelebb hozása egymáshoz.