A pandémia után újraéled a hagyományok ápolása

Mezőfalva A mezőfalvi emberek már nagyon várták, hogy végre kimozdulhassanak otthoni környezetükből. Nem is adódhatott ehhez jobb alkalom, mint a hétvégi program, ahol a magyar és német helyi táncegyüttesek mellett népviseletbe öltözött civilek is részt vettek. A program felvezetőjében Czuppon Péter, a mezőfalvi néptáncosok művészeti vezetője elmondta a májusfa kitáncolásának történelmi kialakulását. Ismertetőjében elhangzott, hogy 1502-ből maradtak fenn az első írások a faállításról. A mai napig él a hagyomány, aminek az is lehet az egyik oka, hogy mindig is lopták a fát hozzá. Ez a kis csíny tehát életben tartotta ezt a szokást.

A májfa a természet újjászületését jelképezi, tavaszbúcsúztató, nyárköszöntő jellege volt a táncolásnak. A magyar nyelvterületen általában május 1-re virradóra állították a legények a lányos házakhoz. A tisztje pedig az volt, hogy pünkösdkor kitáncolják. Szerelmi zálogot jelentett. De rendszeresen állítottak fát köztereken, még kocsmaudvarokon is, aminek oka egyszerű: hogy legyen indok a mulatságra. A szokás eredete egyébként Jakab, Fülöp apostolok és segítőjük, Valburga „szűz” leány történetéhez kapcsolódik, akit megrágalmaztak a pogányok. Válaszul Valburga letűzte vándorbotját a földbe, és imádkozott előtte, mire a száraz bot kizöldült.

Az ismertető után a mezőfalvi néptáncosok, a helyi német nemzetiségi táncosok és a jelenlévők kitáncolták a májusfát. A hagyomány mai életképességéről kérdeztük a táncosok vezetőjét, Czuppon Pétert.

- Amerre járok, azon igyekszem, hogy a májusfa-állítás és a kitáncolás hagyományai élő szokások maradjanak. A rendezvények alkalmával a táncokon keresztül próbáljuk megőrizni az utókor számára. Megítélésem szerint mindenképpen élő hagyomány. Nagyon jó érzés látni a felállított májusfákat, mikor az ember végigmegy a településeken. Még ott is, ahol nem táncolnak! Tehát azokon a helyeken is ápolják ezt a népi hagyományt, ahol esetleg olyan szorosan nincs közük ehhez a népi kultúrához. Már ezért is megéri dolgozni – válaszolta a kérdésünkre Czuppon Péter.