Futárcéges módszerrel verték át a futárcég dunaújvárosi alkalmazottját is

Többször jegyeztük már, hogy mit is jelent a csalók úgynevezett futáscéges módszere. Létrehoznak egy olyan adathalász oldalt, amelynek megjelenése nagyon hasonló az eredeti, valós cég arculatához (felhasználják a logóját, a színeit, a különféle dizájn-elemeit). Jelentkeznek egy hirdetése, jellemzően a Facebook adás-vételi felületén, és olyan hamis szöveggel próbálkoznak például, hogy ők már mindent intéztek a futárcéggel, ki is fizették, s az eladónak csak rá kell kattintania az általa küldött linkre, amely az adathalász oldalra irányítja az eladót, s ott meg kell adnia néhány banki adatát. Ha az eladó meg is adja, akkor azzal egyenes utat biztosít a csalónak arra, hogy megcsapolja a bankszámláját.

Azonnal kapcsoljunk ilyenkor, és tegyük fel azt az egyszerű, logikus kérdést: ha én akarok eladni, miért kéne megadnom a banki adataimat (PIN-kódot, CVC-kódot, a bankkártyán lévő számsorozatot)? Ezek személyes adatok, amik senki másra nem tartoznak, csakis a számla tulajdonosára!

Kiss Dénes rendőr őrnagy, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság bűnmegelőzési alosztályvezetője hírportálunknak beszámolt néhány olyan esetről, amelyekről most április elején tettek feljelentést a sértettek.

Egy fiatal dunaújvárosi polgár, aki történetesen éppen egy futárcégnél dolgozik, pont egy ilyen futáscéges módszernek szaladt alá. Autógumikat kínált eladásra egy internetes piactéren, amelyre jelentkezett is egy vevő. Azt írta az eladónak, hogy ő már felvette a kapcsolatot a csomagküldő szolgálattal, s neki csak néhány „szükséges” adatot kell megadnia. A fiatalember felajánlotta a segítséget a vevőnek, mondván, hogy ő is ennél a futárcégnél dolgozik, azonban a csaló ragaszkodott a maga verziójához. Sajnos az eladó követte a vevő utasításait, és a hamis weboldalon megadta a bankkártya adatait... később 210 euro értékben vásároltak a számlájáról.

Egy másik dunaújvárosi áldozat elliptikus trénerét akarta értékesíteni a neten. Az átverés folyamata ugyanaz volt: jelentkezett a vevő, és egy olyan hamis oldalra irányította az eladót, amelyen egy futárcég arculati elemei köszöntek vissza. Az eladó sajnos megadta a bankos belépési adatait, ennek következményeként pedig 730 ezer forintot utaltak el a számlájáról.

Az adathalász linkekkel máshogy is próbálkoznak a csalók. Áprilisban tett feljelentést egy dunaújvárosi polgár arról, hogy SMS-t kapott a Magyar Posta nevében, amely valamilyen ürüggyel (lehet az akár nyereményjáték, befektetés, biztosítás ígérete, vagy éppen adategyeztetésre hivatkozva) az adathalász oldalra navigálta, ő pedig meg is adta ott a kért banki adatokat. A csalók az ilyen banki adatok birtokában, az Apple Pay alkalmazással pillanatok alatt csinálnak egy virtuálisan használható kártyát. Ez történt jelen esetben is, és az áldozat számlájáról mintegy 475 ezer forint értékben vásároltak az AliExpress-ből.

A csalók a végtelenségig tudják ezt még fokozni. Ugyancsak áprilisban tett feljelentést a helyi kapitányságon egy férj, miszerint felesége ismerősének Facebook-profiljával verték át, és az így megszerzett banki adataival Romániában, egy benzinkúton vásároltak a számlájáról 283 ezer forint értékben.