Az alakuló dunaújvárosi közgyűlés valamennyi döntése érvénytelen volt – FRISSÍTVE

A Dunaújvárosi Hírlap birtokába jutott információk szerint a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.009/2019/4. számú határozatát alapul véve – az október 13-i önkormányzati választásokat követően megtartott – Dunaújváros MJV önkormányzata, október 29-i alakuló közgyűlésén meghozott valamennyi döntés jogszabálysértő, az eljárási szabályok betartásának hiánya miatt közjogilag érvénytelen. – áll a Fejér Megyei Kormányhivatal által kibocsátott törvvényességi felhívásában.

A Fejér Megyei Kormányhivatal megvizsgálta Dunaújváros MJV közgyűlésének 2019. október 29. napján megtartott alakuló üléséről készült jegyzőkönyvet, amely alapján törvényességi felhívást bocsátott ki. Az indokok között olyan alapvető hiányosságok szerepelnek, mint például az, hogy az ülés nem a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) alapján lett összehívva, vagy az, hogy a közgyűlés elvonta a polgármester jogkörét azzal, hogy különböző hatáskörű alpolgármestereket választott. A mintegy tíz indokot tartalmazó törvényességi felhívás valamennyi része a Nemzeti Jogszabálytárban a hivatalvezetés, a jegyző számára december 2-től hozzáférhető. A törvényességi felhívásban foglaltak szerint már az SZMSZ megsértéséből az következik, hogy az alakuló közgyűlésen hozott valamennyi döntés jogszabálysértő, az eljárási szabályok betartásának hiánya miatt közjogilag érvénytelen.

Ez mindjárt három kérdést is felvet. Egyrészt szakmai szempontból ki járt el törvénytelenül, kit terhel a politikai felelősség ezzel kapcsolatban, harmadrészt pedig az érvénytelen alakuló közgyűlési ülés, érvénytelen határozatai alapján az azóta megtartott többi közgyűlésen hozott további határozatok is érvénytelenek-e.

Ami az első kérdést illeti, nos erre a törvényességi felhívás is kitér. Az önkormányzati törvényben foglaltak szerint a jegyzőnek jelezni kell a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő. Ugyanezen törvény szerint a jegyzőnek gondoskodnia kellett volna arról is, hogy ez ne fordulhasson elő. A jegyző ezen jogszabályban előírt feladatának nem tett eleget, ezért hivatali kötelezettségét vétkesen megszegte – áll a törvényességi felhívásban. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a jegyző felett a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester, akinek hatásköre és kötelessége a hivatalvezetővel szembeni eljárás lefolytatása.

Ami a politikai felelősséget illeti: okkal és joggal merül fel a kérdés, hogy az október 13-án megválasztott polgármester mennyire van tisztában azzal, ami körülötte történik. E tekintetben persze nem feledkezhetünk meg a polgármester jobbikos tanácsadójáról, a „jobbkezének” tartott kabinetfőnökéről, azaz a Budapestről ide delegált Kálló Gergelyről sem, akit a polgármester maga helyett jelölt az időközi országgyűlési választásokra. A következő, december 19-i városi közgyűlés 18 napirendi pontja között ugyanis 12 ugyanaz lesz, mint az október 29-i alakuló közgyűlésé, ahol a többi között az alpolgármesterek és a bizottsági elnökök megválasztása történt, és akkor még a külsős tagokról nem is beszéltünk. Mindez tehát felveti azok felelősségét is, akik ezt tudták és hagyták.

Harmadrészt felvetődik a kérdés a tekintetben is, hogy az alakuló közgyűlés – közjogilag – érvénytelen határozataiból következően a későbbi közgyűlések határozatai is azok-e! És ha azok, akkor a jegyző által hozott személyi döntések hatályosak-e, a helyükre lépett munkavállalók javadalmazása, új beosztásukban hozott döntéseik jogszerűek-e. A közgyűlési előterjesztéseket előzetesen megtárgyaló bizottságok döntései, javaslatai – a törvényi előírások szerint érvényesek-e, hiszen őket még csak december 19-én fogják „újra” megválasztani.

A szivárványkoalíció eddigi döntései pestiesen szólva mennek a levesbe. Talán azt is hozzá kellene tenni, mennyibe is kerül ez nekünk, választóknak? Hiszen a közgyűlési munka még csak most kezdődik. Közjogilag.

FRISSÍTÉS – 21:20

Újra kell „játszani” az október 29-i alakuló ülést

Fentebb azt írtuk, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.009/2019/4. számú határozatát alapul véve a Fejér Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívásában Dunaújváros MJV önkormányzata október 29-i alakuló ülésén meghozott valamennyi döntését jogszabálysértőnek, az eljárási szabályok betartásának hiánya miatt közjogilag érvénytelennek monda ki. Dunaújváros MJV Önkormányzata sajtószóvivője közleményben tudatta, hogy a lapunkban „idézett Kúria állásfoglalása Aba város képviselő-testületének közútkezelői hatáskörének átruházásáról szól, Dunaújvároshoz semmi köze”.

Nézzük akkor, hogy miért is van!

Az idézett Kúria Önkormányzati Tanácsa határozatában az ügy tárgya Aba település önkormányzati rendelete törvényességének vizsgálata volt, amelyben megállapította, hogy a képviselő testület hivatkozott önkormányzati rendelete törvényellenes volt. A kormányhivatali törvényességi felhívás azért ment el a legfőbb bírói testületig, mert Aba település önkormányzatának közgyűlése nem fogadta el a kormányhivatal törvényességi felhívásában leírtakat. Az eseti döntések lényege épp az, hogy más, már korábban elbírált ügyekben utat mutat a joggyakorlóknak, ez esetben a Fejér Megyei Kormányhivatalnak.

Gyakorlatilag újra kell „játszani” az október 29-i alakuló ülést. A Kúria Önkormányzati Tanácsának állásfoglalását is meghivatkozva – amely korábban épp egy abai ügyben már foglalkozott az önkormányzati rendeletek törvényességi kérdésével – készült el a Fejér Megyei Kormányhivatal tíz indokot felsoroló törvényességi felhívása a dunaújvárosi alakuló üléssel kapcsolatban. A törvényességi felhívásban foglaltak szerint már a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) megsértéséből az következik, hogy az alakuló közgyűlésen hozott valamennyi döntés jogszabálysértő, az eljárási szabályok betartásának hiánya miatt közjogilag érvénytelen.

Hétfőn megjelent cikkünkre reagálva a dunaújvárosi önkormányzat úgy érvel: „ha a fent említett szavazások megtörténnek (értsd. azok a napirendi pontok, amelyeket újra meg kell szavazni: például alpolgármesterek választása, azok hatásköre, az önkormányzati bizottsági elnökök személye, stb. – a szerk.), akkor helyreáll a törvényesség, tehát szó sincs arról, hogy a korábbi döntések érvénytelenek lennének.”

A Kúria azonban egy másik, a már említett abai ügyben hozott határozata viszont kimondja, a jogszabályok megalkotáskor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen az Alaptörvényből eredő formai és tartalmi feltételeknek és a jogalkotás szakmai követelményeinek. „Sem az Alaptörvény, sem a Jat, sem a Jszr. hivatkozott rendelkezései nem teszik lehetővé az önkormányzati rendeletek (és általában a jogszabályok) utólagos megerősítését. Így az önkormányzati rendelet közjogi érvénytelenségének megszüntetése utólagos megerősítéssel nem lehetséges önkormányzati rendelettel sem, a rendeletet a jogalkotási eljárás szabályainak betartásával ismételten meg kell alkotni.”

Dunaújváros honlapján olvasható a csütörtöki, december 19-i újra „alakuló közgyűlés” napirendje is, amelyek közül a 18 napirendi pontból gyakorlatilag 12 ugyanaz lesz, mint az október 29-i alakuló közgyűlésé, ahol a többi között az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök megválasztása történt. Sőt, a kormányhivatal törvényességi felhívásával foglalkozó napirend határozati javaslatába is érdemes beleolvasni. Nem véletlen, hogy Dunaújváros MJV önkormányzata az újra tárgyalandó 12 napirendi pontban valamennyi esetben elismeri, vagy nem vitatja, hogy nem szabályszerűen, vagy jogszabály sértően járt el. Az előterjesztés szerint Dunaújváros MJV közgyűlése a Fejér Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívása alapján haladéktalanul intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében.