Ismét Gurics György emlékére birkóztak a fiatal tehetségek

A tíz éve hagyománnyá váló sportrendezvényen ezúttal is sportszerű és jó hangulatú küzdelmeket láthattunk, ahol Dél-Zselic, Zalaegerszeg, Kőszeg, Tófej, Kaposvár, Dorog, Szombathely, Pécs, Bükk, Nagykanizsa, Enying, Veszprém, Székesfehérvár, illetve a DKSE és fiókszakosztályának közel száz ifjú birkózója mérte össze tudását. 

Elsőként Pintér Attila, a ­DKSE birkózószakosztályának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy Gurics György többszörös magyar bajnok szabadfogásban, kötöttfogásban, olimpiai bronz­érmes, világbajnok, de nemcsak sportolóként, hanem sportvezetőként is letette névjegyét a magyar birkózás asztalára. A mai napig a legeredményesebb szövetségi kapitány. A versenyen az ő emléke előtt is tisztelegnek. 
Pintér Attila után Mo­­tyov­szki Mátyás, Dunaújváros MJV ifjúsági, sport- és turisztikai bizottságának vezetője is üdvözölte a sportolókat, jó és sportszerű versenyzést kívánva. 

A folytatásban a lebonyolítás részleteit ismerhették meg a rajthoz állók. Amíg az első versenyzők szőnyegre léptek, addig Gurics György fiát, Gurics Attilát kérdeztük a birkózáshoz fűződő emlékeiről. 
– Én is birkózással kezdtem, ahogy a két bátyám. Közülük a legidősebb, György a válogatottságig is eljutott. Jómagam pedig az utánpótlásban sportoltam egészen tizen­nyolc éves koromig. Már a tornaterembe belépve rátörtnek az emberre a régi, gyerekkori emlékek. Milyen hangulat fogadott anno, és mennyire izgultam, hogy le tudjam mérlegelni én is a súlyomat. Látom, ez most is ugyanígy van a gyerekeknél. Tehát különlegesen nagy élmény minden alkalom, amikor hasonló versenyen lehetek vendég – nyilatkozta. 

Motyovszki Mátyás is rendszeres látogatója a diákbirkózó-rendezvényeknek. Ő is szívesen mondott néhány szót lapunknak. 
– Látható, hogy az utóbbi időben a birkózás egy felfele ívelő pályán van. Ha csak a közelmúlt eseményeire gondolunk, hogy magyar, nemzetközi, illetve világversenyeken milyen kimagasló eredményeket hoztak a magyar birkózók mindkét fogásnemben, továbbá a női szakágban is, akkor joggal lehetünk büszkék a sportolóinkra. 

A fiatalok számára pedig nem is lehet ennél nagyobb motiváció, hiszen olyan példaképek állnak a szemük előtt, akik az eredményeikkel azt bizonyítják, hogy igenis érdemes komolyan venni ezt a sportágat. Valamint ők is elérhessék ezeket a szinteket, eredményeket. Természetesen ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a szülői és szakmai, szponzori támogatói háttér nélkül. Ennek jegyében jelentősek a regionális táborok is és más rendezvények. Abban pedig egészen biztos vagyok, hogy ez verseny is méltó Gurics György emlékéhez, hiszen ez már hagyomány, és mindig nagyon jó, sportszerű mérkőzéseket láthatunk itt. 
 

A névadóról - Gurics György Dunapentelen született 1929-ben. 1946-tól a Ganz TE, majd 1949-től a Budapesti Honvéd birkózója volt. 1952-től 1963-ig szerepelt a magyar válogatottban. Pályafutása első felében középsúlyban, majd félnehézsúlyban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartozott. 1952-ben a helsinki olimpián bronzérmes lett a kötöttfogásúak középsúlyú súlycsoportjában, majd két vb-ezüstérem után 1961-ben a kötöttfogás félnehézsúlyban világbajnoki címet szerzett. Ebben az esztendőben az év sportolójává választották. Pályafutása befejezése után mesteredzői címet szerzett, majd több mint tíz évig volt a magyar válogatott vezetőedzője.

 - Kaszala Máté 29 kilogrammos súlycsoport: 3. hely. Tombor Benedek 29 kilogrammos súlycsoport: 1. hely. Csőregi Zalán 50 kg: 3. hely. Fierpasz András 58 kg: 3. hely. Krepsz Zalán 63 kg: 3. hely. Zámbó Gergő 63 kg: 3. hely. Pesei Sándor 76 kg: 1. hely. Pupp Bence 85+ kg: 2. hely. Bocskai Botond 69 kg: 2. hely. A versenyen négy különdíjat adtak át. A legjobb hazai versenyző Tombor Benedek lett, továbbá Kaszala Máté (Gurics GYBDSE) és Csőregi Zalán (Gurics GYBDSE) is egyaránt elismerést vehetett át. Az összesített csapatversenyt az Esztergomi BSE nyerte, második helyen végzett a Győri AC, a Gurics György BDSE pedig a 3. helyet szerezte meg a viadalon.