Észnél kell lenni a szőlőben!

Még csak tavasz közepén tartunk, de az időjárás az idén sem kímél bennünket. Kaptunk már hideget, meleget, és persze nem akkor, amikor számítani lehetne rá. Nemcsak embert próbáló az időjárás, hanem a kiskerteket sem kíméli, így a szőlőt sem. Mindemellett a gazdálkodóknak az egyre nagyobb károsító hatások ellen is küzdeniük kell.

Agárdy Csaba

Fotó: Mártonfai Dénes

Nézzük csak! Voltak március végi hajnali fagyok, majd jött a hirtelen felmelegedés. A kellemes, már-már nyári melegben a szőlőnövények nagyon intenzív hajtásnövekedéssel indultak, amelyet segített a talajvíz, illetve az eddig lehullott csapadék is.

Országos viszonylatban körülbelül négy héttel hamarabb indult be a rügyfakadás,

mint ahogy az megszokott, ami azt eredményezi, hogy a védekezést is hamarabb kell elkezdeni, emellett a megszokott hét-nyolc kezelések száma is nőni fog.

A rügyfakadást követően nagyon gyorsan fejlődnek a szőlő hajtásai. Mivel hideg éjszakákra talán már nem lehet számítani, és állandósul a meleg tavaszi időjárás (bár napjaink nem éppen ezt bizonyítják), így az első permetezéssel nem késlekedhetünk, ugyanis a felmelegedés és a páratartalom nagyon kedvez a kórokozóknak, kártevőknek.

- Az enyhe tél nem pusztította el a lisztharmat kórokozóit, amelyek az őszi csapadékkal a kéregrepedésekbe mosódva átteleltek, így az idei évi fertőzés forrásaivá váltak.

A fejlődésük a hideg éjszakák hiányában idén gyors folyamattal indul be, ezért érdemes figyelni a levelek fonákján láthatóvá váló első szőlő lisztharmat-telepeket - mondta Zsigó György okleveles agrármérnök, növényorvos és talajtani szakmérnök az Agrárszektornak.

Ha a levelek egészségesen fejlődnek, hamarosan elérik - vagy egyes fajtáknál már elérték - azt a méretet, amelyen a fás részeken telelő lisztharmat spórái könnyen megtapadhatnak. A spórák szóródása csapadékos napok után következnek be, amikor az elfásodott tőke vagy hajtás felületéhez közelebb eső leveleken kapaszkodnak meg. Nevéből adódóan harmatszerű bevonatukat nehéz észre venni, ezért óvatosnak kell lennünk ebben az időszakban. A legfontosabb, hogy a spórák megtapadását megakadályozzuk, hogy szaporodásuk ne tudjon beindulni. A szőlő peronoszpóra csak akkor fertőzhet, ha rövid idő (pár nap) alatt tíz milliméter körüli csapadék hullik, és nem hűvösek az éjszakák, a levegő hőmérséklete tíz Celsius fok feletti. Mivel ezek a feltételek teljesültek, így a kén hatóanyag mellé tervezzük be a peronoszpóra elleni készítmény kijuttatását is. A permetezés során a levelek minden oldalát törekedjünk kezelni, úgy, hogy a permetlé ne folyjon meg, mert a levelekről lecsepegő szer hatáscsökkenést is jelent. Apró cseppmérettel teljes fedettséget próbáljunk elérni.

- Aki most jut ki a szőlőjéhez, annak a kertbarátnak a kéntartalmúak mellé egy felszívódó gombaölőt is javaslok.

Az érzékeny fajtáknál is bevetném azokat a felszívódókat, amelyekkel egyébként egy átlagos évben a virágzás után, fürtmegnyúlásnál kezdenek el permetezni - hangsúlyozta Zsigó György.

Gévai Gábor Adony szőlőhegyi gazda több száz tőkét ültetett az elmúlt években, ő is tapasztalja azokat a dolgokat, amelyekre Zsigó György hívja fel a figyelmet.

- Nálam is a szokásosnál legalább három héttel előrébb van a szőlő. Egyszer már permeteztem, a lisztharmat, az atka és a peronoszpóra ellen, mert tavaly nálam nagy mértékben jelen volt a szőlőnek ez a betegsége. Nagyon fejlődik a szőlő, rengeteg a vadhajtás, az is sok munkát ad – tudtuk meg a gazdától.

Egy bizonyos, nagyon észnél kell lenni az szőlőben, ha nem szeretnénk búslakodva várni az őszi szüretet.

Forrás: agrarszektor.hu