Elindult Kovácsy Gyula zenekedvelő zenei előadás-sorozata

A zene elemei, a ritmus, a dallam, a hangszín és a dinamika különböző példái szerepelnek, továbbá részletek hallhatók a klasszikus zene, az egyházi zene, a „modern és digitális” zene területéről. A rendezvények célja nem több, mint a kellemes zenehallgatás, és az ismeretek gyarapítása. Az első részt szerdán tartotta a muzsika elkötelezett szerelmese a Munkásművelődési Központ földszinti színháztermében, meglepően szép számú közönség előtt.

Az első alkalom a zene legalapvetőbb elemét, a ritmust taglalta, de már ennyi alapján is nyugodtan kijelenthető, a kitűzött célt maximálisan teljesítette, ugyanis a szinte észrevétlen ismeretterjesztés mellett az előadó meglehetős alapossággal válogatta a zenei illusztrációkat, így igazán élvezetes, és mértékkel szabott hosszúságú bejátszások tették kellemessé a zene alapjainak megismerését.

Kovácsy Gyula a zene szeretetének jegyében köszöntötte a megjelenteket, és rögtön az elején leszögezte, a következő egy órában nem tudományos előadásra kerül sor, a zenehallgatást ruházza fel pusztán némi ismeretekkel. Azt is hamar tisztázta, mi motiválta az előadás-sorozat összeállítására: a gyermekkorától tartó zeneszeretet mindmáig megmaradt, ezt szeretné másokba is átplántálni lehetőség szerint ezzel a sorozattal.

Az előadás első etapjában arra a látszólag egyszerű kérdésre gyűjtötte össze a világ irodalmából ókortól napjainkig a válaszokat, hogy mi is a zene. Leszögezhető, a válasz nem egyszerű. A Magyar értelmező kéziszótár bekezdése szerint hangoknak a dallam, ritmus és harmónia eszközeivel kisebb-nagyobb művé való összekapcsolása, mint művészet. Ennél sokkal szofisztikáltabb válaszokat idézett szép számmal Platóntól T. S. Eliottól Schopenhaueren át Diderot-ig. A summát aztán úgy határozta meg, hogy senki nem tudja, mégis mindenki tudja, de másként.

Az előadás centrumában a Rhei szóból származó ritmus állt, amely nemcsak a zenében van jelen, hanem számos jelenségben is. A bemutatók sorát egy Wagner-idézettel indította: „kezdetben vala a ritmus”. Ezt szemléltetendő a Bali szigetén honos gamelán zenével indított, de a bejátszások segítségével ellátogatott Afrikába is, ahol az együtt végzett munka alapját is a már-már zenévé formálódó ritmus adja. Bemutatta egyebek között a handpan, vagy más néven a hang drum különleges dallamjátszó ritmushangszert, az aluljárók dobosait, a mára nemzetközi hírű Bence Pétert is, eljutva a Boleróig.