Magyar nyelvből remekeltek a Széchenyi gimnázium diákjai

Az idei tanévben hetedik alkalommal hirdette meg a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban az országos Lotz János szövegértési és helyesírási versenyt. Először csak Tolna, Baranya és Somogy megyében szervezték meg a viadalt, de a sok jelentkező, a jó tapasztalatok és a visszajelzések hatására mára már országos versennyé bővült az esemény. 
 

A verseny célja egyrészt a magyar nyelv ápolása, a szövegértés mint kulcskompetencia fejlesztése, a helyesírás alaposabb elmélyítése, a tanulók nyelvi érzékenységének a fokozása, másrészt az, hogy Lotz János (1913–1973) nyelvészprofesszornak, az MTA tiszteletbeli tagjának, a George Washington-díj kitüntetettjének az életét és munkásságát széles körben megismertesse a tollbamondások és a szövegértési feladatok segítségével. Ami Lotz Jánossal kapcsolatban mindenképpen megemlítendő: úgy lett magyar nyelvészprofesszor, hogy az Egyesült Államokban született, ott is élt és halt meg. De az is igaz, hogy Lotz János nyelvészprofesszor 1923-tól 1931-ig volt a bonyhádi gimnázium diákja, életét és munkásságát a gimnázium tanulóival folyamatosan kutatja az intézmény. 
 

Ennek során eljutottak a stockholmi és az uppsalai egyetem könyvtáraiba, valamint lehetőségük volt az oszakai Kansai Gaidai Egyetem könyvtárában lévő 6-8000 darabból álló Lotz-hagyatékot is megtekinteni. Mindezeket Lenczné Vrbovszki Judit Anikó jegyzi az anyanyelv-pedagogia.hu oldalon 
 

A szervezők a következőket is fontos céljaiknak tartják: a pontos fogalomhasználat kialakítása, a szókincs fejlesztése, a vázlatkészítés fortélyainak az elsajátítása, az állítások valóságtartalmának a vizsgálata, tartalmi összefoglaló készítése, alapvető logikai viszonyok feltárása indoklással (ok-okozati összefüggések). 
 

Fontos feladatuknak tartják az érvelés fejlesztését, a véleményformálás, az indoklás gyakorlását a háttértudás mozgósításával, továbbá a megfigyelési képességek felhasználását, a vizuális kommunikációs szerepek felismerését, a képi és a verbális ismeretek összehangolását, a nyelvi kreativitás ösztönzését is. 
 

A Bonyhádi Szellemi Zsendülés két napja nemcsak a nyelvismeretről szólt, hanem sok más témakörben is összemérhették tudásukat a tanulók. És talán a verseny jelentőségét megmutatva, érdemes megemlíteni, hogy a Nemzeti Tehetség Program, a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta. A megnyitón beszédet mondott Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Aradi András evangélikus esperes is. 
 

Szücsné dr. Harkó Enikő – a Széchenyi gimnázium igazgatóhelyettese, magyar nyelv és irodalom tanára, aki egyben Gál Benedek Marcell felkészítő tanára – elmondta, hogy az iskolai, valamint a megyei versenyek után lehetett Bonyhádra jutni. 
 

– Azonban azt tudni kell, hogy országosan nézik a pontszámokat, tehát ha a megyében senki sem éri el az előírt pontszámot, akkor a megyéből senki sem vesz részt az országos versenyen. 
 

Gál Benedek a 10. évfolyamban országos második helyet szerzett, bravúros teljesítménnyel, hiszen a megszerezhető száz pontból kilencvenet begyűjtött, a tollbamondás esetében pedig maximális teljesítményt nyújtott, húsz pontot szerzett. 

Poór Panna és Gál Benedek Marcell keményen készült a versenyre
 

A 9. évfolyamban Poór Panna országos hatodik lett, az ő felkészítő tanára Vargáné Szujó Adél. 
 

A diákok elmondták, rengeteget készültek a versenyre, és nagyon sokat köszönhetnek a felkészítő tanáraiknak, akik mindenben segítségükre voltak. 
 

Sokat készültek egyedül is, szabadidejükben A Magyar helyesírás szabályait, a Magyar helyesírási szótárt tanulmányozták. Nagyon sokat foglalkoztak a helyesírás szabályaival. 
Érdekes információ volt a pedagógusok részéről, hogy nagyon sokat foglalkoztak az idegen szavakkal (nem a jövevényszavakkal), mert ki gondolná, hogy egy magyar nyelv­ismereti viadalon fontos az idegen szavakkal is foglalkozni. E téren leginkább az elválasztás okozott gondot. 
 

Azt mindenki tudja, hogy a magyar nyelv elsajátítása nem egyszerű, még egy magyar anyanyelvű számára sem, hiszen sokszor nem tűnik logikusnak egy-egy szóösszetételünk helyesírása. A diákok megemlítették, nekik igen komoly munka volt, hogy kiderítsék, a sós perecet miért írjuk külön, és nem egybe. (Számomra a mai napig értelmezhetetlen, hogy a fekete rigó miért van külön, a sárgarigó pedig egyben: a szakmai magyarázat nagyon leegyszerűsítve: a feketerigó igazi rigófaj, ezért a fekete a faj, a rigó meg a nemzetségneve, a sárgarigó meg nem a rigókhoz tartozik.) 
 

Arra a kérdésünkre, hogy a két diáknak a nagyszerű eredményeiből származhat-e előnye, mondjuk egy egyetemi felvételinél, a nem választ kaptuk. 
– Persze ez a siker nem múlik el nyomtalanul, jegyzik a tanulók neveit, önéletrajznál, pályázatoknál sokat számít az eredményük – mondta Szücsné dr. Harkó Enikő. 
Vargáné Szujó Adél azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez nem csak az ő eredményük, hiszen a tanulók nagyon jó alapokkal kerültek a gimnáziumba az általános iskolákból. 
 

A verseny kapcsán még fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a siker, a tudás megszerzése mellett nagyon sokat számít egy ilyen erőfelmérő a diákok személyiségének fejlődése szempontjából, hiszen versenyszituációban kellett bizonyítaniuk, és jót tesz a szorgalmuknak, a kitartásuknak is, ha egy olyan komoly versenyre kell felkészülniük, mint a bonyhádi.