A falfirkákat az emberek elítélik

2021.04.14. 17:30

Festeni, illetve nem festeni? Értékteremtés vagy rongálás?

A legnagyobb közösségimédia-felület egy specifikus csoportjában olvastam a kérdést. Történt ugyanis egyszer, hogy a kérdezőt az ablakból a szokásos látvány, egy köztéri kapcsolószekrény megszokott szürkesége helyett egy még csúnyább fogadta, valaki értelmezhetetlen jelekkel összefújta azt.

Török Tímea

20201020 Dunaújváros Tereprendezést követően megszépült a Dózsa II. városrész Margaréta tagóvodájának udvara és annak környéke is - közel négymillió forintból A képen: Páhi Péter képzőművész - a Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet munkatársa -, Dunaújvárosra jellemző motívumokat festett az óvoda közelében lévő trafóházra A képen: Páhi Péter képzőművész - munka közben Fotó: Laczkó Izabella LI Dunaújvárosi Hírlap

Fotó: Laczkó Izabella

Dunaújváros – Egyesek szerint értékteremtés, másoknak inkább a rongálás szó ugrik be, ha graffitizőkről hallanak.

Lakótelepi házak, utcabútorok, kapcsolószekrények, vasúti vagonok, aluljárók a városi graffitizők célpontjai. Az ifjú „művészek” legtöbb esetben csak a kézjegyüket hagyják a lefújt felületen – ezt nevezi a graffitis szleng tagelésnek –, ezzel rongálást követnek el, ami az okozott kár nagyságának függvényében minősülhet szabálysértésnek vagy bűncselekménynek is. Ezeket a falfirkákat sok ember elítéli, és vandalizmusnak tekinti, mivel csekély mértékben hordoz művészi értéket, másrészt a magántulajdon durva megsértését jelenti.

A Margaréta tagóvoda mellett Páhi Péter képzőművész az ott lévő trafóházat festette le különféle városi motívumokkal Fotók: Laczkó Izabella/Dunaújvárosi Hírlap

A graffiti görög eredetű, de Amerikából származó fogalom, amelynek eredeti jelentése: feliratok. Szöveges formái szórófestékkel készült, halandzsaszerű feliratok, amik lehetnek üzenetek, a firkász neve, monogramja, vagy akár versszerű formát is ölthet.

A falfirkák leletei tehát már az ókor óta ismertek. Divatjelenségként a nyugati világban az 1960-as években terjedt el. Vannak név szerint ismert alkotói is, de legtöbbjük – ahogy Magyarországon is – névtelenül, illetve illegálisan tevékenykedik és a tagekkel, falfirkákkal elcsúfítja a kültéri felületeket és a tulajdonosoknak meglehetősen nagy bosszúságot és váratlan nagy anyagi kiadást okoz.

Sok graffitis valószínűleg zokon veszi, hogy mások vandalizmust emlegetnek műveik kapcsán, mivel ők úgy gondolják, hogy amit csinálnak, az művészet. De ha művészet lenne, akkor nem született volna törvény ennek büntetésére, mert ugye a művészet nem illegális, nem ütközik törvénybe, és nem okoz másoknak kárt sem.

Ezt a csúnyaságot a Béke városrészben kell nézni egyelőre

Ezt erősíti meg információim szerint a hivatalos álláspont is. Sőt, a témát adó felvetés, a firkák átfestésével kapcsolatban is ugyanez a helyzet. Mint megtudtam, a tulajdonos engedélye nélkül akár egy Picasso-festmény adott területre történő installációja is feljelentést vonhat maga után.

Meg kell említeni, hogy vannak művészi értékű graffitik is, ilyenekről azonban csak akkor beszélhetünk, ha engedéllyel és megfelelő helyre lettek felfestve. Ilyennel viszont csak kevés helyen találkozhatunk.

Dunaújvárosban és a környéken szerencsénkre több ilyen vagy ilyen jellegű alkotásban is gyönyörködhetünk.

Lapunk hasábjain is hírül adtuk, amikor a Pannon Oktatási Központ diákjai átfestették az energiaszolgáltató vállalat hozzájárulásával az iskola melletti trafóházat.

Szintén beszámoltunk róla, amikor a Margaréta tagóvoda mellett a környezetszépítő akció részeként Páhi Péter képzőművész az ott lévő trafóházat festette le, igényesen különféle városi motívumokat alkotott rá.

Páhi Péter a köztéri építmény megújulásának menetéről is nyilatkozott kolléganőmnek, Molnár Emesének. „Terveket készített, hogy milyen motívumokkal lehetne színesíteni az építményt. A koncepció egyébként az volt, hogy Dunaújváros jellegzetességeit festi fel rá, például az Aratók szoborcsoportot, de a békás szökőkút is ihletadó volt. A vázlatot elküldték az E.ON szolgáltatónak, amelynek vezetése szintén támogatta a kezdeményezést. A szolgáltató elvégezte az alapozást, és már kezdődhetett is az alkotómunka.”

A Római bástyafalára az InkSane Tetováló Stúdió festett

Szintén jó példa a Római körút és a Fáy András utca sarkánál álló bástyafal is, amit az Aranyvölgyi utcáról is jól lehet látni. Ez a panelszürke felület szolgált vászonként az InkSane Tetováló Stúdió fiatal művészeinek, akik a város néhány meghatározó pillanatát örökítették meg – mindannyiunk örömére.

Dunaföldváron az AztaKeservit Értékőr Egyesület gondozásában több remekmű is készült ebben a stílusban. Az egyesület részéről megkérdeztük Ferenczi Zsoltot, aki sorolta a helyi alkotásokat: a régi rendőrség épületénél, a várból a Duna-partra vezető lépcső mellett, vagy a már-már legendás, de csúnya, fricska: a Hollywood helyett a támfal megújulása után a Dunaföldvár feliratot kapta a városka egyik leglátványosabb pontja.

Ezeknek a festményeknek a láttán pedig egyértelművé válik, hogy az ilyen graffiti valódi művészet. Ebben az értelemben a street art nem rongálást és vandalizmust jelent, hanem a tiszta művészi érzékkel megáldott alkotást, a közterületeken születő kreativitást, amely a mostani járvány­ügyi korlátozásokkal teli életünkben még az átlagosnál is jelentősebb ajándék.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!