Ökumenikus megemlékezést tartottak a temetőben

A köztemetőt üzemeltető új cég, amely nyártól kezeli a temető gondozását, megtartotta ezt a hagyományt, és szombat délutánra összehívta a felekezetek elöljáróit, hogy közös megemlékezést tartsanak a temető ravatalozójánál. Stermeczki András evangélikus lelkész, Braun Ervin baptista presbiter, Kovács István görögkatolikus parókus, Czeglédi Péter Pál református lelkész és Szeleczky Csaba katolikus helyettes plébános röviden szólt a pár tucatnyi hallgatósághoz. A programban közreműködött a Dunaújvárosi Vegyeskar, valamint Feltóti Sándor és Deutsch Beáta.

A mindenszentek és halottak napi ünnepkör idejére a Temető utca és a Vadvirág utca kereszteződésében minden, a temető irányába haladó járművet a Vadvirág utca – Frangepán utca útvonalra tereltek a hétvégén, sőt ez a forgalmirend-változás még a mai napon, halottak napján is érvényben van. Szombaton délután, ottjártunkkor már a Frangepán utcában is autók parkoltak, sőt csaknem megtelt a buszmegálló mögötti zöld terület is autókkal. Sokan érkeztek a temetőbe virágokkal, koszorúkkal, gyertyákkal, aki netán üres kézzel érkezett, az is be tudott vásárolni a temető bejáratának környékén. Sokan voltak tehát, így furcsa volt, hogy az ökumenikus megemlékezésen, amelyet idén is a ravatalozónál tartottak, nagyjából harminc ember gyűlt össze. Braun Ervin arról beszélt, hogy földi életünk során ne csak olyasmit gyűjtsünk, amit moly és rozsda lep el, hanem olyan kincseket is, amelyeket magunkkal tudunk vinni a halál utáni életünkre is.

Stermeczki András kiemelte, hogy a teremtő Isten nem engedte, hogy az ember e világ perspektívájában ragadjon le. Mint mondta, az igazi világosság az örökkévalóság, azok az értékek, amelyeknek nincsen határa, ahogy nincs határ, távolság a testté lett ige által a még élők és a már elhunytak között sem.

Czeglédi Péter Pál e cikk címéül is citált bibliai idézetet elemezte. Kiemelte, hogy az ember a tudásával, a tudomány fejlődésével nagyon sok mindent meg tudott oldani, kivéve a halált. Pál apostol szavait, miszerint a halál nyereség, úgy magyarázta, hogy a halál révén a Krisztussal való találkozás nem tragédia, hanem nyereség.

Szeleczky Csaba beszélt a mindenszentek ünnepéről, amely a győzedelmes egyház ünnepe, azoknak az ünnepe, akik Isten mellé kerültek a mennybe. A halottak napja pedig a szenvedő egyház ünnepe, amikor is azokért imádkoznak, hogy a tisztító tűzben lévő lelkek a mennybe kerülhessenek. Mint mondta, az ember minden tettéért számadással tartozik Istennek, mert Ő adja az életet, és Ő hív magához minket, amikor jónak látja. Addig viszont kihívásoknak kell megfelelnünk itt a Földön, és arra kell törekednünk egész életünkben, hogy a szentek táborát tudjuk erősíteni.

Ezek után a Dunaújvárosi Vegyeskar énekelt, Deutsch Beáta verset szavalt, Feltóti Sándor pedig rövid beszéddel zárta a közös megemlékezést, békés emlékezést kívánva az egybegyűlteknek.