A Dunaújvárosi Fogyasztási és Beszerző Munkásszövetkezet húsz éve

2020.07.12. 11:30

Olcsó árfekvésű árucikkeket is bőséggel kínáltak az üzletekben

A rendszerváltás után születetteknek alaposan feladja a leckét a munkásszövetkezet elnevezés, és feltehetik a kérdést, vajon a munkások mire szövetkeztek? A válasz az 1970-es évekbe vezet vissza.

Szente Tünde

Kiss Tiborné írta meg a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet 20 évének történetét – meséli Szabó Gyula, a munkásszövetkezet egykori elnöke. – Több milliárd forint értéket képviselt a Skála Dunaújváros Áruházzal, a nagy ABC áruházakkal és vendéglátó üzletekkel együtt, a szövetkezeti tagság létszáma meghaladta a négyezer főt, a részvényeket névérték alatti árfolyamon vásárolták vissza, ami mind a mai napig vita tárgyát képezi.

A fiatal város falai között jött létre 1971-ben a helyi munkásszövetkezet

A keménytáblás, piros műbőrkötéses, A4-es méretű, írógéppel írt kötet elején arany betűkkel nyomva ez áll: „DUNAÚJVÁROSI MUNKÁSSZÖVETKEZET 20 ÉVE”. Az első és hátsó borító belső oldalain megmaradt a viaszos pecsét, amivel majd’ három évtizede lezárták az egyedi készítésű kiadványt. Beljebb lapozva látható a szövetkezet logója, alatta olvasható a „Dunaújvárosi Fogyasztási és Beszerző Munkásszövetkezet 20 éve” főcím az „Életműved emlékéül” kísérő szöveggel, 1991. április 8-i dátumozással. Elsők között Kiss Tiborné aláírásával, akit úgy száz személy szignója követ. Ismerős nevek, mind névjegyükkel hitelesítették az eredményekről számot adó fényképes dokumentumot. Egy újabb tárgyi és szellemi érték a hetven­éves város történetéből.

Az alapítás indítékai

Küldöttgyűlés 1991. március 8-án a HBH sörözőben

A fiatal város falai között jött létre 1971-ben a munkásszövetkezet, hogy az állami kereskedelem mellett részt vállaljon a közel hatvanezres lélekszámú város munkásainak, dolgozóinak áruellátásából – derül ki az összeállítás első fejezetéből –, javítsa a kiszolgálás színvonalát, gazdagítsa a választékot, ügyelve, hogy olcsó árfekvésű árukat is bőséggel kínáljon. A szövetkezés eszközeivel előnyöket nyújtson a tagok számára. Segítse a korszerű életmód igényeinek megfelelő ellátási, szolgáltatási kultúra kialakítását.

A szövetkezet alapítását a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) és a SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) megállapodása tette lehetővé. A megyei és országos szövetkezeti szervek a szövetkezeti pénzalapból 21 millió forintot adtak a tervezett beruházások valóra váltásához. Ilyen előzmények után alakult meg a Dunaújvárosi Fogyasztási és Beszerző Munkásszövetkezet az adonyi ÁFÉSZ (Állami Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) jogutódjaként.

A lakosság szolgálatában

A szövetkezet megragadott minden olyan eszközt, módszert, lehetőséget, amellyel a fogyasztókat érdekeltté tehette a szövetkezet munkájának segítésében. Így nyerték meg a lakosság bizalmát egy olyan városban, amelynek saját tanácsi kiskereskedelmi vállalata, öt megyére kiterjedő vendéglátó-hálózata van, és a városban szinte minden országos hálózatú kereskedelmi vállalatnak – Csemege, Ezermester – egysége működött.

Bútorkereskedés a déli városban

Nagy szerepet vállaltak a lakosság igényeinek kielégítésében az ipari-szolgáltatás területén. Az országos szervezésű szervizek a garanciális javítási igényekkel nem tudtak lépést tartani, ezért szükség volt a háztartási gépek, berendezések, készülékek gyorsjavító szolgálatára. A híradástechnikai részlegnél beindították a központi tv-antenna-szerelési tevékenységet, majd az antennaerősítő gyártását. Felállították a város legelső központi tv-antenna-vevő állomását.

A Magyarországon is egyre terjedő franchise rendszerek példáján hozták létre az Aladdin Kft.-t (1990. március 1-én), majd a Harmónia Lakberendezési Kft.-t (1991. január 1-én). Ez utóbbi tevékenysége az élelmiszer-kereskedelem jelentős részére, valamint a vendéglátóipari tevékenység vállalkozásba vételére terjedt ki.

Új kereskedelmi formák

A hálózatfejlesztés a Martinovics utcai butiksorral kezdődött meg. Az évtizedek során egyes butikok megszűntek, néhánynak a szerepkörét átvették a Dózsa II városrészben a hetvenes évek végén megnyíló szövetkezeti szakboltok: Divatház, Gála cipőbolt, Műszaki bolt. Nyíltak újabbak is, mint a gyógynövénybolt és a kilós textíliákat forgalmazó Temaforg üzlet. A szövetkezeti kereskedelem kezdeményező akciói közé tartozott a Vasmű úti csarnok időszakos bérlése, ahol az első ilyen akció időtartamáról elnevezett 40 napos áruházat nyitotta meg a munkásszövetkezet. Ez utóbbi amellett, hogy számos hiánycikknek számító terméket juttatott el a városba, új kereskedelmi formákkal, például használt tartós fogyasztási cikkek visszavásárlásával, vagy a turkálóból való árusítással ismertette meg a szövetkezet tagságát.

A Skála Dunaújváros Áruház műszaki osztálya Fotók: Szente Tünde reprodukció

A városépítés folytatásával nőtt a munkásszövetkezet üzlethálózata. A Váci Mihály utcában Delikates üzlet, termelői élelmiszerbolt, majd a Domanovszky téren új ABC áruház nyílt. A város külső területein élők ellátását oldotta meg a szövetkezet Pálhalmán egy kis ABC-vel, Óvárosban, Újtelepen, a tsz-majorban, Bernátkúton, Hangospusztán megnyitott vegyesboltokkal. A gyarapodás felsorolása nem lenne teljes az Ady Endre Könyvesbolt, valamint az egykori szülőotthonnal szemben lévő Bútorbolt említése nélkül.

Exkluzív kínálattal várta vásárlóit az 1980-ban megnyíló S-Modell boltjuk. Megépült a munkásszövetkezet Skála Dunaújváros Áruháza, amelyet 1983. április 22-én adtak át. A Déli Bevásárló Központjuk 1984-ben jött létre, ahol használt autót, építési és szerelvényárukat, mezőgazdasági cikkeket, bútort értékesítettek. A Római, a Ságvári és a Dózsa II városrészek szövetkezeti kereskedelmi egységeivel kibővítve, a kiskereskedelmi egységek alapterülete az ötszörösére emelkedett, forgalmuk hétszeresére nőtt – a korabeli dokumentumok tanúsága szerint.

A szövetkezet az új üzemeltetési formák bevezetésében élen járt. Már 1983-ban 23 egységük dolgozott szerződéses rendszerben. Jövedelemérdekeltségű üzemeltetésben pedig két ABC. A költségtérítéses rendszert 12 boltjukban vezették be. A zöldség-gyümölcs felvásárlására 13 kiskereskedelmi egységük kapott jogot, és több felvásárlótelep állt a kistermelők rendelkezésére.

A munkásszövetkezet volt az első, amely tagjainak kedvezményes vásárokat, szolgáltatásokat szervezett: ingyenes házhoz szállítással, ifjú házasoknak első bútorvásárláshoz kedvezmény nyújtásával, kulturális és sporttevékenységekkel. Wünsch László vezetésével a Modern Táncegyüttes sikerei a város, de még az ország határain túlra is vitték a jó hírünket.

Castellum, Márka és HBH

A szövetkezet hálózatából a vendéglátóipari üzletek képezték a legkisebb arányt, mindössze egy söröző jellegű melegkonyhai egységgel. Elvként fogalmazódott meg, hogy lehetőség szerint minden városrészben üzemeljen vendéglátóegység. A Castellum Ételbár és Márkaszalon 1976-ban kezdte meg a működését. A korábban Sörkert néven működő egységüket 1987-ben korszerűsítették, és a bajor herceg részvételével HBH sörözővé avatták fel, amely saját főzésű, valódi bajor sörrel szolgált.

A szövetkezet megkereste azokat a lehetőségeket, amelyek révén gyorsan, de olcsón bővíthette, szervezhette át hálózatát, korszerűsíthette gépeit és berendezéseit. A szövetkezet sokáig megőrizte pozícióját a város ellátásában, annak ellenére, hogy számos kiskereskedő, magánvállalkozó kezdte meg működését. Dinamikusan fejlődött, biztos gazdasági pozícióra tett szert, a város ellátási feladataiban jelentős részt képviselt mind az állami, mind pedig a magánkereskedők mellett – egészíti ki ezen gondolattal az írásba foglaltakat Szabó Gyula egykori elnök.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!