Sport

2007.10.15. 02:28

Félbeszakadt a küzdelem

Dunaújváros (gp) - Nem sikerült minden versenyszámot lebonyolítani a Dunaferr SE kajak-kenu évadzáró versenyén, az erős szél miatt félidőben lefújták a seregszemlét.

Gallai Péter

Nyolc hazai egyesület delegálta versenyzőjét a szombati viadalra, amelynek fényét emelte, hogy a díjakat többek között a Dunaferr Európa- és világbajnok kajakosa, Benedek Dalma, és a szintén Európa-bajnok Szabó Gabriella adta át a gyerekeknek. Legalább is amíg tudták, de ne szaladjunk ennyire előre...

Remek idő, szikrázó napsütés volt szombaton, ami tökéletesen alkalmas például egy kajak-kenu verseny lebonyolítására. Azonban az a szél, amely a védett városban fújt, a nyílt vízen tarajos hullámokat vetett. Ennek ellenére a fiatalok becsületére legyen mondva, nekivágtak a futamoknak, igaz, a szervezők nem az öbölben, hanem a kinti terepen rendezték a versenyt, mert ott nem voltak akkora hullámok. Ennek ellenére voltak olyanok, akik a tervezettnél korábban megfürödtek, méghozzá a Dunában, miután beborultak.

- Minden elismerésem a gyerekeké, borzalmasan néz ki a víz, lehet, mi már régen fölborulunk ilyen körülmények között, ezért nem is ülünk hajóba - mondta egyöntetűen Benedek Dalma és Szabó Gabriella.

Rajtuk kívül mások is voltak, akik már nem vállalkoztak a rajtra, legalábbis egy kislány így döntött, pedig Hubikné Tarján Éva, a Dunaferr SE vezetőedzője szerint máskor is ment már ilyen körülmények között a versenyző.

Amíg többen az elemekkel és egymással küzdöttek, a csónakháznál folyamatosan zajlottak az eredményhirdetések, ahol a két klasszis rendszeresen segédkezett. - Őszinte leszek, az éremátvételben rutinosabb vagyok, mint az átadásban. Nem is nagyon tudtam, hogyan álljak, hogy ne takarjak ki senkit - avatott be a díjátadás kulisszatitkaiba Dalma, míg Szabó Gabi roppant boldogan jegyezte meg: nemrég még én kaptam így érmet Dónusz Évától, erre tessék, most már én teszem ezt. Életem első ilyen felkérése, nagyon büszke és boldog vagyok. Csak attól féltem, nehogy összekeverjem az érmeket. Nagyon feltölt ez az élmény...

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

Remek idő, szikrázó napsütés volt szombaton, ami tökéletesen alkalmas például egy kajak-kenu verseny lebonyolítására. Azonban az a szél, amely a védett városban fújt, a nyílt vízen tarajos hullámokat vetett. Ennek ellenére a fiatalok becsületére legyen mondva, nekivágtak a futamoknak, igaz, a szervezők nem az öbölben, hanem a kinti terepen rendezték a versenyt, mert ott nem voltak akkora hullámok. Ennek ellenére voltak olyanok, akik a tervezettnél korábban megfürödtek, méghozzá a Dunában, miután beborultak.

- Minden elismerésem a gyerekeké, borzalmasan néz ki a víz, lehet, mi már régen fölborulunk ilyen körülmények között, ezért nem is ülünk hajóba - mondta egyöntetűen Benedek Dalma és Szabó Gabriella.

Rajtuk kívül mások is voltak, akik már nem vállalkoztak a rajtra, legalábbis egy kislány így döntött, pedig Hubikné Tarján Éva, a Dunaferr SE vezetőedzője szerint máskor is ment már ilyen körülmények között a versenyző.

Amíg többen az elemekkel és egymással küzdöttek, a csónakháznál folyamatosan zajlottak az eredményhirdetések, ahol a két klasszis rendszeresen segédkezett. - Őszinte leszek, az éremátvételben rutinosabb vagyok, mint az átadásban. Nem is nagyon tudtam, hogyan álljak, hogy ne takarjak ki senkit - avatott be a díjátadás kulisszatitkaiba Dalma, míg Szabó Gabi roppant boldogan jegyezte meg: nemrég még én kaptam így érmet Dónusz Évától, erre tessék, most már én teszem ezt. Életem első ilyen felkérése, nagyon büszke és boldog vagyok. Csak attól féltem, nehogy összekeverjem az érmeket. Nagyon feltölt ez az élmény...

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

Remek idő, szikrázó napsütés volt szombaton, ami tökéletesen alkalmas például egy kajak-kenu verseny lebonyolítására. Azonban az a szél, amely a védett városban fújt, a nyílt vízen tarajos hullámokat vetett. Ennek ellenére a fiatalok becsületére legyen mondva, nekivágtak a futamoknak, igaz, a szervezők nem az öbölben, hanem a kinti terepen rendezték a versenyt, mert ott nem voltak akkora hullámok. Ennek ellenére voltak olyanok, akik a tervezettnél korábban megfürödtek, méghozzá a Dunában, miután beborultak.

- Minden elismerésem a gyerekeké, borzalmasan néz ki a víz, lehet, mi már régen fölborulunk ilyen körülmények között, ezért nem is ülünk hajóba - mondta egyöntetűen Benedek Dalma és Szabó Gabriella.

Rajtuk kívül mások is voltak, akik már nem vállalkoztak a rajtra, legalábbis egy kislány így döntött, pedig Hubikné Tarján Éva, a Dunaferr SE vezetőedzője szerint máskor is ment már ilyen körülmények között a versenyző.

Amíg többen az elemekkel és egymással küzdöttek, a csónakháznál folyamatosan zajlottak az eredményhirdetések, ahol a két klasszis rendszeresen segédkezett. - Őszinte leszek, az éremátvételben rutinosabb vagyok, mint az átadásban. Nem is nagyon tudtam, hogyan álljak, hogy ne takarjak ki senkit - avatott be a díjátadás kulisszatitkaiba Dalma, míg Szabó Gabi roppant boldogan jegyezte meg: nemrég még én kaptam így érmet Dónusz Évától, erre tessék, most már én teszem ezt. Életem első ilyen felkérése, nagyon büszke és boldog vagyok. Csak attól féltem, nehogy összekeverjem az érmeket. Nagyon feltölt ez az élmény...

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

- Minden elismerésem a gyerekeké, borzalmasan néz ki a víz, lehet, mi már régen fölborulunk ilyen körülmények között, ezért nem is ülünk hajóba - mondta egyöntetűen Benedek Dalma és Szabó Gabriella.

Rajtuk kívül mások is voltak, akik már nem vállalkoztak a rajtra, legalábbis egy kislány így döntött, pedig Hubikné Tarján Éva, a Dunaferr SE vezetőedzője szerint máskor is ment már ilyen körülmények között a versenyző.

Amíg többen az elemekkel és egymással küzdöttek, a csónakháznál folyamatosan zajlottak az eredményhirdetések, ahol a két klasszis rendszeresen segédkezett. - Őszinte leszek, az éremátvételben rutinosabb vagyok, mint az átadásban. Nem is nagyon tudtam, hogyan álljak, hogy ne takarjak ki senkit - avatott be a díjátadás kulisszatitkaiba Dalma, míg Szabó Gabi roppant boldogan jegyezte meg: nemrég még én kaptam így érmet Dónusz Évától, erre tessék, most már én teszem ezt. Életem első ilyen felkérése, nagyon büszke és boldog vagyok. Csak attól féltem, nehogy összekeverjem az érmeket. Nagyon feltölt ez az élmény...

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

- Minden elismerésem a gyerekeké, borzalmasan néz ki a víz, lehet, mi már régen fölborulunk ilyen körülmények között, ezért nem is ülünk hajóba - mondta egyöntetűen Benedek Dalma és Szabó Gabriella.

Rajtuk kívül mások is voltak, akik már nem vállalkoztak a rajtra, legalábbis egy kislány így döntött, pedig Hubikné Tarján Éva, a Dunaferr SE vezetőedzője szerint máskor is ment már ilyen körülmények között a versenyző.

Amíg többen az elemekkel és egymással küzdöttek, a csónakháznál folyamatosan zajlottak az eredményhirdetések, ahol a két klasszis rendszeresen segédkezett. - Őszinte leszek, az éremátvételben rutinosabb vagyok, mint az átadásban. Nem is nagyon tudtam, hogyan álljak, hogy ne takarjak ki senkit - avatott be a díjátadás kulisszatitkaiba Dalma, míg Szabó Gabi roppant boldogan jegyezte meg: nemrég még én kaptam így érmet Dónusz Évától, erre tessék, most már én teszem ezt. Életem első ilyen felkérése, nagyon büszke és boldog vagyok. Csak attól féltem, nehogy összekeverjem az érmeket. Nagyon feltölt ez az élmény...

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

Rajtuk kívül mások is voltak, akik már nem vállalkoztak a rajtra, legalábbis egy kislány így döntött, pedig Hubikné Tarján Éva, a Dunaferr SE vezetőedzője szerint máskor is ment már ilyen körülmények között a versenyző.

Amíg többen az elemekkel és egymással küzdöttek, a csónakháznál folyamatosan zajlottak az eredményhirdetések, ahol a két klasszis rendszeresen segédkezett. - Őszinte leszek, az éremátvételben rutinosabb vagyok, mint az átadásban. Nem is nagyon tudtam, hogyan álljak, hogy ne takarjak ki senkit - avatott be a díjátadás kulisszatitkaiba Dalma, míg Szabó Gabi roppant boldogan jegyezte meg: nemrég még én kaptam így érmet Dónusz Évától, erre tessék, most már én teszem ezt. Életem első ilyen felkérése, nagyon büszke és boldog vagyok. Csak attól féltem, nehogy összekeverjem az érmeket. Nagyon feltölt ez az élmény...

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

Rajtuk kívül mások is voltak, akik már nem vállalkoztak a rajtra, legalábbis egy kislány így döntött, pedig Hubikné Tarján Éva, a Dunaferr SE vezetőedzője szerint máskor is ment már ilyen körülmények között a versenyző.

Amíg többen az elemekkel és egymással küzdöttek, a csónakháznál folyamatosan zajlottak az eredményhirdetések, ahol a két klasszis rendszeresen segédkezett. - Őszinte leszek, az éremátvételben rutinosabb vagyok, mint az átadásban. Nem is nagyon tudtam, hogyan álljak, hogy ne takarjak ki senkit - avatott be a díjátadás kulisszatitkaiba Dalma, míg Szabó Gabi roppant boldogan jegyezte meg: nemrég még én kaptam így érmet Dónusz Évától, erre tessék, most már én teszem ezt. Életem első ilyen felkérése, nagyon büszke és boldog vagyok. Csak attól féltem, nehogy összekeverjem az érmeket. Nagyon feltölt ez az élmény...

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

Amíg többen az elemekkel és egymással küzdöttek, a csónakháznál folyamatosan zajlottak az eredményhirdetések, ahol a két klasszis rendszeresen segédkezett. - Őszinte leszek, az éremátvételben rutinosabb vagyok, mint az átadásban. Nem is nagyon tudtam, hogyan álljak, hogy ne takarjak ki senkit - avatott be a díjátadás kulisszatitkaiba Dalma, míg Szabó Gabi roppant boldogan jegyezte meg: nemrég még én kaptam így érmet Dónusz Évától, erre tessék, most már én teszem ezt. Életem első ilyen felkérése, nagyon büszke és boldog vagyok. Csak attól féltem, nehogy összekeverjem az érmeket. Nagyon feltölt ez az élmény...

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

Amíg többen az elemekkel és egymással küzdöttek, a csónakháznál folyamatosan zajlottak az eredményhirdetések, ahol a két klasszis rendszeresen segédkezett. - Őszinte leszek, az éremátvételben rutinosabb vagyok, mint az átadásban. Nem is nagyon tudtam, hogyan álljak, hogy ne takarjak ki senkit - avatott be a díjátadás kulisszatitkaiba Dalma, míg Szabó Gabi roppant boldogan jegyezte meg: nemrég még én kaptam így érmet Dónusz Évától, erre tessék, most már én teszem ezt. Életem első ilyen felkérése, nagyon büszke és boldog vagyok. Csak attól féltem, nehogy összekeverjem az érmeket. Nagyon feltölt ez az élmény...

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

- Nagy a felelősség rajtunk, hiszen példát kell mutatnunk ezeknek a gyerekeknek, akik ránk akarnak hasonlítani. Számukra egy ilyen verseny olyan, mint nekem egy világbajnokság - tette hozzá Benedek. A két sportoló már javában az olimpiai felkészülésben van, ennek ellenére vállalták szabadnapjukon a fellépést. Persze a népszerűség a rengeteg aláírásban és közös fotóban is megtestesült, amelyet az ifjú palánták példaképeiktől kértek. Amikor Benedek futószalagon írta alá a saját autogramkártyáit - amelyekből állítása szerint egy év alatt nem oszt szét annyit, mint tette szombaton -, az egyiken nem ő, hanem Kucsera Gábor szerepelt. Ennek ellenére odaadta az egyik gyereknek, mire a többiek is Kucsera-képet szerettek volna. Dalma harsány nevetéssel vette tudomásul, hogy valószínűleg csapattársa tréfája volt, hogy belecsúsztatta saját képét az övéi közé, aminek ilyen nagy sikere lett. Benedek Morisz nevű kutyája is nagy népszerűségnek örvendett, a parányi mopszot tucatnyi gyerek üldözte a füvön, amíg végül a féltő gazdi, a maratoni világbajnok korábban a Dunaferrben is szereplő húga, Linda gondjaira nem bízta.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

Délután pedig megtörtént az, ami 1997 óta egyszer sem, félbe kellett szakítani a versenyt, mert irreálissá váltak a körülmények, ráadásul a Dunaferr kajak-kenusain kívül a többiek nincsenek hozzászokva az ilyen pályához.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!