,Tinédzserek focicsapata

A Kanada elleni székesfehérvári derbit, ha kis szerencsével is, de hozta a totális vérfrissítésen átesett magyar válogatott, a jobbára tizenévesekből álló gárda egygólos győzelmet aratott a huszadik életévét szeptember végén betöltött Priskin Tamás találatával. - A kezdés előtt egyedül üldögélt a stadion aulájának bőrpuffján. Min meditált?- Kicsit fáradt is voltam, s egyedül akartam maradni a gondolataimmal. Nem igazán sikerült, mert mindig odajött valaki, s kérdezgetni kezdett. Három nap alatt kellett összeraknom az együttest. Egy részük játszott nálam az utánpótláscsapatokban, de akadtak, akik nemhogy nem találkoztak személyesen soha, nem is hallottak egymásról. Rengeteget segített Végh Zoltán és Bodnár László, ők fogták össze a srácokat. Igyekeztem levenni a tinik válláról a terhet, azt mondtam nekik, futballozzanak nyugodtan, a felelősség nem az övék, hanem azé, aki beválogatta őket. Tehát az enyém. Ha vereséget szenvedünk, az nem az ő kudarcuk, hanem a szövetségi kapitányé.

- Nyolc éve Újpesten épített bajnokcsapatot, majd Székesfehérváron dolgozott, ahonnan nem túl nagy békében vált el. Most szövetségi kapitányként tért vissza a koronázó városba.- Jó érzésekkel léptem be a stadion kapuján. Szerettem itt dolgozni, az első évem jól is sikerült, az élmezőnyben végeztünk, kupadöntőt vívtunk, azonban a folytatás nem alakult jól. Szívesen gondolok az itt töltött másfél évre, a drukkerek szerették a csapatomat, s talán engem is kedveltek.

- A szurkolói szimpátiával ezúttal sem volt gond, a kilátogató hatezer néző végig buzdította a fiúkat. - Igen, ezen sok múlott, voltak időszakok, amikor ellenfelünk jobban futballozott, ilyenkor nagyon fontos a szurkolói támogatás. A mérkőzés egészét tekintve megérdemeltnek éreztem a győzelmünket, kértem a fiúktól, hogy igyekezzenek gyors ritmusváltásokkal megiramodni, az akciókat lehetőség szerint lövéssel befejezni, s ezzel tűzbe hozni a lelátó népét. Ma már minden válogatott ellen értéket jelent a győzelem, a Kanada elleni találkozó is siker. Nem világverő együttest győztünk le, de az egygólos különbségnek is örülnünk kell. Tudom, ezt a csapatot érik még váratlan kudarcok, úgy gondolom, három-négy év múlva érnek be a srácok, addigra alkothatnak ütőképes együttest. Azt kértem a kezdés előtt, adjanak ki magukból mindent. Ez meg is valósult, jártányi erejük nem volt, amikor lefújták a meccset, alig tudtak lejönni a pályáról. Ez a normális állapot ilyenkor.

- Amikor elbúcsúzott tőlük, mit mondott nekik? - Azt, hogy szerintem a többség nyolcvan-százszoros válogatott lehet, rengeteg mérkőzés áll még előttük címeres mezben. Mindegyikük tehetséges, s akadnak köztük egészen kivételes képességűek.

- Az ellenfél kapitánya, Stephen Hart a védekező középpályás Tóth Balázs játékát említette, szerinte extraklasszis teljesítményt nyújtott. Ön kit emelne ki?- Tóth valóban hiba nélkül játszott. Rajta kívül az angol másodosztályú Stoke City játékosát, a tizennyolc éves Vass Ádámot szeretném kiemelni, aki a közelmúltban kötötte első profi szerződését. Az utolsó edzés előtt félrehívtam, s kérdeztem, ha úgy érzi, készen áll a feladatra, a kezdők közé jelölöm. Bírni fogod a terhet? - kérdeztem, mire azt mondta: azért jött, hogy bemutatkozzon a válogatottban. Remekül játszott. Olyan labdaszerző játékos, aki képes folytatni is a játékot. Ez pedig hiányposzt Magyarországon.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Nyolc éve Újpesten épített bajnokcsapatot, majd Székesfehérváron dolgozott, ahonnan nem túl nagy békében vált el. Most szövetségi kapitányként tért vissza a koronázó városba.- Jó érzésekkel léptem be a stadion kapuján. Szerettem itt dolgozni, az első évem jól is sikerült, az élmezőnyben végeztünk, kupadöntőt vívtunk, azonban a folytatás nem alakult jól. Szívesen gondolok az itt töltött másfél évre, a drukkerek szerették a csapatomat, s talán engem is kedveltek.

- A szurkolói szimpátiával ezúttal sem volt gond, a kilátogató hatezer néző végig buzdította a fiúkat. - Igen, ezen sok múlott, voltak időszakok, amikor ellenfelünk jobban futballozott, ilyenkor nagyon fontos a szurkolói támogatás. A mérkőzés egészét tekintve megérdemeltnek éreztem a győzelmünket, kértem a fiúktól, hogy igyekezzenek gyors ritmusváltásokkal megiramodni, az akciókat lehetőség szerint lövéssel befejezni, s ezzel tűzbe hozni a lelátó népét. Ma már minden válogatott ellen értéket jelent a győzelem, a Kanada elleni találkozó is siker. Nem világverő együttest győztünk le, de az egygólos különbségnek is örülnünk kell. Tudom, ezt a csapatot érik még váratlan kudarcok, úgy gondolom, három-négy év múlva érnek be a srácok, addigra alkothatnak ütőképes együttest. Azt kértem a kezdés előtt, adjanak ki magukból mindent. Ez meg is valósult, jártányi erejük nem volt, amikor lefújták a meccset, alig tudtak lejönni a pályáról. Ez a normális állapot ilyenkor.

- Amikor elbúcsúzott tőlük, mit mondott nekik? - Azt, hogy szerintem a többség nyolcvan-százszoros válogatott lehet, rengeteg mérkőzés áll még előttük címeres mezben. Mindegyikük tehetséges, s akadnak köztük egészen kivételes képességűek.

- Az ellenfél kapitánya, Stephen Hart a védekező középpályás Tóth Balázs játékát említette, szerinte extraklasszis teljesítményt nyújtott. Ön kit emelne ki?- Tóth valóban hiba nélkül játszott. Rajta kívül az angol másodosztályú Stoke City játékosát, a tizennyolc éves Vass Ádámot szeretném kiemelni, aki a közelmúltban kötötte első profi szerződését. Az utolsó edzés előtt félrehívtam, s kérdeztem, ha úgy érzi, készen áll a feladatra, a kezdők közé jelölöm. Bírni fogod a terhet? - kérdeztem, mire azt mondta: azért jött, hogy bemutatkozzon a válogatottban. Remekül játszott. Olyan labdaszerző játékos, aki képes folytatni is a játékot. Ez pedig hiányposzt Magyarországon.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Nyolc éve Újpesten épített bajnokcsapatot, majd Székesfehérváron dolgozott, ahonnan nem túl nagy békében vált el. Most szövetségi kapitányként tért vissza a koronázó városba.- Jó érzésekkel léptem be a stadion kapuján. Szerettem itt dolgozni, az első évem jól is sikerült, az élmezőnyben végeztünk, kupadöntőt vívtunk, azonban a folytatás nem alakult jól. Szívesen gondolok az itt töltött másfél évre, a drukkerek szerették a csapatomat, s talán engem is kedveltek.

- A szurkolói szimpátiával ezúttal sem volt gond, a kilátogató hatezer néző végig buzdította a fiúkat. - Igen, ezen sok múlott, voltak időszakok, amikor ellenfelünk jobban futballozott, ilyenkor nagyon fontos a szurkolói támogatás. A mérkőzés egészét tekintve megérdemeltnek éreztem a győzelmünket, kértem a fiúktól, hogy igyekezzenek gyors ritmusváltásokkal megiramodni, az akciókat lehetőség szerint lövéssel befejezni, s ezzel tűzbe hozni a lelátó népét. Ma már minden válogatott ellen értéket jelent a győzelem, a Kanada elleni találkozó is siker. Nem világverő együttest győztünk le, de az egygólos különbségnek is örülnünk kell. Tudom, ezt a csapatot érik még váratlan kudarcok, úgy gondolom, három-négy év múlva érnek be a srácok, addigra alkothatnak ütőképes együttest. Azt kértem a kezdés előtt, adjanak ki magukból mindent. Ez meg is valósult, jártányi erejük nem volt, amikor lefújták a meccset, alig tudtak lejönni a pályáról. Ez a normális állapot ilyenkor.

- Amikor elbúcsúzott tőlük, mit mondott nekik? - Azt, hogy szerintem a többség nyolcvan-százszoros válogatott lehet, rengeteg mérkőzés áll még előttük címeres mezben. Mindegyikük tehetséges, s akadnak köztük egészen kivételes képességűek.

- Az ellenfél kapitánya, Stephen Hart a védekező középpályás Tóth Balázs játékát említette, szerinte extraklasszis teljesítményt nyújtott. Ön kit emelne ki?- Tóth valóban hiba nélkül játszott. Rajta kívül az angol másodosztályú Stoke City játékosát, a tizennyolc éves Vass Ádámot szeretném kiemelni, aki a közelmúltban kötötte első profi szerződését. Az utolsó edzés előtt félrehívtam, s kérdeztem, ha úgy érzi, készen áll a feladatra, a kezdők közé jelölöm. Bírni fogod a terhet? - kérdeztem, mire azt mondta: azért jött, hogy bemutatkozzon a válogatottban. Remekül játszott. Olyan labdaszerző játékos, aki képes folytatni is a játékot. Ez pedig hiányposzt Magyarországon.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- A szurkolói szimpátiával ezúttal sem volt gond, a kilátogató hatezer néző végig buzdította a fiúkat. - Igen, ezen sok múlott, voltak időszakok, amikor ellenfelünk jobban futballozott, ilyenkor nagyon fontos a szurkolói támogatás. A mérkőzés egészét tekintve megérdemeltnek éreztem a győzelmünket, kértem a fiúktól, hogy igyekezzenek gyors ritmusváltásokkal megiramodni, az akciókat lehetőség szerint lövéssel befejezni, s ezzel tűzbe hozni a lelátó népét. Ma már minden válogatott ellen értéket jelent a győzelem, a Kanada elleni találkozó is siker. Nem világverő együttest győztünk le, de az egygólos különbségnek is örülnünk kell. Tudom, ezt a csapatot érik még váratlan kudarcok, úgy gondolom, három-négy év múlva érnek be a srácok, addigra alkothatnak ütőképes együttest. Azt kértem a kezdés előtt, adjanak ki magukból mindent. Ez meg is valósult, jártányi erejük nem volt, amikor lefújták a meccset, alig tudtak lejönni a pályáról. Ez a normális állapot ilyenkor.

- Amikor elbúcsúzott tőlük, mit mondott nekik? - Azt, hogy szerintem a többség nyolcvan-százszoros válogatott lehet, rengeteg mérkőzés áll még előttük címeres mezben. Mindegyikük tehetséges, s akadnak köztük egészen kivételes képességűek.

- Az ellenfél kapitánya, Stephen Hart a védekező középpályás Tóth Balázs játékát említette, szerinte extraklasszis teljesítményt nyújtott. Ön kit emelne ki?- Tóth valóban hiba nélkül játszott. Rajta kívül az angol másodosztályú Stoke City játékosát, a tizennyolc éves Vass Ádámot szeretném kiemelni, aki a közelmúltban kötötte első profi szerződését. Az utolsó edzés előtt félrehívtam, s kérdeztem, ha úgy érzi, készen áll a feladatra, a kezdők közé jelölöm. Bírni fogod a terhet? - kérdeztem, mire azt mondta: azért jött, hogy bemutatkozzon a válogatottban. Remekül játszott. Olyan labdaszerző játékos, aki képes folytatni is a játékot. Ez pedig hiányposzt Magyarországon.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- A szurkolói szimpátiával ezúttal sem volt gond, a kilátogató hatezer néző végig buzdította a fiúkat. - Igen, ezen sok múlott, voltak időszakok, amikor ellenfelünk jobban futballozott, ilyenkor nagyon fontos a szurkolói támogatás. A mérkőzés egészét tekintve megérdemeltnek éreztem a győzelmünket, kértem a fiúktól, hogy igyekezzenek gyors ritmusváltásokkal megiramodni, az akciókat lehetőség szerint lövéssel befejezni, s ezzel tűzbe hozni a lelátó népét. Ma már minden válogatott ellen értéket jelent a győzelem, a Kanada elleni találkozó is siker. Nem világverő együttest győztünk le, de az egygólos különbségnek is örülnünk kell. Tudom, ezt a csapatot érik még váratlan kudarcok, úgy gondolom, három-négy év múlva érnek be a srácok, addigra alkothatnak ütőképes együttest. Azt kértem a kezdés előtt, adjanak ki magukból mindent. Ez meg is valósult, jártányi erejük nem volt, amikor lefújták a meccset, alig tudtak lejönni a pályáról. Ez a normális állapot ilyenkor.

- Amikor elbúcsúzott tőlük, mit mondott nekik? - Azt, hogy szerintem a többség nyolcvan-százszoros válogatott lehet, rengeteg mérkőzés áll még előttük címeres mezben. Mindegyikük tehetséges, s akadnak köztük egészen kivételes képességűek.

- Az ellenfél kapitánya, Stephen Hart a védekező középpályás Tóth Balázs játékát említette, szerinte extraklasszis teljesítményt nyújtott. Ön kit emelne ki?- Tóth valóban hiba nélkül játszott. Rajta kívül az angol másodosztályú Stoke City játékosát, a tizennyolc éves Vass Ádámot szeretném kiemelni, aki a közelmúltban kötötte első profi szerződését. Az utolsó edzés előtt félrehívtam, s kérdeztem, ha úgy érzi, készen áll a feladatra, a kezdők közé jelölöm. Bírni fogod a terhet? - kérdeztem, mire azt mondta: azért jött, hogy bemutatkozzon a válogatottban. Remekül játszott. Olyan labdaszerző játékos, aki képes folytatni is a játékot. Ez pedig hiányposzt Magyarországon.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Amikor elbúcsúzott tőlük, mit mondott nekik? - Azt, hogy szerintem a többség nyolcvan-százszoros válogatott lehet, rengeteg mérkőzés áll még előttük címeres mezben. Mindegyikük tehetséges, s akadnak köztük egészen kivételes képességűek.

- Az ellenfél kapitánya, Stephen Hart a védekező középpályás Tóth Balázs játékát említette, szerinte extraklasszis teljesítményt nyújtott. Ön kit emelne ki?- Tóth valóban hiba nélkül játszott. Rajta kívül az angol másodosztályú Stoke City játékosát, a tizennyolc éves Vass Ádámot szeretném kiemelni, aki a közelmúltban kötötte első profi szerződését. Az utolsó edzés előtt félrehívtam, s kérdeztem, ha úgy érzi, készen áll a feladatra, a kezdők közé jelölöm. Bírni fogod a terhet? - kérdeztem, mire azt mondta: azért jött, hogy bemutatkozzon a válogatottban. Remekül játszott. Olyan labdaszerző játékos, aki képes folytatni is a játékot. Ez pedig hiányposzt Magyarországon.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Amikor elbúcsúzott tőlük, mit mondott nekik? - Azt, hogy szerintem a többség nyolcvan-százszoros válogatott lehet, rengeteg mérkőzés áll még előttük címeres mezben. Mindegyikük tehetséges, s akadnak köztük egészen kivételes képességűek.

- Az ellenfél kapitánya, Stephen Hart a védekező középpályás Tóth Balázs játékát említette, szerinte extraklasszis teljesítményt nyújtott. Ön kit emelne ki?- Tóth valóban hiba nélkül játszott. Rajta kívül az angol másodosztályú Stoke City játékosát, a tizennyolc éves Vass Ádámot szeretném kiemelni, aki a közelmúltban kötötte első profi szerződését. Az utolsó edzés előtt félrehívtam, s kérdeztem, ha úgy érzi, készen áll a feladatra, a kezdők közé jelölöm. Bírni fogod a terhet? - kérdeztem, mire azt mondta: azért jött, hogy bemutatkozzon a válogatottban. Remekül játszott. Olyan labdaszerző játékos, aki képes folytatni is a játékot. Ez pedig hiányposzt Magyarországon.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Az ellenfél kapitánya, Stephen Hart a védekező középpályás Tóth Balázs játékát említette, szerinte extraklasszis teljesítményt nyújtott. Ön kit emelne ki?- Tóth valóban hiba nélkül játszott. Rajta kívül az angol másodosztályú Stoke City játékosát, a tizennyolc éves Vass Ádámot szeretném kiemelni, aki a közelmúltban kötötte első profi szerződését. Az utolsó edzés előtt félrehívtam, s kérdeztem, ha úgy érzi, készen áll a feladatra, a kezdők közé jelölöm. Bírni fogod a terhet? - kérdeztem, mire azt mondta: azért jött, hogy bemutatkozzon a válogatottban. Remekül játszott. Olyan labdaszerző játékos, aki képes folytatni is a játékot. Ez pedig hiányposzt Magyarországon.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Az ellenfél kapitánya, Stephen Hart a védekező középpályás Tóth Balázs játékát említette, szerinte extraklasszis teljesítményt nyújtott. Ön kit emelne ki?- Tóth valóban hiba nélkül játszott. Rajta kívül az angol másodosztályú Stoke City játékosát, a tizennyolc éves Vass Ádámot szeretném kiemelni, aki a közelmúltban kötötte első profi szerződését. Az utolsó edzés előtt félrehívtam, s kérdeztem, ha úgy érzi, készen áll a feladatra, a kezdők közé jelölöm. Bírni fogod a terhet? - kérdeztem, mire azt mondta: azért jött, hogy bemutatkozzon a válogatottban. Remekül játszott. Olyan labdaszerző játékos, aki képes folytatni is a játékot. Ez pedig hiányposzt Magyarországon.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Ezzel vitatkoznék, hiszen ebben a szerepkörben futballozik Dárdai Pál is, akit nemrég választottak a legjobb magyar labdarúgónak.- Dárdai valóban remek játékos, a posztján vélhetően ma is a legjobb hazánkban, de már harmincegy éves. Négy év múlva már harmincöt lesz, s nagy valószínűséggel már nem is futballozik, Vass viszont akkor tölti be huszonharmadik életévét. Jövőt kell építeni, mert a jelen magyar sztárjai bizonyították, hogy nem lehet rájuk számítani, a magyar focinak jelene nincs, jövője pedig akkor lehet, ha bízunk a fiatalokban. Amikor Kisteleki István elnök úr felhívott, hogy én irányítom a gárdát a tengerentúliak ellen, említette, mi az elvárás, végre kell hajtani a fiatalítást. Mondtam, egyre gondolunk. Kapkodni nem kell a folytatásban, a nemzeti együttes következő mérkőzését márciusban vívja, az első igazi tétmeccsre pedig 2008 szeptemberében kerül sor, az osztrák-svájci közös rendezésű Európa-bajnokságot követően akkor vívjuk a nyitó világbajnoki selejtezőt. Tehát van idő kialakítani egy ütőképes csapatot.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Nincs döntés a kapitánykérdésben. Mit gondol, bizalmat szavaznak önnek?- Nem tudom. Egyébként nem kell kapkodni, információim szerint a december közepén esedékes Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségi ülésén lesz téma a szakvezető személye.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.

- Ha nem kap bizalmat, elmondhatja, amit csak nagyon kevesen szerte a világon, hogy százszázalékos mérleggel búcsúzik. - Tehát a lefújás után azonnal le kellett volna mondanom...? A viccet félretéve, természetesen szeretnék tovább dolgozni a srácokkal. De ha nem megy, azt is elfogadom. A 2006-os évre amúgy sem lehet panaszom, áprilistól vagyok a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában, azóta irányítottam a tizennyolc, a tizenkilenc és huszonegy éven aluli válogatottat, végül pedig a felnőtteket. Tartalmas év volt, nem vitás.