Ukrán válság

2022.12.22. 06:00

Volodimir Zelenszkij: az amerikaiak pénze befektetés

Közvetítésünk a háború 302. napjáról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2022. december 21-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Michael Reynolds

A Fehér Ház végsőkig kitartana Kijev mellett, a republikánusok válaszokat várnak a katonai támogatásról 

Az Egyesült Államok mindvégig kitart az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajna mellett, akármennyi ideig tart is - jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs koordinátora csütörtökön.

John Kirby újságíróknak tartott évzáró sajtóbeszélgetésén arra is kitért, hogy 

olyan szállítási útvonalat alakítottak ki Ukrajna felé, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai és egyéb katonai támogatások korábban nem tapasztalt gyorsasággal jussanak el az ukrajnai hadszíntérre.

Az ukrán elnök amerikai kongresszusban mondott szavaira - miszerint azok a katonai eszközök, amelyeket a Nyugattól kapnak, nem elégségesek Ukrajnának - John Kirby azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij világosan beszélt, amikor további katonai eszközök szállítását sürgette.

A szóvivő szerint ez érthető, hiszen 

egy ilyen helyzetben bármelyik elnök a lehető legtöbbet szeretné megkapni a lehető leggyorsabban.

 "Az Egyesült Államok ebből ki fogja venni a részét" - fogalmazott a nemzetbiztonsági tisztviselő.

Litvánia megtiltotta a fegyvertartást az orosz és a fehérorosz állampolgároknak

A litván parlament csütörtökön törvényt fogadott el, amellyel megtiltották a balti ország területén élő orosz és fehérorosz állampolgároknak a fegyvertartást.

A szabályozás 2023. április elsejével lép hatályba, a törvény indoklása szerint így akarják elejét venni fegyveres szabotázscsoportok megalakításának esetleges zavargások idején.

Hivatalos adatok szerint jelenleg 294 orosz és 46 fehérorosz állampolgár rendelkezik fegyvertartási engedéllyel Litvániában. Az érintetteknek a jogszabály hatályba lépésétől számítva egy éven belül el kell adniuk fegyvereiket, vagy át kell adniuk a rendőrségnek. Az engedélyeiket bevonják. Amennyiben nem tesznek eleget az új előírásnak, elkobozzák a fegyvereiket.

Litvánia a kalinyingrádi orosz exklávéval és Fehéroroszországgal határos. A balti ország a biztonsága elleni közvetlen fenyegetésnek tekinti Oroszország ukrajnai hadműveletét.

Roszatom: nagyrészt egyetértés van a NAÜ-vel a zaporizzsjai atomerőművet illetően

Oroszország nagyrészt egyetért a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kezdeményezésével, hogy biztonsági övezetet hozzanak létre a zaporizzsjai atomerőmű körül – közölte csütörtökön a Roszatom orosz atomenergetikai konszern.

A Rafael Grossi NAÜ-főigazgató moszkvai látogatását követően kiadott tájékoztatás szerint nagyban sikerült közelíteni Moszkva és Grossi álláspontját ebben a kérdésben. A Roszatom szerint tartalmas, hasznos és őszinte eszmecsere folyt köztük.

A NAÜ kezdeményezésének értelmében a harcoló felek kötelezettséget vállalnának arra, hogy felhagynak az atomerőmű területének támadásával, Oroszország pedig kivonná a nehézfegyverzetet onnan a helyzet lecsillapítása végett.

Grossi a nap folyamán találkozott a Roszatom mellett a külügyminisztérium és a nemzeti gárda képviselőivel is. Jelenleg  gárda alakulatai ellenőrzik az atomerőmű területét.

Rafael Grossi a megbeszéléseket követően fontos tárgyalási fordulóról beszélt a biztonsági övezettel kapcsolatban. „Döntő fontosságú, hogy az övezet egyedül arra irányuljon, hogy elejét vehessük egy nukleáris balesetnek” – írta mikroblogján. Mindemellett hozzátette, hogy további tárgyalásokra lesz szükség.

LIHACSOV, Alekszej; GROSSI, Rafael
A Roszatom sajtószolgálata által közreadott képen Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai társaság vezérigazgatója (b) Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ főigazgatóját (j) fogadja Moszkvában 2022. december 22-én
Forrás: MTI/EPA/Roszatom

A NAÜ kormányzótanácsa novemberben az orosz csapatok kivonását sürgette, de Grossi azóta többször világossá tette, hogy ez nehezen lenne megvalósítható a zaporizzsjai térségben, s ezért kezdeményezésébe ezt az elemet nem vette bele. Oroszország elutasította a csapatkivonásra vonatkozó nemzetközi követelést, ugyanakkor hajlandónak mutatkozott az atomerőművet illető biztonsági helyzet megvitatására.

Pokolgépes merényletben meghalt Herszon megye egyik településének orosz vezetője

Pokolgépes merényletben meghalt a dél-ukrajnai Herszon megye orosz kézen lévő egyik településének vezetője – közölték az orosz hatóságok.

A Telegramon közzétett közlemény szerint Andrej Stepa, a Dnyeper bal partján fekvő, orosz kézen lévő Ljubimivka település vezetője meghalt, miután az „ukrán terroristák” felrobbantottak egy gépkocsit.

A térségben a Dnyeper vált frontvonallá, amióta az orosz erők novemberben elhagyták a folyó jobb partját.

Az oroszok kivonulása előtt a megyeszékhelyen, Herszonban ukrán ügynökök célzott támadásokat hajtottak végre az ellenséges vonalak mögött azok ellen, akik az orosz közigazgatásnak dolgoztak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben jelentette be Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megye bekebelezését, annak ellenére, hogy nem került a teljes terület orosz kézre.

Lakóépület lángol egy orosz tüzérségi támadás után a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Bahmutban 2022. december 21-én
Forrás: MTI/AP/Libkos

Putyin: Ukrajnának hamarosan elfogynak a tartalékai

Oroszország hatalmas katonai tartalékokat emészt fel, de óriási a különbség az orosz és az ukrán hadiipari komplexum között, Kijevnek hamarosan nem maradnak tartalékai – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtök esti sajtókonferencián.

„A különbség közöttünk és azok között, akik ellenünk vannak, az, hogy az ukrán hadiipari komplexum, ha még nem is nullázódott le teljesen, de gyorsan afelé halad. Hamarosan nem lesz saját bázisuk” – mondta.

Putyin szerint Oroszország gyártóbázisa ezzel szemben „csak növekszik”, és nem a gazdaság többi ágazatának rovására. Hozzátette, hogy Ukrajnával ellentétben Oroszország az elmúlt évtizedekben fejlesztette védelmi iparát, hadtudományát és technológiáját.

Elmondta, hogy Oroszország számon tartja mennyi fegyver maradt az ukrán raktárakban, hogy mit tudnak előállítani, hogy milyen időn belül, hogyan tudják kiképezni a személyi állományt. Hozzátette, hogy a NATO forrásai nincsenek kimerülőben, de Ukrajna főként szovjet gyártmányú fegyvereket kap, amelyek fogyóban vannak. Rámutatott, hogy nyugati országok rendelkeznek új eszközökkel, de az ezekre való átállás nem lesz egyszerű.

A „különleges hadművelet” haladási tempójával kapcsolatban azt mondta, hogy a harcok intenzívvé válása igazolhatatlan veszteségekkel járna és „a tyúk magonként csipeget”. Azt hangoztatta, hogy minden konfliktust diplomáciai tárgyalások zárnak le, és annál jobb, minél előbb megérti ezt az ellenfél.

„Arra fogunk törekedni, hogy ez minél előbb befejeződjön. Minél gyorsabban, annál jobb” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, a béketárgyalások felújítását. Furcsának nevezte, hogy Kijev megtiltotta önmaga számára a tárgyalásokat.

Az Ukrajna ellen indított különleges hadműveletet „kényszerű” és „szükséges” intézkedésnek nevezte. Köszönetét fejezte ki a katonáknak és az őket támogató önkénteseknek. Leszögezte ugyanakkor, hogy Moszkva azok megvédésére törekszik, akik az orosz nép és kultúra részének érzik magukat.

Azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nem lehet az emberek azon része ellen fordulni, akik az orosz világhoz tartozónak tekintik magukat, ám egy olyan háborút „szabadítottak el” ellenük, amelyet Oroszország sokáig eltűrt.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök
Fotós: Szergej Fagyejcsev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

„Továbbra is darabolni fognak. Mi meg egyesíteni fogunk. Senki más nem akarja az orosz nép egyesítését, csak mi. És ezt tenni is fogjuk. És meg is tesszük” – fogalmazott az elnök.

Az Ukrajnának szállítandó Patriot amerikai föld-levegő rakétarendszerekkel kapcsolatban elmondta, hogy „mindig van ellenszer”, Oroszország el fogja őket „pattogtatni”. A Patriotokat gyengébbnek nevezte az orosz Sz-300-as rendszereknél. Úgy vélekedett, hogy ezek az eszközök csak meghosszabbítják a konfliktust.

Putyin az év mérlegére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár visszaesés tapasztalható, Oroszország határozottan vette a lépést. Emlékeztetett rá, hogy sokan összeomlást és gazdasági katasztrófát jósoltak neki, de az idei infláció valamivel több, mint 12 százalékos lesz, amivel az ország „sokkal jobban teljesít, mint sok G20-as ország, és magabiztosan bizonyít”. Fontosnak mondta, hogy a külföldi befektetéseket oroszokkal tudták helyettesíteni.

Úgy vélekedett, hogy az orosz gazdaságban nincsenek aggasztó elemek és nem kell attól tartani, hogy kialakult helyzet meggátolná az országnak a jövőre, beleértve a 2023-as évre vonatkozó terveit.

Bejelentette, hogy a jövő hét elején alá fogja írni az olajárplafon bevetésére válaszul bevezetendő intézkedéscsomagot. Azt mondta, ezek elővigyázatossági intézkedések lesznek, mivel az orosz gazdaságot és az üzemanyag- és energiaágazatot érintő egyedi károk nem láthatóak. Közölte, hogy Oroszország jelenleg nagyjából a plafonként meghatározott árakon értékesít.

Putyin azt ígérte, hogy a jövő év elején mondja majd el a parlament két házának az idén esedékes üzenetét.

Orosz vezérkari főnök: a „különleges hadművelet” Kijev nyugati támogatása ellenére is folytatódik

Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet” a Nyugat Ukrajnának nyújtott masszív támogatása ellenére – jelentette ki Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök csütörtökön a külföldi katonai attaséknak tartott moszkvai tájékoztatóján.

Geraszimov szerint az orosz fegyveres erők „folytatják a különleges hadműveletet, a legfőbb főparancsnok (Vlagyimir Putyin elnök) által meghatározott összes feladat végrehajtása érdekében”. A hadseregtábornok a harcokat az „elkeseredett” jelzővel minősítette és azzal vádolta meg Kijevet, hogy „terrorista módszereket” alkalmaz a harcban, a zaporizzsjai atomerőmű bombázásával pedig „nukleáris terrorista taktikához” folyamodik.

Értékelése szerint a helyzet a 815 kilométeres érintkezési vonalon mára stabilizálódott, az orosz hadsereg pedig fő erőfeszítéseit a Donyecki Népköztársaság „felszabadításának” befejezésére összpontosítja. (Putyin elnök szeptember 21-én több mint ezer kilométeres frontvonalról számolt be.)

A beszámoló szerint az orosz hadsereg több mint 1300 kritikus célpontot talált el nagy hatótávolságú, precíziós rakétákkal, ami jelentősen csökkentette az ukrán fegyveres erők harcképességét és megzavarta a parancsnoki és irányítási rendszerét, megbénította a hadiipari komplexumot és megnehezítette a katonai szállítmányozást. A tábornok elmondta, hogy először alkalmazták harci körülmények között a Kinzsal hiperszonikus rendszert, amely „nagy hatékonyságról és az Ukrajnában telepített légvédelmi rendszerekkel szembeni sebezhetetlenségről tett tanúbizonyságot”.

Geraszimov állítása szerint az orosz haderő és harcászati légierő naponta mintegy 150 bevetést hajt végre, és már több mint 11 ezer egységnyi ukrán fegyverzetet és felszerelést semmisített meg. A drónok alkalmazásának köszönhetően több mint 600 célpontot likvidáltak.

Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy „a konfliktus elhúzódó jellegűvé tétele” érdekében fokozzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Azt mondta, hogy a Kijevnek nyújtott külföldi pénzügyi támogatás már csaknem eléri a 100 milliárd dollárt.

A Geraszimov által ismertetett adatok szerint a Nyugat a háború kezdete óta több mint 350 harckocsit és mintegy ezer páncélozott harcjárművet, mintegy 700 tüzérségi rendszert és 100 rakétasorozatvetőt, valamint több mint 5300 hordozható légvédelmi rakétarendszert és 130 ezer páncéltörő fegyvert adott át az ukrán félnek. A nyugati országok emellett négy repülőgépet és több mint 30 helikoptert, valamint legalább ötezer drónt szállítottak Ukrajnának.

Geraszimov abban hibáztatja a Nyugatot, hogy gyakorlatilag felszámolta a globális fegyverzetellenőrzési rendszert. Az egyetlen megmaradt eszköz, a stratégiai támadófegyverek további csökkentésére és korlátozására vonatkozó Új START egyezmény a világjárványban bevezetett korlátozások miatt nem működik „rendeltetésszerűen”.

Az Egyesült Államok az orosz vezérkari főnök szerint a NATO-t olyan eszköznek tekinti, amellyel a saját érdekeit védi meg az európai országok biztonságának rovására. Álláspontja értelmében a szövetség fellépése fokozza a feszültséget és csökkenti a biztonságot az Oroszországgal való érintkezési vonal mentén, eközben pedig a szervezet megkísérli kiterjeszteni befolyását az euroatlanti térségen túlra.

A tábornok azzal is megvádolta Washingtont és szövetségeseit, hogy kiélezik a konfrontációt Oroszországgal az Északi-sarkvidéken, valamint hogy megkérdőjelezik Moszkva jogát az északi tengeri útvonalra, ami szerinte „a régió biztonságának egyik fő kihívása”.

Az orosz értékelés értelmében a Nyugat negatívan befolyásolja a közép-ázsiai helyzetet is, és befolyásának megerősítésére törekszik a kaukázusontúli térségben, egyebek között a hegyi-karabahi probléma megoldásába való, megoldást színlelő beavatkozással.

Fejlámpával világít egy lány anyja mellett egy föld alatti óvóhelyen a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Szoledarban 2022. december 21-én
Forrás: MTI/AP/Libkos

Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az Egyesült Államok Geraszimov szerint a meglévő együttműködési rendszer lerombolására és a helyzet destabilizálására törekszik „a Tajvan függetlenségét támogató, Kínával szembeni provokatív intézkedésekkel”. Úgy ítélte meg, hogy Oroszország és Kína jogosan reagál közös járőrözéssel és gyakorlatokkal az „agresszív” amerikai haderő-fejlesztésre. Mint mondta, Moszkva nem fogja követni Washington példáját abban, hogy új szövetségeket és választóvonalakat hozzon létre a régióban.

Oroszország feladatai között nevezte meg a védelmi képességek tervszerű megerősítését. Közölte, hogy idén több mint 3100 páncélos, rakéta-tüzérségi és egyéb fegyvert állítottak hadrendbe, a légierőt pedig „korszerű repülőgép-rendszerekkel és modernizált harci helikopterekkel” látták el. Bejelentette, hogy az orosz és fehérorosz hadsereg jövőre Zapad-2023 (Nyugat 2023) és Scsit Szojuza-2023 (a Szövetség Pajzsa-2023) kódnéven közös hadgyakorlatot tart, amelyre a tervek szerint partnerországokból is meghívnak kontingenseket.

A védelmi minisztérium prioritása továbbra is a Független Államok Közösségnek (FÁK) tagországaival való partnerségi és szövetségi kapcsolatok fejlesztése, valamint a Kollektív Védelmi Szerződés Szervezete (ODKB) katonai komponensével és a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai katonai tárcáival való együttműködés.

Volodimir Zelenszkij Andrzej Dudával találkozott Lengyelországban

Andrzej Duda lengyel elnökkel találkozott a délkelet-lengyelországi Rzeszów város repülőterén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, washingtoni látogatásáról hazafelé tartva.

A találkozóról a lengyel államfői hivatal Twitter közösségi honlapján számoltak be, előtte Zelenszkij rövid videót osztott meg róla a Telegram csatornán.

Zelenszkij beszámolt Dudának amerikai látogatásának részleteiről, és a két államfő „a folytatódó ukrajnai orosz agresszió fényében a lengyel–ukrán kapcsolatok alakulását is megvitatta” – áll a lengyel elnöki hivatal bejegyzésében.

Jakub Kumoch államtikár, a varsói elnöki hivatal külügyi irodájának vezetője a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízióban „rendkívül optimistának” nevezte az ukrán fél által nyújtott beszámolót az amerikai tárgyalásokról.

DUDA, Andrzej
Andrzej Duda lengyel elnök (b) ukrán partnerével, Volodimir Zrelenszkijjel találkozik a délkelet-lengyelországi Rzeszow közelében lévõ Jasionka repülőterén 2022. december 22-én
Fotós: Jakub Szymczuk / Forrás: MTI/EPA/PAP/KPRP

„Oroszország arra számított, hogy a telet a Nyugat háborús fáradtsága felkorbácsolására használja fel, és olyan mediális légkört teremtett, mely nyomán egyes nyugati országok azonnali (Moszkva iránti) engedményeket szorgalmaznának” – magyarázta Kumoch. Hozzátette: nem ez a helyzet, az ukránok „nagyon egyértelmű biztosítékot kaptak az Egyesült Államoktól arról, hogy Washington továbbra is ki fog állni mellettük”.

A PAP lengyel hírügynökségnek Kumoch úgy foglalta össze a rzeszówi találkozón elhangzottakat, hogy az Ukrajnának szánt amerikai támogatás „nemcsak hogy nem gyengül, hanem erősödik, és új fegyvernemekkel bővül”.

A lengyel sajtó az ukrán elnök honlapján közzétett hivatalos közleményt idézi, mely szerint Zelenszkij és Duda kiértékelték a 2022-as évet, mely a háború miatt „rendkívül nehéz történelmi kihívásokat hozott”. Zelenszkij ez alkalomból megköszönte az ukránoknak nyújtott lengyel támogatást.

A megvitatott témák közül az ukrán közlemény az ukrán védelmi képességek megerősítését és a humanitárius kérdéskört emeli ki.

Az Egyesült Államok után Lengyelország a második állam, ahová Zelenszkij az országa ellen februárban indított orosz támadás óta személyesen ellátogatott.

Joe Biden amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok 1,8 milliárd dollár pótlólagos katonai támogatást nyújt Ukrajna számára, amelynek része Patriot nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer is. Az amerikai törvényhozás ezen a héten elfogadhatja az 2023-as költségvetést, amelyben 45 milliárd dollárt szánnak Ukrajna támogatására.

Csúcstalálkozót tart Ukrajnával az EU február elején

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csúcstalálkozóra hívta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, a meghívást az ukrán fél elfogadta, a csúcsértekezletet február 3-án tartják – közölte egy uniós tisztségviselő brüsszeli újságírókkal csütörtökön.

Azt egyelőre nem közölték, hol tartják meg a csúcstalálkozót.

A találkozón a tagállamok vezetői nem lesznek jelen, az ukrán elnök mellett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel vesz részt.

Az EU évente tart csúcstalálkozót Ukrajnával, rendszerint Brüsszelben.

Volodimir Zelenszkij az országa ellen indított háború február 24-i kezdete óta először szerdán hagyta el Ukrajnát. Első külföldi útja Washingtonba vezetett. Előzőleg is számos rendezvényen vett részt, de ezekhez minden alkalommal Ukrajnából csatlakozott videókapcsolaton keresztül.

Harminchat sírt találtak Herszonban

Az orosz megszállás alatt meggyilkolt emberek további harminchat sírját fedezték fel egy herszoni temetőben – közölte Jevhen Jenin belügyminiszter-helyettes december 22-én.

Sojgu szemlét tartott a műveleti övezetben

A műveleti zónában ellenőrizte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a katonák ellátását és életkörülményeit – közölte a moszkvai védelmi tárca csütörtökön a Telegram-csatornáján.

Sojgu fogadta az egységparancsnokok jelentését, különös figyelmet fordítva a terepen lévő csapatok ellátására, és ellenőrizte a személyi állomány elhelyezését. A hadseregtábornok, aki mindent rendben talált, egyebek között köszöntötte a katonákat a közelgő újév alkalmából. A miniszter legutóbb vasárnap tartott szemlét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a védelmi minisztérium testületének kibővített ülésén egyebek között arról beszélt, hogy a „különleges hadművelet” övezetébe vezényelt katonákat mindennel el kell látni, amire szükségük van, beleértve a legmodernebb felszereléseket. Hangsúlyozta, hogy a finanszírozásban nincsenek korlátozások, az ország mindent megad, amit csak a hadsereg kér.

SOJGU, Szergej
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készített képen Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter (j) megtekinteni érkezik az Ukrajna elleni háborúban harcoló orosz katonai egységek állásait egy meg nem nevezett ukrajnai helyszínen 2022. december 22-én
Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz hadsereg folytatta az offenzívát Donyeck térségében.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők harci cselekményekben a Harkiv megyei Kupjanszk irányában mintegy 15 katonát és két járművet, Liman irányában több mint húsz halottat és sebesültet, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, Donyeck térségében mintegy félszáz katonát, két harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és öt járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy harminc katonát – köztük két diverzánscsoport tagjait –, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok 57 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 93 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy ukrán rádióelektronikai hadműveleti állomást, egy amerikai M777-es tarackokat javító üzemet és három lőszerraktárt. Az orosz légierő lelőtt két MiG-29-es repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig három drónt és két HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 350 repülőgépet, 188 helikoptert, 2694 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7191 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 934 sorozatvetőt, 3700 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7707 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Nyolc régiót támadtak az oroszok

A Donyeck, Herson, Harkov, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Szumi, Zaporizzsija és Luhanszk régiók elleni orosz támadások során egy ember meghalt és 15 megsebesült az elmúlt nap folyamán.

Ukrán katonák járőröznek egy többcélú páncélozott járművel a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Bahmutban 2022. december 21-én
Forrás: MTI/AP/Libkos

Kreml: Washington az utolsó ukránig akar harcolni Moszkvával

Az Egyesült Államok az utolsó ukránig akar Oroszországgal közvetve harcolni – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Washingtonban megbeszélést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel, és felszólalt az amerikai kongresszus két háza előtt. Az ukrán államfő, akinek amerikai részről további katonai támogatást ígértek, egyebek között azt hangoztatta, nem tudja, hogy milyen az „igazságos béke” Oroszországgal, de biztos benne, hogy kizárja a területi és szuverenitási kompromisszumokat.

„Az Egyesült Államok az utolsó ukránig folytatja az Oroszországgal folytatott de facto és közvetett háború irányvonalát” – mondta Peszkov.

Kifejezte a Kreml sajnálkozását amiatt, hogy Zelenszkij látogatása alatt egyetlen békefelhívás sem hangzott el, mint ahogy senki sem hozta szóba az orosz aggályokat sem.

Az Ukrajnának ígért amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszereket a szóvivő a többi fegyverhez hasonlóan legális célpontnak minősítette az orosz fegyveres erők számára. Emlékeztetett arra, hogy a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború egyik célja Ukrajna „demilitarizálása”. Úgy vélekedett, hogy a Patriotok nem fogják elősegíteni a rendezést, és az egyre korszerűbb fegyverek szállításával a Nyugat csak elnyújtja „az ukrán nép szenvedését”.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy Zelenszkij és Biden tárgyalásai azt bizonyították: az Egyesült Államok és Ukrajna nem törekszik a békére. Emlékeztetett arra, hogy Washington 45 milliárd, az EU pedig 28 milliárd dollár katonai támogatást nyújtott Kijevnek. Meglátása szerint a Nyugat huzamos szembenállásra rendezkedik be Oroszországgal szemben, opportunista magatartásával a büntetlenség érzetét kelti Kijevben, és egyre veszélyesebb lépésekre bátorítja őt.

Úgy vélekedett, hogy sem António Guterres ENSZ-főtitkár, sem beosztottjainak álláspontja nem pártatlan és nem realista az orosz–ukrán béketárgyalásokkal kapcsolatban.

Olaf Scholz német kancellárnak azt a felhívását kommentálva, hogy „beszélni” kell az ukrajnai helyzet megoldása érdekében, emlékeztetett: Kijev törvényben tiltotta meg maga számára a párbeszédet Moszkvával. Felszólította Berlint hogy pontosítsa, kivel kellene beszélni, és emlékeztetett, hogy például Annalena Baerbock német külügyminisztert nem tiltották el a moszkvai látogatástól.

Azt is kifejtette ugyanakkor, hogy Németország ukrajnai fegyverszállításai révén „önszántából” tette önmagát a konfliktus részesévé, ezért nem lehet „tiszteséges közvetítő” Moszkva és Kijev között.

Zaharova arra hívta fel a moldovai vezetést, hogy ne folytassa a „kívülről ráerőltetett” és „irracionális” irányvonalat az Oroszországgal fennálló kapcsolatok megszakítására. Rámutatott, hogy ezt a moldovai lakosság többsége nem támogatja. Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatok megszakításának „jelentős, nagyon súlyos és nagyon szomorú következményei lesznek mindenki számára”.

Barikádokat emelnek ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyec-medencében levő Bahmutban 2022. december 21-én. A háború előtt 70-80 ezer lakosú Bahmut városnál több mint négy hónapja dúlnak a harcok az ukrán és az orosz hadsereg között
Forrás: MTI/AP/Libkos

Több ukrán régióban is légiriadót rendeltek el

Légiriadót rendeltek el Dnyipropetrovszk, Harkov, Zaporozsje régiókban, valamit Kijevben is.

Meghosszabbították a terrorriasztást Krím-félszigeten

Január 6-ig meghosszabbítják a terrorfenyegetettség magas szintjét a Krím egyes régióiban – közölte Szergej Akszjonov köztársasági elnök.

„A Krími Köztársaság és állampolgárai biztonságának és terrorizmusellenes védelmének biztosítása érdekében 2022. december 22-én 20:00-tól 2023. január 6-án 20:00-ig magas („sárga”) szintű terror riasztás van érvényben – mondta Aksjonov a Telegramon kiadott közleményében.

Megsebesült a volt a volt Roszkoszmosz-vezér és a helyi kormányfő Donyeck ukrán ágyúzásában

Két ember életét vesztette és mások mellett Dmitrij Rogozin volt orosz miniszterelnök-helyettes, a Roszkoszmosz orosz űrügynökség volt vezérigazgatója, valamint Vitalij Hocenko, a Donyecki Népköztársaság kormányfője is megsebesült, amikor ukrán tüzérségi támadás ért egy donyecki szállodát – közölték csütörtökön orosz hírügynökségek.

Rogozin, aki Cári Farkasok elnevezéssel katonai tanácsadó csoportot alapított az elcsatolt szakadár köztásaságok fegyveres alakulatainak haditechnikai támogatására, a Telegram-csatornáján azt írta, hogy egy szűkkörű tanácskozáson vett részt a szállodában, amelyet a nyolc éve tartó Donyec-medencei konfliktus során egyszer sem ért támadás. Megállapítása szerint „valaki kiszivárogtatta az információt” az eseményről, mire „120 vagy 155 milliméteres” ágyúkból lőni kezdték a létesítményt.

Rogozin közölte, hogy műteni fogják egy, a jobb lapockája fölé fúródott háromszor négy milliméteres fémszilánk miatt. A volt Roszkoszmosz-vezér egy, a Kommerszant című lapnak név nélkül nyilatkozó asszisztense azt mondta, hogy az orvosok szerint a repeszt nem lehet eltávolítani. Az informátor szerint Rogozin, akinek állapota stabil, nem kívánja, hogy „Oroszország más régióiba” evakuálják, amíg a többi sebesült állapota nem stabilizálódik.

Arról, hogy a támadásban két ember életét vesztette, csütörtök reggel Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által elcsatolt Donyecki Népköztársaság vezetője tett bejelentést. Pusilin a történteket terrortámadásnak minősítette.

A Rosszija 24 hírtelevízió helyszíni jelentése szerint Rogozin az 59. születésnapját ünnepelte a szálloda éttermében, amikor a létesítményt öt célzott belövés érte, röviddel Hocenko érkezése után, feltehetően amerikai M777-es tarackból. A Rosszija 1 tévécsatornán saját politikai talkshow-t vezető Vlagyimir Szolovjov a szerda éjszakai adásban úgy vélekedett, hogy egy bekapcsolva hagyott moszkvai mobiltelefon vezethette célra a lövedékeket.

A RIA Novosztyi hírügynökség azt írta, hogy az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) feltételezése szerint a csapást francia CAESAR tarackkal hajtották végre. A sebesült Hocenko regionális kormányfő egyébként csütörtökön már részt vett egy tanácskozáson.

Donyeck az elmúlt hetekben intenzív ukrán tüzérségi támadások célpontjává vált, a városban kórházakat és iskolákat értek találatok, és egy templom kupolája is megrongálódott. Vlagyimir Putyin elnök a rendvédelmi szervek szakmai ünnepnapja alkalmából hétfőn „nagyon súlyosnak” nevezte a donyecki régióban kialakult helyzetet. Kedden fogadta Pusilint, aki a légvédelem megerősítését kérte tőle. Putyin a találkozón nehezményezte, hogy a nyugati média intézményesen elhallgatja a Donyeck polgári létesítményeire mért ukrán csapásokat.

Az ukránok 18 rakétát lőttek Novoszelovkára és Mayorskra

Az ukrán katonák 18 lövedéket és hat aknát lőttek ki Novoszelovkára és Mayorsk-ra – írja a RIA Novosztyi. Az ukrán csapatok további 11 darab 152 milliméteres lövedéket lőttek ki Maiorszk településre.

Az ukrán katonák szándékosan lőtték a Kalinyin kórházat

Az ukrán csapatok szándékosan lőtték a Kalinyin kórházát – mondta Denis Pusilin, a DPR megbízott vezetője. Teljes bizonyosággal kijelenthetjük, hogy az ellenség szándékosan találta el Kalinin kórházát. Szándékosan lőtte a kalinyini kórházat egymás után két nap is – mondta a Szolovjov élő adásában.

Vasárnap ukrán katonák tűz alá vették a donyecki Kalinin kórházat, három épület is megrongálódott. Egy beteg meghalt.

Donyecket bombázzák az ukránok

Az ukrán katonák öt 155 mm-es lövedéket lőttek ki Donyeck Kijev és Kujbisev régióira – írja a RIA Novosztyi.
A NATO-országok 155 milliméteres kaliberű tüzérséget használnak. Az Egyesült Államok 155 milliméteres kaliberű, nagy hatótávolságú M777 tarackokat szállított Kijevnek, az ukránok többek között ezeket használják Donyeck és Luhanszk támadásánál.

Volodimir Zelenszkij az amerikai kongresszusban: az amerikaiak pénze befektetés

Az Ukrajnának küldött amerikai pénz nem adomány, hanem befektetés a globális biztonságba és demokráciába – jelentette ki az ukrán elnök az amerikai Kongresszusban tartott beszédében szerda este.

Volodimir Zelenszkij azt ígérte, hogy a támogatást a lehető legnagyobb felelősséggel használják fel, ami segítséget ad ahhoz, hogy „felgyorsítják a győzelmet”.

Az államfő a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén megköszönte a Kongresszus által korábban megszavazott pénzügyi támogatási csomagokat. Kifejtette, hogy harctéren az orosz erők fölényben vannak a lőszert és tüzérségi eszközöket tekintve, amit az Ukrajnának támogatásként szállított eszközök ellensúlyoznak ugyan, de megjegyezte, hogy ezek „nem elegendők”.

HARRIS, Kamala; PELOSI, Nancy; ZELENSZKIJ, Volodimir
Kamala Harris amerikai alelnök és Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke a Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől kapott ukrán zászlóval a kezében az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2022. december 21-én
Fotós: Michael Reynolds / Forrás: MTI/EPA

Az amerikai katonai eszközök felhasználását illetően Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy soha nem kért amerikai katonákat a tankok és egyéb eszközök kezeléséhez, azt az ukrán katonák elsajátítják.

A világ annyira összekapcsolt, kölcsönösen függő, hogy senki nem állhat félre a háború hatásai elől „az Egyesült Államoktól Kínáig, Európától Latin-Amerikáig”, és senki nem érezheti magát biztonságban egy ilyen háború idején – hívta fel a figyelmet.

Az elnök arra is kérte az amerikai törvényhozókat, hogy segítsenek megvalósítani az általa javasolt 10 pontos béketervet, valamint sürgette őket, hogy Oroszország felelősségre vonása keretében fokozzák a Moszkva elleni szankciókat.

Az ukrán elnök szerdán a déli órákban érkezett az amerikai fővárosba. Először Joe Biden fogadta a Fehér Házban, ahol az amerikai elnök hivatalosan is bejelentette, hogy az Egyesült Államok 1,8 milliárd dollár pótlólagos katonai támogatást nyújt Ukrajna számára, amelynek része Patriot nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer is.

Az ukrán elnök hivatalos programját a Kongresszus tagjai előtt tartott beszéd zárta. Az amerikai törvényhozás ezen a héten elfogadhatja az Egyesült Államok 2023-as 1700 milliárd dollár kiadásról szóló költségvetését, amelyben 45 milliárd dollárt szánnak Ukrajna támogatására.

A háború idén február 24-i kezdete óta Volodimir Zelenszkij első alkalommal járt hivatalos látogatás keretében külföldön.

Új amerikai nagykövet Moszkvában

Az amerikai szenátus elsöprő, 93-2 arányú szavazattal megerősítette Lynne M. Tracy kinevezését az Egyesült Államok új oroszországi nagykövetévé szerdán. „Az lesz a feladata, hogy szembeszálljon Vlagyimir Putyinnal” – idézte az Associated Press a szenátusi többségi vezetőt, Chuck Schumert.

Az oroszul kiválóan beszélő karrierdiplomata Lynne M. Tracy 1995 óta lát el külszolgálati feladatokat a közép-ázsiai térségben, 2014 és 2017 között helyettes vezetőként dolgozott már a moszkvai nagykövetségen is, legutóbb ő volt az Egyesült államok örményországi nagykövete.

Putyin: Nincs pénzügyi korlátja a hadsereg támogatásának

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ígéretet tett arra, hogy bármit megad hadseregének, amit csak kér, és nincs pénzügyi korlát arra vonatkozóan, amit a kormány felszerelés és hardver tekintetében biztosít.

Putyin Moszkvában beszélt, miután találkozott Oroszország legmagasabb katonai tisztségviselőivel, és kijelentette, hogy a hadsereg számára nincsenek „finanszírozási korlátozások”.

Az ország, a kormány mindent megad, amit a hadsereg kér. Mindent.

Putyin támogatta védelmi minisztere azon tervét is, amely szerint a fegyveres erők létszámát több mint 30%-kal, 1,5 millió fősre növelnék.

Az oroszoknak több eszközük van

Az ukrán elnök a kongresszusi beszdében azt mondta: „Az orosz megszállóknak jelentős előnyük van a tüzérségben, előnyük van a lőszerben, sokkal több rakétájuk és repülőgépük van, mint nekünk valaha volt, de a védelmi erőink mégis kitartanak.” Az ukrán katonákat azokhoz az amerikai csapatokhoz hasonlította, akik ellenálltak a németeknek az 1944 karácsonyán vívott bulge-i csatában az Ardennekben.

Az ukránok harcolnak és meghalnak.

A legkevesebb, amit Amerika tehet, az az, hogy fegyverekkel látja el őket, hogy ellenálljanak” – mondta az ukrán elnök, aki arra törekedett, hogy ellenségét az amerikai politikusok által értelmezett módon definiálja – az Egyesült Államok másik ellenségével, Iránnal szövetséges államként.

„Oroszország szövetségesre talált a népirtó politikájában Iránban. Az ott gyártott kamikaze drónok veszélyt jelentenek civil lakosainkra és a kritikus infrastruktúránkra egyaránt. Csak idő kérdése, hogy mikor fognak csapást mérni másokra is, ha most nem állítjuk meg őket. Meg kell tennünk!” – mondta az ukrán elnök.

Több mint tizenkétezren érkeztek Magyarországra szerdán

Magyarország területére 2022. december 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7858 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4342 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 258 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Újabb 45 milliárd dollár

Ukrajna Washingtonban tartózkodó elnöke reményét fejezte ki, hogy az amerikai kongresszus csaknem 45 milliárd dollár értékű pénzügyi támogatási csomagot fogad el Ukrajna számára. „Köszönöm ezt a nagy támogatást! Az Egyesült Államoknak a szabadság védelmébe történő befektetésének minden dollárja a globális biztonság valódi és kézzelfogható megerősítését jelenti” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Patriot rakétákat kap Ukrajna

„Remek hírekkel térek haza. Biden elnök bejelentette, hogy új, 1,85 milliárd dolláros katonai segélycsomagot küld Ukrajnának. És ennek a csomagnak a legerősebb eleme a Patriot rakétavédelmi rendszer, ami jelentősen megerősíti a légvédelmünket. Ez egy fontos lépés a hatékony légi pajzs létrehozásában Ukrajna számára. Csak így tudjuk megfosztani Oroszországot a fő csapásmérő eszközétől, attól, hogy rakétákkal lője városainkat és az infrastrukturális létesítményeket” – mondta Washingtonban az ukrán államfő.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában