Ország-világ

2021.07.01. 08:59

A családokat is érinti a minimálbér

Több tízezer forinttal nőhetne a gyed felső összeghatára, ha kétszázezer forintra emelkedne a minimálbér. Bár a kötelező legalacsonyabb kereset a munkavállalók csak kis részét érinti, számítási alapja számos juttatásnak, így egyes gyermekvállaláshoz köthető ellátásoknak is. Jelentős emelése pedig havonta több tízezer forinttal toldaná meg a családi költségvetést – írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.

Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője a Magyar Nemzetnek kiemelte:

a magasabb gyedplafon újabb érdemi segítséget jelentene a családoknak.

Szerteágazó hatással járna, ha a kormányzati szándéknak megfelelően a minimálbér bruttó kétszázezer forintra emeléséről születne döntés az őszi bértárgyalásokon. Közvetlenül csak a munkavállalók kis része, hivatalosan öt-hét százaléka, 250-300 ezer munkavállaló tapasztalna jelentős, több mint húszezer forintos nettó fizetésemelkedést.

A kötelező legkisebb kereset mindenkori összege ugyanakkor több mint egymillió ember jövedelmi helyzetét befolyásolhatja. Ennek oka, hogy számos szociális és keresetalapú juttatás összegének számítási alapja, például a gyermekvállalással összefüggő jövedelmeké vagy a táppénzzé. Szintén a minimálbér összege határozza meg az őstermelői kedvezményeket vagy a feltételekhez kötött munkáltatói járulékkedvezményeket.

Szalai Piroska hangsúlyozta, a minimálbér és annak jelentős, csaknem húszszázalékos emelése érdemben növelné a kisgyermeket nevelők jövedelmét:

a lépés több tízezer családnak jelentene januártól nettó 34 ezer forinttal több bevételt.

A munkaerőpiaci szakértő kiemelte, hogy a minimálbér összege alapján határozható meg a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egyes juttatások összege is.

Szalai Piroska emlékeztetett, a legtöbb kisgyermekest érintő, a gyermek kétéves koráig járó gyed (gyermekgondozási díj) legmagasabb összegét is a kötelező legkisebb bérből számítják.

A gyed nem segély típusú, hanem keresetalapú juttatás, vagyis feltétele a gyermekvállalás előtti két évből legalább 365 napos biztosítotti jogviszony.

Az összeg az átlagkereset hetven százaléka, de nem lehet magasabb a minimálbér 140 százalékánál. Ez a jelenlegi, 167 400 forintos minimálbérrel számolva 234 360 forint. Az összeg után a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a tízszázalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetni, vagyis a maximális gyed nettó összege 175 770 forint, ha a családi kedvezményeket az apa munkahelyén kívánják elszámolni a szülők.

Ha a minimálbér 200 ezer forintra nőne, a gyed plafonja bruttó 280 ezer forintra, vagyis nettó 210 ezer forintra emelkedne. Egy gyermek nevelésekor minden forintnak megvan a helye, a gyeden lévők száma pedig jelenleg havonta átlagosan 110 ezer fő körüli – mutatott rá Szalai Piroska. Kiemelte: ha 32 600 forinttal megemelkedik a minimálbér, akkor több tízezer családban nettó 34 ezer forinttal is nőhet a gyermekgondozási díj.

Szalai Piroska hozzátette:

a minimálbér húsz százalék körüli emelése a gyermekvállalás ösztönzését is érdemben segítheti.

A szakképzettséghez kötött munkát végzők kötelező legkisebb bére, vagyis a jelenleg 219 ezer forintos garantált bérminimum ugyanakkor majdnem 800 ezer munkavállalót közvetlenül érint, az összeg 260 ezer forintra emelése közvetve további több százezer foglalkoztatott érdemi és érezhető béremelését eredményezné.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában