támadások

2021.06.17. 13:49

Antiszemita atrocitásokkal küszködik Nyugat-Európa

A 2021. májusi izraeli–palesztin konfliktust követően antiszemita atrocitások hulláma érte el a nyugat- és észak-európai, illetve az észak-amerikai zsidóságot. A Migrációkutató Intézet elemzésében arra keresi a választ, miért csapódik le a nyugati zsidó közösségeken a közel-keleti konfliktus, van-e ennek bizonyíthatóan köze a bevándorláshoz, és tartogatott-e a mostani erőszakhullám bármilyen újdonságot a korábbiakhoz képest.

A gázai konfliktus hatására drasztikus növekedésnek indultak az antiszemita támadások a világ különböző pontjain – írja a Migrációkutató Intézet elemzése alapján a Magyar Nemzet.

Németországban palesztinpárti tüntetéseken izraeli zászlókat égettek, Hollandiában pedig megrongáltak egy holokauszt-emlékművet. Londonban az egyik Izrael-ellenes tüntetésen a szervezők szerint százezren gyűltek össze, a tüntetők izraeli zászlókat téptek szét, gyújtottak fel, illetve tapostak meg.

A felvonuló tömeg a gázai bombázások leállítását és „Palesztina felszabadítását” követelte. A több tízezer ember a Hyde Park mellett elsétálva az izraeli nagykövetség elé vonult. Eközben pedig London egy zsidók által sűrűn lakott negyedében palesztin zászlós autókból szólt a hangos üzenet, melyben nemi erőszakra szólították fel a hallgatóságot a helyi zsidó nőkkel szemben. Az eset kapcsán Boris Johnson miniszterelnök az antiszemitizmust elítélő üzenetet írt ki Twitter-oldalára.

A legelső kérdés, mely heves vitákat kelt a nyugati sajtóban, hogy kik is követik el az atrocitásokat.

„Németország húsz éve nem jegyzett fel ilyen sok szélsőjobboldali bűncselekményt” – bizonygatta a brüsszeli Politico cikk címe. Ezzel szemben a Die Welt cikkírója, Frederik Schindler nemrég arról írt, hogy „torzíthatnak a német statisztikák az antiszemita támadások elkövetői kapcsán”. A szerző szerint a német szövetségi bűnüldözési hivatal szerint a zsidóellenes támadások kilenc százalékát szélsőjobboldaliak követik el, viszont „aki beszélt zsidókkal, tudja, hogy ez nem igaz”. Schindler arról írt, hogy szerinte az adatfelvétel során az ismeretlen motivációval rendelkező elkövetőket automatikusan szélsőjobboldaliként rögzítik a hatóságok.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018-ban (FRA) helyi zsidó közösségek megkérdezésével vizsgálta, hogy az antiszemita támadók között milyen mértékben vannak jelen bevándorlók. Az adatok szerint Németországban a 72 fős mintából 41 főt a radikális iszlám hívei támadtak meg, húsz főt a szélsőjobboldaliak, 16 főt a progresszív baloldal hívei és öt főt a radikális keresztények. Ez markánsan eltér a belügyi adatoktól, hiszen e szerint a beszámolók szerint a támadásoknak nem kilencven százalékát követték el a szélsőjobboldaliak, hanem 27,7 százalékát. Eközben a muszlim elkövetők az esetek 56,9 százalékáért feleltek.

Veszprémy László, a Migrációkutató Intézet szakértője a lap megkeresésére nemrég elmondta: a nyugati sajtóban és a politikai közbeszédben is régóta téma, hogy a zsidó közösségek biztonsági helyzetére rossz hatással van a muszlim–arab bevándorlás.

„Az EU bécsi Alapjogi Ügynökségének 2018-as adatai szerint a legtöbb nagy, európai zsidó közösség tagjai a radikális iszlám híveit nevezték meg támadóikként az esetek többségében”

– magyarázta a kutató.

A jelenlegi gázai konfliktus során az Egyesült Királyságban meghökkentő mértékben, 250 százalékkal emelkedett az antiszemita atrocitások száma a Community Security Trust (CST) adatai szerint.

Ugyan az ország esetében egyelőre nem rendelkezünk a mostani atrocitáshullám elkövetői kapcsán etnikai statisztikákkal, ám mégis érdemes megvizsgálni a CST korábbi, részletes méréseit. A CST szerint már a 2014-es gázai konfliktus után is megnőtt az atrocitások száma Nyugat-Európában: míg 2014-ben (a CST szerint az akkori gázai konfliktus okán) rekordnak számító, 1168 atrocitást számoltak össze, addig 2015-ben ez a szám 924 volt. Ezt követően a támadások száma 2016-ban 1309 volt, majd 2017-ben 1382, 2018-ban 1652, 2019-ben 1805, 2020-ban pedig (nyilván a Covid–19-járvány miatt) valamivel kevesebb, 1668.

A fenti adatsorban nemcsak az érdekes, hogy a 2015-ös migrációs válság óta szinte folyamatosan nőttek a számok, hanem az is, hogy a 2014-es év kiugróan magas számot produkált a gázai konfliktushoz köthetően.

A CST azt is kiemelte a 2014-es antiszemita indíttatású atrocitásokról szóló jelentésében, hogy a gázai konfliktus idején a bevándorló-hátterű támadók száma megnőtt, míg a fehérek által elkövetett támadások száma csökkent.

Újdonság még a mostani erőszakhullámban, hogy nemcsak Nyugat-Európára, de Észak-Amerikára is átterjedtek a durva retorikát alkalmazó tüntetések, fenyegetések és atrocitások. A nagyobb nyilvánosságot kapott esetek között említhetők a következők: gyújtóbombát dobtak zsidó amerikaiakra New York egyik elit negyedében, több zsidót inzultáltak és megvertek, egy étterem teraszán ülő zsidó vendégeket pedig köpködni kezdte egy palesztin zászlókkal vonuló csoport. Az esetek miatt Joe Biden is Twitter-üzenetben volt kénytelen elítélni az atrocitásokat. A Twitteren kellett elítélnie az országában dúló antiszemita erőszakot Justin Trudeau-nak is. Torontóban is tüntettek ugyanis Izrael ellen, és a palesztinpártiak botokkal vertek meg egy idős zsidó férfit – számolt be elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában