Újra ketyeg az óra...

Valóban, örülhetünk ezen nevezetes eseménynek. A közelmúltban az autóbuszra várakozva hiába tévedt oda tekintetem a városháza tornyára, az óra csak állt, nem mutatta az időt.

Az épület építésének idejében, a 60-as évek második felében szűk keresztmetszet volt a felvonó. Volt úgy, hogy a tízemeletes épületek lakói beköltözés után egy esztendeig is szuszakolhattak, káromkodhattak a lépcsőn felfelé, mert a lift még nem volt beszerelve. Ezért volt nagy az öröm, amikor a városháza építése elkezdődött, a beépítendő páternoszter alkatrészei már ott sorakoztak katonás rendben a beruházási raktárban. Csoda történt talán? A kivitelező, a 26-os építőipari vállalat is kitett magáért: soron kívül elkészítette a páternoszter és a mellé álmodott felvonó alapozását is! A városi tanács elnöke, dr. Tapolczai Jenő ez idő tájt sokat utazgatott. Gyűjtötte a tapasztalatokat. Azt kellett látnia, hogy a régi és az új városházák homlokzatán, tornyán mindenütt óra mutatja a múló időt. Így dőlt el, hogy a mi városunk sem maradhat óra nélkül! Hiába keresték azonban az épület megvalósítására szánt pénzek között a toronyóra árát, sehol sem találták. Döntöttek: a páternoszter csak évek múlva kell, el lehet adni, árából egy óra éppen felszerelhető. Még egy kis baj adódott ezen kívül: az elkészült alapozás nem lesz jó a majdani lift számára, azt is el kellett bontani.

Az óra hosszú éveken át szépen működött. Mindenki láthatta rajta a pontos időt. Mittag István kollégánk volt az, akinek napi feladata volt az óra működésének ellenőrzése.

Hajdanában a dunapentelei templom tornyán is látható volt egy toronyóra - lánccal, ahogy mondani szokták, mert hiszen az óra szerkezetét működtető több mázsányi súlyok láncon függtek. Ott ketyegett a toronyban a négy harang mellett, nagy vaskalapács ütötte az egész órákat az öreg harang oldalán, míg a negyedórák a második öregen hangzottak el egy kisebb kalapács ütései nyomán. Működött is pontosan, mindaddig, míg a háború véget nem vetett létezésének. Az óra gondozása János bácsinak, a harangozónak a feladata volt. Többször is ott lábatlankodtam mellette, figyelve, miként kurblizza fel a mázsányi ellensúlyokat, melyek az ingaszerkezetet működtették.

Elkövetkezett azonban 1945. január 19-e. A Kálvária dombra váratlanul felkapaszkodott német tankok estig vívták párharcukat a Rácok között beásott szovjet ütegekkel. A templomtorony látta kárát. Leomlott, benne a harangok és óra szerkezete is.

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

Az épület építésének idejében, a 60-as évek második felében szűk keresztmetszet volt a felvonó. Volt úgy, hogy a tízemeletes épületek lakói beköltözés után egy esztendeig is szuszakolhattak, káromkodhattak a lépcsőn felfelé, mert a lift még nem volt beszerelve. Ezért volt nagy az öröm, amikor a városháza építése elkezdődött, a beépítendő páternoszter alkatrészei már ott sorakoztak katonás rendben a beruházási raktárban. Csoda történt talán? A kivitelező, a 26-os építőipari vállalat is kitett magáért: soron kívül elkészítette a páternoszter és a mellé álmodott felvonó alapozását is! A városi tanács elnöke, dr. Tapolczai Jenő ez idő tájt sokat utazgatott. Gyűjtötte a tapasztalatokat. Azt kellett látnia, hogy a régi és az új városházák homlokzatán, tornyán mindenütt óra mutatja a múló időt. Így dőlt el, hogy a mi városunk sem maradhat óra nélkül! Hiába keresték azonban az épület megvalósítására szánt pénzek között a toronyóra árát, sehol sem találták. Döntöttek: a páternoszter csak évek múlva kell, el lehet adni, árából egy óra éppen felszerelhető. Még egy kis baj adódott ezen kívül: az elkészült alapozás nem lesz jó a majdani lift számára, azt is el kellett bontani.

Az óra hosszú éveken át szépen működött. Mindenki láthatta rajta a pontos időt. Mittag István kollégánk volt az, akinek napi feladata volt az óra működésének ellenőrzése.

Hajdanában a dunapentelei templom tornyán is látható volt egy toronyóra - lánccal, ahogy mondani szokták, mert hiszen az óra szerkezetét működtető több mázsányi súlyok láncon függtek. Ott ketyegett a toronyban a négy harang mellett, nagy vaskalapács ütötte az egész órákat az öreg harang oldalán, míg a negyedórák a második öregen hangzottak el egy kisebb kalapács ütései nyomán. Működött is pontosan, mindaddig, míg a háború véget nem vetett létezésének. Az óra gondozása János bácsinak, a harangozónak a feladata volt. Többször is ott lábatlankodtam mellette, figyelve, miként kurblizza fel a mázsányi ellensúlyokat, melyek az ingaszerkezetet működtették.

Elkövetkezett azonban 1945. január 19-e. A Kálvária dombra váratlanul felkapaszkodott német tankok estig vívták párharcukat a Rácok között beásott szovjet ütegekkel. A templomtorony látta kárát. Leomlott, benne a harangok és óra szerkezete is.

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

Az épület építésének idejében, a 60-as évek második felében szűk keresztmetszet volt a felvonó. Volt úgy, hogy a tízemeletes épületek lakói beköltözés után egy esztendeig is szuszakolhattak, káromkodhattak a lépcsőn felfelé, mert a lift még nem volt beszerelve. Ezért volt nagy az öröm, amikor a városháza építése elkezdődött, a beépítendő páternoszter alkatrészei már ott sorakoztak katonás rendben a beruházási raktárban. Csoda történt talán? A kivitelező, a 26-os építőipari vállalat is kitett magáért: soron kívül elkészítette a páternoszter és a mellé álmodott felvonó alapozását is! A városi tanács elnöke, dr. Tapolczai Jenő ez idő tájt sokat utazgatott. Gyűjtötte a tapasztalatokat. Azt kellett látnia, hogy a régi és az új városházák homlokzatán, tornyán mindenütt óra mutatja a múló időt. Így dőlt el, hogy a mi városunk sem maradhat óra nélkül! Hiába keresték azonban az épület megvalósítására szánt pénzek között a toronyóra árát, sehol sem találták. Döntöttek: a páternoszter csak évek múlva kell, el lehet adni, árából egy óra éppen felszerelhető. Még egy kis baj adódott ezen kívül: az elkészült alapozás nem lesz jó a majdani lift számára, azt is el kellett bontani.

Az óra hosszú éveken át szépen működött. Mindenki láthatta rajta a pontos időt. Mittag István kollégánk volt az, akinek napi feladata volt az óra működésének ellenőrzése.

Hajdanában a dunapentelei templom tornyán is látható volt egy toronyóra - lánccal, ahogy mondani szokták, mert hiszen az óra szerkezetét működtető több mázsányi súlyok láncon függtek. Ott ketyegett a toronyban a négy harang mellett, nagy vaskalapács ütötte az egész órákat az öreg harang oldalán, míg a negyedórák a második öregen hangzottak el egy kisebb kalapács ütései nyomán. Működött is pontosan, mindaddig, míg a háború véget nem vetett létezésének. Az óra gondozása János bácsinak, a harangozónak a feladata volt. Többször is ott lábatlankodtam mellette, figyelve, miként kurblizza fel a mázsányi ellensúlyokat, melyek az ingaszerkezetet működtették.

Elkövetkezett azonban 1945. január 19-e. A Kálvária dombra váratlanul felkapaszkodott német tankok estig vívták párharcukat a Rácok között beásott szovjet ütegekkel. A templomtorony látta kárát. Leomlott, benne a harangok és óra szerkezete is.

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

Az óra hosszú éveken át szépen működött. Mindenki láthatta rajta a pontos időt. Mittag István kollégánk volt az, akinek napi feladata volt az óra működésének ellenőrzése.

Hajdanában a dunapentelei templom tornyán is látható volt egy toronyóra - lánccal, ahogy mondani szokták, mert hiszen az óra szerkezetét működtető több mázsányi súlyok láncon függtek. Ott ketyegett a toronyban a négy harang mellett, nagy vaskalapács ütötte az egész órákat az öreg harang oldalán, míg a negyedórák a második öregen hangzottak el egy kisebb kalapács ütései nyomán. Működött is pontosan, mindaddig, míg a háború véget nem vetett létezésének. Az óra gondozása János bácsinak, a harangozónak a feladata volt. Többször is ott lábatlankodtam mellette, figyelve, miként kurblizza fel a mázsányi ellensúlyokat, melyek az ingaszerkezetet működtették.

Elkövetkezett azonban 1945. január 19-e. A Kálvária dombra váratlanul felkapaszkodott német tankok estig vívták párharcukat a Rácok között beásott szovjet ütegekkel. A templomtorony látta kárát. Leomlott, benne a harangok és óra szerkezete is.

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

Az óra hosszú éveken át szépen működött. Mindenki láthatta rajta a pontos időt. Mittag István kollégánk volt az, akinek napi feladata volt az óra működésének ellenőrzése.

Hajdanában a dunapentelei templom tornyán is látható volt egy toronyóra - lánccal, ahogy mondani szokták, mert hiszen az óra szerkezetét működtető több mázsányi súlyok láncon függtek. Ott ketyegett a toronyban a négy harang mellett, nagy vaskalapács ütötte az egész órákat az öreg harang oldalán, míg a negyedórák a második öregen hangzottak el egy kisebb kalapács ütései nyomán. Működött is pontosan, mindaddig, míg a háború véget nem vetett létezésének. Az óra gondozása János bácsinak, a harangozónak a feladata volt. Többször is ott lábatlankodtam mellette, figyelve, miként kurblizza fel a mázsányi ellensúlyokat, melyek az ingaszerkezetet működtették.

Elkövetkezett azonban 1945. január 19-e. A Kálvária dombra váratlanul felkapaszkodott német tankok estig vívták párharcukat a Rácok között beásott szovjet ütegekkel. A templomtorony látta kárát. Leomlott, benne a harangok és óra szerkezete is.

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

Hajdanában a dunapentelei templom tornyán is látható volt egy toronyóra - lánccal, ahogy mondani szokták, mert hiszen az óra szerkezetét működtető több mázsányi súlyok láncon függtek. Ott ketyegett a toronyban a négy harang mellett, nagy vaskalapács ütötte az egész órákat az öreg harang oldalán, míg a negyedórák a második öregen hangzottak el egy kisebb kalapács ütései nyomán. Működött is pontosan, mindaddig, míg a háború véget nem vetett létezésének. Az óra gondozása János bácsinak, a harangozónak a feladata volt. Többször is ott lábatlankodtam mellette, figyelve, miként kurblizza fel a mázsányi ellensúlyokat, melyek az ingaszerkezetet működtették.

Elkövetkezett azonban 1945. január 19-e. A Kálvária dombra váratlanul felkapaszkodott német tankok estig vívták párharcukat a Rácok között beásott szovjet ütegekkel. A templomtorony látta kárát. Leomlott, benne a harangok és óra szerkezete is.

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

Hajdanában a dunapentelei templom tornyán is látható volt egy toronyóra - lánccal, ahogy mondani szokták, mert hiszen az óra szerkezetét működtető több mázsányi súlyok láncon függtek. Ott ketyegett a toronyban a négy harang mellett, nagy vaskalapács ütötte az egész órákat az öreg harang oldalán, míg a negyedórák a második öregen hangzottak el egy kisebb kalapács ütései nyomán. Működött is pontosan, mindaddig, míg a háború véget nem vetett létezésének. Az óra gondozása János bácsinak, a harangozónak a feladata volt. Többször is ott lábatlankodtam mellette, figyelve, miként kurblizza fel a mázsányi ellensúlyokat, melyek az ingaszerkezetet működtették.

Elkövetkezett azonban 1945. január 19-e. A Kálvária dombra váratlanul felkapaszkodott német tankok estig vívták párharcukat a Rácok között beásott szovjet ütegekkel. A templomtorony látta kárát. Leomlott, benne a harangok és óra szerkezete is.

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

Elkövetkezett azonban 1945. január 19-e. A Kálvária dombra váratlanul felkapaszkodott német tankok estig vívták párharcukat a Rácok között beásott szovjet ütegekkel. A templomtorony látta kárát. Leomlott, benne a harangok és óra szerkezete is.

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

Elkövetkezett azonban 1945. január 19-e. A Kálvária dombra váratlanul felkapaszkodott német tankok estig vívták párharcukat a Rácok között beásott szovjet ütegekkel. A templomtorony látta kárát. Leomlott, benne a harangok és óra szerkezete is.

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...

A templom 1964. évi helyreállítása alkalmával az óra megjavítására, beszerelésére már nem jutott pénz. Úgy látszik, nem volt eladható semmi...