Kultúra

2010.06.10. 02:29

Belelépni abba a patakba

Dunaújváros - Alapvető létélménye a megismerés, a megoldhatatlannak tűnő feladathalmazok apránkénti lebontása. Keres, tanít és elgondolkodtat. Várnai: a kánon középpontjában.

Szabó Szabolcs

- Kazinbarcika, Dunaújváros, iparvárosi felcseperedés. Sokat számított?

- Szentendre talán szebb lett volna, de biztosan nem ilyen inspiráló. Furcsa, idepöttyintett város ez. Érezni az emberi léptékű tervezettséget. Itt a nulláról kezdődött minden, úgyszólván egy kis Amerika . Egyszerre éri itt az embert hideg és meleg, és ez karbantartja az agyat. Ugyanezeket a meccseket bizonyára meg kell vívni külföldön is, ám ott a kortárs művészeteknek már van egy jól működő beágyazottsága. Úgy vélem, az országra is érvényes, hogy gyakran úgy cselekszik, mint egy kamaszodó srác, aki néha beiszik, betép, csajozik, de remélhetőleg felnő majd egyszer.

- Munkáiddal kapcsolatban rendre említik: kreatív művészi érzékkel csomagolt agyalós feladványok sorát alkotja Várnai.

- A természettudományi kérdések mindig is foglalkoztattak, és ehhez jött a művészetek adta megismerés, a felfedezés lehetősége. Szeretem a megoldhatatlan problémákat. Megoldásokban gondolkodom. Fizikai kísérletek, optikai játékok, vagy éppen egy számmisztikai feladvány - mind-mind a megismerés köreit próbálják bejárni. Ez számos értelmezési lehetőséget rejt magában. Ebben benne van a sajátom, de kialakítja a privát megoldását mindenki, aki megnézi, átéli az alkotásokat. És ez fontos, hiszen minden művészeti ágban kell egy hozzáállási szándék. Valamit nem érteni vagy nem szeretni, az természetesen nem bűn. Annál nagyobb bűnt azonban nem követhet el maga ellen senki, mint azt mondja: ez engem nem érdekel, éppen ezért nem is jó. Sajnos még így működünk itthon.

- Erős médiafigyelem kísérte a pályád eddigi legnagyobb szabású bemutatkozását az Ernst Múzeumban.

- Örvendetes a szakma érdeklődése, hiszen ilyen lehetőség egyszer adódik csak az életben, ám nem az a típus vagyok, aki tudatosan bánik a tévével vagy a sajtóval. Lehet, kívülről nem látszik, de egy kicsit belerokkantam ebbe a kiállításba. Az Ernstben látható munkák nagy része gyűjteményes tárlatokra, speciális helyekre, terekre készült. Ráadásul nem is akartunk egy életmű-szagú kiállítást. A mostani alkotások és a legrégebbiek között húsz év korkülönbség van, de a kiállítás egy pontos szemléleti-világnézeti koncepcióra épült, amellyel a címben is játszunk: Ugyanaz a patak... Ahogy Hérakleitosz is szólt: Ugyanazokba a folyamokba lépünk, és mégsem ugyanazokba lépünk...

Címkék#várnai
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!