Skalakodalom

Az ifjúság lelki, szellemi épülését - mintegy záróakkordként - a nagyon helyi Pentele Ska Club, és a Che Sudaka nyomvonalán érkező Stoy ke Trino volt hivatott gyarapítani, az eddigi gyakorlatnak megfelelően könnyített hozzáférréssel: ingyen és bérmentve.

Hamut a fejre most! Töredelmesen be kell vallanunk, hogy némileg lemaradtunk a hazai ska-szcénában egyre inkább vastag betűvel bejegyzett Pentele Ska Club fejlődéstörténetéről, így számunkra új felismerésként hatott, amit kifinomultabb, értő fülek tulajdonosai már rég tényként kezeltek, hogy tudnillik a ska is őshonosnak tekinthető már Pentelén. Van már mindene, ami az őshonossághoz szükségeltetik. Legfőként izmos fúvóstámogatással rendelkező zenekara, erre épülő hátországa, a hinterlandban pedig mozgékony rajongók. A helyi ska-front vezérei pedig köszönték a lehetőséget, és megtáncoltatták a nagyérdeműt, még a helyszínre érkező katalánok is elismerően bólogattak a pultnál. Kissé megkésett támogató üzenetünk pedig így hangzik: Uraim, önöknek a ska mutat utat, nem is lehet már letérni e csapásról.

Bármennyire is korrekt formáció is a Stoy ke Trino, a Che Sudaka után jönni baromi nehéz, legendákat beelőzni nem lehet, úgyis jön majd valami megmondóember, akinek a Sudaka zsinórmérték és pont. Egyébiránt meg tisztesen bepörgött a szintén Barcelonából érkezett különítmény, még testi épségüket is kockáztatták, akár a közönség aktívabb része. Szombatra nem is igazán találhattunk volna jobb programot.

Összefoglalva: a foglalkozás elérte célját, de senki ne lepődjön meg azon, ha majd egyszer Pentele-Barcelona közt ska-rokonságot jegyzetelnek be az emlékkönyvekbe. Addig is bízzunk tovább Keve Miklós zenei ízlésében, hátha belefutunk még egy-két kihagyhatatlanba...