Nők éjszakája a Vörösmartyban

Hogy miért? Mert a 14-i premieren először nyitja meg kapuit a publikum előtt a stúdiószínpad, a Vörösmarty Színház harmadik emeletén. (A termet korábban kizárólag próbákra használták, mostantól azonban játszóhellyé is válik.) Másrészt a Mackenzie-darabbal indul a teátrum új, éjszakai színházi sorozata is. Ugyanakkor Madák Zsuzsanna és Deáky Szandra - a Gór Nagy Mária Színitanoda harmadéves, végzős növendékei - számára ez a produkció nyújtja az első igazi megmutatkozási lehetőséget, azaz az első főszerepet...

A két színitanodás valójában magánszorgalomból kezdte el próbálni a darabot, amikor megtudták, hogy az igazgató, Szurdi Miklós éjszakai előadásként, este fél kilences kezdéssel, olyan darabok műsorra tűzését is tervezi, amelyek irodalmi értékeihez nem fér ugyan kétség, ám témájuk - szókimondásuk vagy éppen az erotikus jelenetek túlsúlya miatt - csupán a nézők szűkebb rétegét csábítják be a teátrumba.

Az pedig, hogy éppen a kanadai szerző, Mackenzie darabját adják elő, a komornát, Emilyt megformáló Madák Zsuzsa ötlete volt:

- Öt évvel ezelőtt nagy élmény volt számomra a Bárka Színház előadása: ott ezt a darabot Előhívás címmel játszották. Így aztán, amikor felmerült az éjszakai előadások ötlete, azonnal azt gondoltam: ezt jó volna eljátszani. Szóltam Deáky Szandrának, akivel a tanodában sokszor szerepeltünk együtt, hogy volna-e kedve ehhez. Szurdi Miklós csak annyit mondott, csináljátok, aztán majd meglátjuk... Végül a hármunk közös munkája lett ez a produkció, hiszen Szurdi nyomon követte, mit csinálunk, és segített: végül ottragadt, beleszeretett a darabba, és megrendezte a produkciót - meséli Madák Zsuzsa, aki a fehérvári teátrum felfedezettje. Gyerekszínészként kezdte: először A dzsungel könyvében, mint csoportos szereplő - III. majom - lépett színpadra, aztán sorra jöttek a kisebb szerepek. Az ELTE magyar-esztétika szakos hallgatója, és ezzel párhuzamosan színitanodás.

A Bárónő figuráját megformáló Deáky Szandrát persze, nem kellett sokáig kapacitálni a kísérletre:

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

A két színitanodás valójában magánszorgalomból kezdte el próbálni a darabot, amikor megtudták, hogy az igazgató, Szurdi Miklós éjszakai előadásként, este fél kilences kezdéssel, olyan darabok műsorra tűzését is tervezi, amelyek irodalmi értékeihez nem fér ugyan kétség, ám témájuk - szókimondásuk vagy éppen az erotikus jelenetek túlsúlya miatt - csupán a nézők szűkebb rétegét csábítják be a teátrumba.

Az pedig, hogy éppen a kanadai szerző, Mackenzie darabját adják elő, a komornát, Emilyt megformáló Madák Zsuzsa ötlete volt:

- Öt évvel ezelőtt nagy élmény volt számomra a Bárka Színház előadása: ott ezt a darabot Előhívás címmel játszották. Így aztán, amikor felmerült az éjszakai előadások ötlete, azonnal azt gondoltam: ezt jó volna eljátszani. Szóltam Deáky Szandrának, akivel a tanodában sokszor szerepeltünk együtt, hogy volna-e kedve ehhez. Szurdi Miklós csak annyit mondott, csináljátok, aztán majd meglátjuk... Végül a hármunk közös munkája lett ez a produkció, hiszen Szurdi nyomon követte, mit csinálunk, és segített: végül ottragadt, beleszeretett a darabba, és megrendezte a produkciót - meséli Madák Zsuzsa, aki a fehérvári teátrum felfedezettje. Gyerekszínészként kezdte: először A dzsungel könyvében, mint csoportos szereplő - III. majom - lépett színpadra, aztán sorra jöttek a kisebb szerepek. Az ELTE magyar-esztétika szakos hallgatója, és ezzel párhuzamosan színitanodás.

A Bárónő figuráját megformáló Deáky Szandrát persze, nem kellett sokáig kapacitálni a kísérletre:

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

A két színitanodás valójában magánszorgalomból kezdte el próbálni a darabot, amikor megtudták, hogy az igazgató, Szurdi Miklós éjszakai előadásként, este fél kilences kezdéssel, olyan darabok műsorra tűzését is tervezi, amelyek irodalmi értékeihez nem fér ugyan kétség, ám témájuk - szókimondásuk vagy éppen az erotikus jelenetek túlsúlya miatt - csupán a nézők szűkebb rétegét csábítják be a teátrumba.

Az pedig, hogy éppen a kanadai szerző, Mackenzie darabját adják elő, a komornát, Emilyt megformáló Madák Zsuzsa ötlete volt:

- Öt évvel ezelőtt nagy élmény volt számomra a Bárka Színház előadása: ott ezt a darabot Előhívás címmel játszották. Így aztán, amikor felmerült az éjszakai előadások ötlete, azonnal azt gondoltam: ezt jó volna eljátszani. Szóltam Deáky Szandrának, akivel a tanodában sokszor szerepeltünk együtt, hogy volna-e kedve ehhez. Szurdi Miklós csak annyit mondott, csináljátok, aztán majd meglátjuk... Végül a hármunk közös munkája lett ez a produkció, hiszen Szurdi nyomon követte, mit csinálunk, és segített: végül ottragadt, beleszeretett a darabba, és megrendezte a produkciót - meséli Madák Zsuzsa, aki a fehérvári teátrum felfedezettje. Gyerekszínészként kezdte: először A dzsungel könyvében, mint csoportos szereplő - III. majom - lépett színpadra, aztán sorra jöttek a kisebb szerepek. Az ELTE magyar-esztétika szakos hallgatója, és ezzel párhuzamosan színitanodás.

A Bárónő figuráját megformáló Deáky Szandrát persze, nem kellett sokáig kapacitálni a kísérletre:

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

Az pedig, hogy éppen a kanadai szerző, Mackenzie darabját adják elő, a komornát, Emilyt megformáló Madák Zsuzsa ötlete volt:

- Öt évvel ezelőtt nagy élmény volt számomra a Bárka Színház előadása: ott ezt a darabot Előhívás címmel játszották. Így aztán, amikor felmerült az éjszakai előadások ötlete, azonnal azt gondoltam: ezt jó volna eljátszani. Szóltam Deáky Szandrának, akivel a tanodában sokszor szerepeltünk együtt, hogy volna-e kedve ehhez. Szurdi Miklós csak annyit mondott, csináljátok, aztán majd meglátjuk... Végül a hármunk közös munkája lett ez a produkció, hiszen Szurdi nyomon követte, mit csinálunk, és segített: végül ottragadt, beleszeretett a darabba, és megrendezte a produkciót - meséli Madák Zsuzsa, aki a fehérvári teátrum felfedezettje. Gyerekszínészként kezdte: először A dzsungel könyvében, mint csoportos szereplő - III. majom - lépett színpadra, aztán sorra jöttek a kisebb szerepek. Az ELTE magyar-esztétika szakos hallgatója, és ezzel párhuzamosan színitanodás.

A Bárónő figuráját megformáló Deáky Szandrát persze, nem kellett sokáig kapacitálni a kísérletre:

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

Az pedig, hogy éppen a kanadai szerző, Mackenzie darabját adják elő, a komornát, Emilyt megformáló Madák Zsuzsa ötlete volt:

- Öt évvel ezelőtt nagy élmény volt számomra a Bárka Színház előadása: ott ezt a darabot Előhívás címmel játszották. Így aztán, amikor felmerült az éjszakai előadások ötlete, azonnal azt gondoltam: ezt jó volna eljátszani. Szóltam Deáky Szandrának, akivel a tanodában sokszor szerepeltünk együtt, hogy volna-e kedve ehhez. Szurdi Miklós csak annyit mondott, csináljátok, aztán majd meglátjuk... Végül a hármunk közös munkája lett ez a produkció, hiszen Szurdi nyomon követte, mit csinálunk, és segített: végül ottragadt, beleszeretett a darabba, és megrendezte a produkciót - meséli Madák Zsuzsa, aki a fehérvári teátrum felfedezettje. Gyerekszínészként kezdte: először A dzsungel könyvében, mint csoportos szereplő - III. majom - lépett színpadra, aztán sorra jöttek a kisebb szerepek. Az ELTE magyar-esztétika szakos hallgatója, és ezzel párhuzamosan színitanodás.

A Bárónő figuráját megformáló Deáky Szandrát persze, nem kellett sokáig kapacitálni a kísérletre:

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

- Öt évvel ezelőtt nagy élmény volt számomra a Bárka Színház előadása: ott ezt a darabot Előhívás címmel játszották. Így aztán, amikor felmerült az éjszakai előadások ötlete, azonnal azt gondoltam: ezt jó volna eljátszani. Szóltam Deáky Szandrának, akivel a tanodában sokszor szerepeltünk együtt, hogy volna-e kedve ehhez. Szurdi Miklós csak annyit mondott, csináljátok, aztán majd meglátjuk... Végül a hármunk közös munkája lett ez a produkció, hiszen Szurdi nyomon követte, mit csinálunk, és segített: végül ottragadt, beleszeretett a darabba, és megrendezte a produkciót - meséli Madák Zsuzsa, aki a fehérvári teátrum felfedezettje. Gyerekszínészként kezdte: először A dzsungel könyvében, mint csoportos szereplő - III. majom - lépett színpadra, aztán sorra jöttek a kisebb szerepek. Az ELTE magyar-esztétika szakos hallgatója, és ezzel párhuzamosan színitanodás.

A Bárónő figuráját megformáló Deáky Szandrát persze, nem kellett sokáig kapacitálni a kísérletre:

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

- Öt évvel ezelőtt nagy élmény volt számomra a Bárka Színház előadása: ott ezt a darabot Előhívás címmel játszották. Így aztán, amikor felmerült az éjszakai előadások ötlete, azonnal azt gondoltam: ezt jó volna eljátszani. Szóltam Deáky Szandrának, akivel a tanodában sokszor szerepeltünk együtt, hogy volna-e kedve ehhez. Szurdi Miklós csak annyit mondott, csináljátok, aztán majd meglátjuk... Végül a hármunk közös munkája lett ez a produkció, hiszen Szurdi nyomon követte, mit csinálunk, és segített: végül ottragadt, beleszeretett a darabba, és megrendezte a produkciót - meséli Madák Zsuzsa, aki a fehérvári teátrum felfedezettje. Gyerekszínészként kezdte: először A dzsungel könyvében, mint csoportos szereplő - III. majom - lépett színpadra, aztán sorra jöttek a kisebb szerepek. Az ELTE magyar-esztétika szakos hallgatója, és ezzel párhuzamosan színitanodás.

A Bárónő figuráját megformáló Deáky Szandrát persze, nem kellett sokáig kapacitálni a kísérletre:

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

A Bárónő figuráját megformáló Deáky Szandrát persze, nem kellett sokáig kapacitálni a kísérletre:

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

A Bárónő figuráját megformáló Deáky Szandrát persze, nem kellett sokáig kapacitálni a kísérletre:

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

- Én nem láttam a Bárka előadását, de Zsuzska sokat mesélt róla, és magam is beleszerettem a szövegkönyvbe - mondja Szandra. - Ahogyan pedig mind jobban előrehaladtunk a munkában, egyre izgalmasabbnak láttam a Bárónő furcsa figuráját. Először egészen más képem volt róla, mint ami végül a próbafolyamat során kialakult bennem.

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

A két ifjú színészpalántát a kétszemélyes darab szereplőinek különös kapcsolata, egymáshoz fűződő viszonya érdekelte elsősorban. A két nő, a bárónő és a komorna két külön világot képvisel: az egyik arisztokrata, a másik a természet gyermeke. Sokféle érzelem jelenik meg kettejük kapcsolatában: harc, gyűlölet, szeretet, szenvedély - de közben az is kiderül, hogy mindkét nőnek óriási szüksége van a másikra...

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

A fehérvári produkció az eredeti darab szövege és a Bárka Színházban játszott adaptáció felhasználásával készült. Megkeresték a zeneszerző Ágenst, aki korábbi műveiből állította össze a produkció zenéjét. A muzsika - mondják az ifjú művészek - végigkíséri a művet, olyannyira szerves részévé vált az előadásnak, hogy úgy érzik, a kétszemélyes darab a zene jóvoltából három hangon szólal meg...

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra

Dézsa, asztal, a fogason ruhák: a stúdiószínpadon ott sorakozik a néhány jelzésszerű bútor, s a ruhák, amelyeket Fekete Mónika jel- meztervező válogatott ki a szereplők számára. A két színésznő boldog izgalommal várja az első találkozást a karnyújtásnyira ülő közönséggel. Mackenzie darabjából kiderül, hogy mindkét nőnek szüksége van a másikra