Kultúra

2006.08.28. 02:28

Vége a Gutenberg-korszaknak?

Budapest (kf) - A könyvnyomtatás bő fél évezredes történetét sokan lezárulónak tekintik. Az elektronikus média uralma és a vizuális kultúra mérhetetlen szélesedése ellené-re a könyvkiadók tényekkel bizonyíthatják: az olvasás ma is népszerű - ha az olvasnivaló is az.

Mórocz Zsolt

A Harry Potter-sorozat világsikere talán a könyv, az olvasás újrafelfedezését is jelentheti. Az irodalom szakértői persze vitatkozhatnak arról, hogy hol a helye e köteteknek a könyvtárak polcain, tény, hogy milliók találtak rá ismét az olvasás varázsára. Mégis egyre gyakrabban hallani, hogy az olvasás szeretete, a könyv értéke mélypontra jutott. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésénél Zentai Péter László igazgatóval a magyar valóságot próbáltuk elemezni.

- Napjainkban gyakran hallani ar- ról, milyen keveset olvasunk, sőt, vannak szép számmal, akik évente egy könyvet sem vesznek a kezükbe. Valóban ennyire tragikus a helyzet?- Azzal, hogy az olvasáskutatók ilyen drámaian vázolják a helyzetet, nem lehet vitám. De hozzá kell tennem, ez nem magyar jelenség, az egész világon tapasztalható. A felmérések azonban ellentmondanak egymásnak, és a könyvpiaci elemzések ezt a tragikus helyzetet nem igazolják. Ha a felméréseket, kutatásokat szó szerint értelmeznénk, akkor a könyvkiadás arányának radikális mérséklődését tapasztalnánk, a statisztika viszont nem ezt mutatja. Az a felmérés, amelyre többször is hivatkoztak a médiában, 2005 őszén készült. Olyan időszakban, amikor nincsenek új könyvek, ünnepi vásárlási lehetőségek, és a kérdéseket is erre a szűk időszakra vonatkozóan fogalmazták meg. Például: az elmúlt negyedévben, az elmúlt hónapban mikor vásárolt könyvet? De nem akarom rózsaszínre festeni az eget, mert erre semmi okunk. Hiszen ugyanez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a könyvvásárlók számának bizonyos csökkenése tapasztalható. Vigasz lehet, hogy még mindig a könyvesbolt a leglátogatottabb a kulturális intézmények közül.

- Megváltozott e téren is a világ?- Tény, hogy az internet, az elektronikus sajtó robbanás-szerű fejlődése átalakította a világ kulturális fogyasztását. Maga a kérdés azonban messzemenően nem csak kulturális probléma. Ugyanis aki nem olvas, az nem képes új információk befogadására, nem tud közöttük eligazodni sem, képtelen idegen nyelveket megtanulni, hiszen saját anyanyelvét sem tudja használni. Az olvasáskultúra fejlesztését már csak ezért is országos programmá kellene tenni. Jöjjön létre nálunk is - Németországhoz hasonlóan - egy olvasási közalapítvány, és széles társadalmi összefogással mozgalmat kell kiépíteni! Ez kampányokkal nem helyettesíthető - állítja meg-győződéssel Zentai Péter László.Könyvekről beszélve automatikusan szóba kerül a könyv ára. Egy-egy új mű néha irreálisan magas árral jelenik meg, hónapokkal később viszont húsz-negyven, sőt néha nyolcvan százalékkal olcsóbban kínálják. Az igazgató szerint a Magyarországon megjelenő könyvek nemzetközi összehasonlításban cseppet sem drágák, sőt: a legolcsóbb árucikkek közé tartoznak. Szinte valamennyi megvásárolható termék ára már világpiaci, a könyv kivételével, amely csak a nyugat-európai árszint felénél tart. Hol lehet tehát takarékoskodni a könyv árán? Kevesebb jövedelmet kap a szerző, szerkesztő, a kiadó. Magyarországon rengeteg könyv jelenik meg, természetesen nem mindegyik válik sikerkönyvvé, egy idő után leértékelik. Ez már természetesen veszteség. - Ne tévesszen meg senkit, ha tíz-húsz százalékkal olcsóbban adnak egy könyvet hónapokkal megjelenése után. Ez nem keverhető össze az ál-félárú könyvesbol- tokban akár hatvan-nyolc- van százalékkal leértékelt könyvekkel. Ezen könyvek jelentős része soha nem a rányomtatott áron került forgalomba, kifejezetten erre a másodlagos piacra gyártják őket! Érdemes megnézni: utángyártott papíron, gyakorlatilag szerzői jogdíj nélküli vagy lejárt jogdíjú könyvekről van szó - hangsúlyozza az igazgató.

- Említette, hogy mind gyakrabban jelennek meg és egyre sikeresebbek a kortárs magyar írók művei. A kiadók mégis mintha félve nyúlnának a kortárs magyar írókhoz. Ki dönt - és milyen alapon - egy könyv kiadá- sáról?- Egy szerző kéziratának megjelenéséről senki más nem dönt, mint maga a kiadó. Azt gondolom - mondja Zentai Péter László -, soha annyi kortárs magyar író nem jelent meg a könyvpiacon, mint az elmúlt tíz évben. Vannak, akik kiugróan sikeressé válnak - köszönhetően az olvasók figyelmének és szeretetének. Ezt a reklám viszonylag kevéssé tudja befolyásolni. A kiadók programjuknak jelentős részét úgy tudják megoldani, hogy pályázatokat nyújtanak be, hiszen alultőkésítettek. Az utóbbi évtizedben visszaigazolódott, hogy azért is lett sikeres a kortárs magyar irodalom bemutatkozása, mert a világ legszínesebb irodalma. Mindemellett újra felfedezték klasszikusainkat is, például Szerb Antalt, Márai Sándort, hogy Kertész Imre Nobel-díjának jelentőségéről most ne is beszéljek. Örvendetes, hogy a gyermekirodalomban is fejlődés mutatkozik. Az elmúlt esztendőben másfél milliárd forinttal növekedett a gyermekkönyvkiadás forgalma. Mindeközben a magyar tudományos és szakkönyvkiadás drámaian visszaesett. Ennek egyik oka, hogy az állami támogatás töredéke maradt meg. Az illegális másolások is érezhető visszaesést okoznak.

- Napjainkban gyakran hallani ar- ról, milyen keveset olvasunk, sőt, vannak szép számmal, akik évente egy könyvet sem vesznek a kezükbe. Valóban ennyire tragikus a helyzet?- Azzal, hogy az olvasáskutatók ilyen drámaian vázolják a helyzetet, nem lehet vitám. De hozzá kell tennem, ez nem magyar jelenség, az egész világon tapasztalható. A felmérések azonban ellentmondanak egymásnak, és a könyvpiaci elemzések ezt a tragikus helyzetet nem igazolják. Ha a felméréseket, kutatásokat szó szerint értelmeznénk, akkor a könyvkiadás arányának radikális mérséklődését tapasztalnánk, a statisztika viszont nem ezt mutatja. Az a felmérés, amelyre többször is hivatkoztak a médiában, 2005 őszén készült. Olyan időszakban, amikor nincsenek új könyvek, ünnepi vásárlási lehetőségek, és a kérdéseket is erre a szűk időszakra vonatkozóan fogalmazták meg. Például: az elmúlt negyedévben, az elmúlt hónapban mikor vásárolt könyvet? De nem akarom rózsaszínre festeni az eget, mert erre semmi okunk. Hiszen ugyanez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a könyvvásárlók számának bizonyos csökkenése tapasztalható. Vigasz lehet, hogy még mindig a könyvesbolt a leglátogatottabb a kulturális intézmények közül.

- Megváltozott e téren is a világ?- Tény, hogy az internet, az elektronikus sajtó robbanás-szerű fejlődése átalakította a világ kulturális fogyasztását. Maga a kérdés azonban messzemenően nem csak kulturális probléma. Ugyanis aki nem olvas, az nem képes új információk befogadására, nem tud közöttük eligazodni sem, képtelen idegen nyelveket megtanulni, hiszen saját anyanyelvét sem tudja használni. Az olvasáskultúra fejlesztését már csak ezért is országos programmá kellene tenni. Jöjjön létre nálunk is - Németországhoz hasonlóan - egy olvasási közalapítvány, és széles társadalmi összefogással mozgalmat kell kiépíteni! Ez kampányokkal nem helyettesíthető - állítja meg-győződéssel Zentai Péter László.Könyvekről beszélve automatikusan szóba kerül a könyv ára. Egy-egy új mű néha irreálisan magas árral jelenik meg, hónapokkal később viszont húsz-negyven, sőt néha nyolcvan százalékkal olcsóbban kínálják. Az igazgató szerint a Magyarországon megjelenő könyvek nemzetközi összehasonlításban cseppet sem drágák, sőt: a legolcsóbb árucikkek közé tartoznak. Szinte valamennyi megvásárolható termék ára már világpiaci, a könyv kivételével, amely csak a nyugat-európai árszint felénél tart. Hol lehet tehát takarékoskodni a könyv árán? Kevesebb jövedelmet kap a szerző, szerkesztő, a kiadó. Magyarországon rengeteg könyv jelenik meg, természetesen nem mindegyik válik sikerkönyvvé, egy idő után leértékelik. Ez már természetesen veszteség. - Ne tévesszen meg senkit, ha tíz-húsz százalékkal olcsóbban adnak egy könyvet hónapokkal megjelenése után. Ez nem keverhető össze az ál-félárú könyvesbol- tokban akár hatvan-nyolc- van százalékkal leértékelt könyvekkel. Ezen könyvek jelentős része soha nem a rányomtatott áron került forgalomba, kifejezetten erre a másodlagos piacra gyártják őket! Érdemes megnézni: utángyártott papíron, gyakorlatilag szerzői jogdíj nélküli vagy lejárt jogdíjú könyvekről van szó - hangsúlyozza az igazgató.

- Említette, hogy mind gyakrabban jelennek meg és egyre sikeresebbek a kortárs magyar írók művei. A kiadók mégis mintha félve nyúlnának a kortárs magyar írókhoz. Ki dönt - és milyen alapon - egy könyv kiadá- sáról?- Egy szerző kéziratának megjelenéséről senki más nem dönt, mint maga a kiadó. Azt gondolom - mondja Zentai Péter László -, soha annyi kortárs magyar író nem jelent meg a könyvpiacon, mint az elmúlt tíz évben. Vannak, akik kiugróan sikeressé válnak - köszönhetően az olvasók figyelmének és szeretetének. Ezt a reklám viszonylag kevéssé tudja befolyásolni. A kiadók programjuknak jelentős részét úgy tudják megoldani, hogy pályázatokat nyújtanak be, hiszen alultőkésítettek. Az utóbbi évtizedben visszaigazolódott, hogy azért is lett sikeres a kortárs magyar irodalom bemutatkozása, mert a világ legszínesebb irodalma. Mindemellett újra felfedezték klasszikusainkat is, például Szerb Antalt, Márai Sándort, hogy Kertész Imre Nobel-díjának jelentőségéről most ne is beszéljek. Örvendetes, hogy a gyermekirodalomban is fejlődés mutatkozik. Az elmúlt esztendőben másfél milliárd forinttal növekedett a gyermekkönyvkiadás forgalma. Mindeközben a magyar tudományos és szakkönyvkiadás drámaian visszaesett. Ennek egyik oka, hogy az állami támogatás töredéke maradt meg. Az illegális másolások is érezhető visszaesést okoznak.

- Napjainkban gyakran hallani ar- ról, milyen keveset olvasunk, sőt, vannak szép számmal, akik évente egy könyvet sem vesznek a kezükbe. Valóban ennyire tragikus a helyzet?- Azzal, hogy az olvasáskutatók ilyen drámaian vázolják a helyzetet, nem lehet vitám. De hozzá kell tennem, ez nem magyar jelenség, az egész világon tapasztalható. A felmérések azonban ellentmondanak egymásnak, és a könyvpiaci elemzések ezt a tragikus helyzetet nem igazolják. Ha a felméréseket, kutatásokat szó szerint értelmeznénk, akkor a könyvkiadás arányának radikális mérséklődését tapasztalnánk, a statisztika viszont nem ezt mutatja. Az a felmérés, amelyre többször is hivatkoztak a médiában, 2005 őszén készült. Olyan időszakban, amikor nincsenek új könyvek, ünnepi vásárlási lehetőségek, és a kérdéseket is erre a szűk időszakra vonatkozóan fogalmazták meg. Például: az elmúlt negyedévben, az elmúlt hónapban mikor vásárolt könyvet? De nem akarom rózsaszínre festeni az eget, mert erre semmi okunk. Hiszen ugyanez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a könyvvásárlók számának bizonyos csökkenése tapasztalható. Vigasz lehet, hogy még mindig a könyvesbolt a leglátogatottabb a kulturális intézmények közül.

- Megváltozott e téren is a világ?- Tény, hogy az internet, az elektronikus sajtó robbanás-szerű fejlődése átalakította a világ kulturális fogyasztását. Maga a kérdés azonban messzemenően nem csak kulturális probléma. Ugyanis aki nem olvas, az nem képes új információk befogadására, nem tud közöttük eligazodni sem, képtelen idegen nyelveket megtanulni, hiszen saját anyanyelvét sem tudja használni. Az olvasáskultúra fejlesztését már csak ezért is országos programmá kellene tenni. Jöjjön létre nálunk is - Németországhoz hasonlóan - egy olvasási közalapítvány, és széles társadalmi összefogással mozgalmat kell kiépíteni! Ez kampányokkal nem helyettesíthető - állítja meg-győződéssel Zentai Péter László.Könyvekről beszélve automatikusan szóba kerül a könyv ára. Egy-egy új mű néha irreálisan magas árral jelenik meg, hónapokkal később viszont húsz-negyven, sőt néha nyolcvan százalékkal olcsóbban kínálják. Az igazgató szerint a Magyarországon megjelenő könyvek nemzetközi összehasonlításban cseppet sem drágák, sőt: a legolcsóbb árucikkek közé tartoznak. Szinte valamennyi megvásárolható termék ára már világpiaci, a könyv kivételével, amely csak a nyugat-európai árszint felénél tart. Hol lehet tehát takarékoskodni a könyv árán? Kevesebb jövedelmet kap a szerző, szerkesztő, a kiadó. Magyarországon rengeteg könyv jelenik meg, természetesen nem mindegyik válik sikerkönyvvé, egy idő után leértékelik. Ez már természetesen veszteség. - Ne tévesszen meg senkit, ha tíz-húsz százalékkal olcsóbban adnak egy könyvet hónapokkal megjelenése után. Ez nem keverhető össze az ál-félárú könyvesbol- tokban akár hatvan-nyolc- van százalékkal leértékelt könyvekkel. Ezen könyvek jelentős része soha nem a rányomtatott áron került forgalomba, kifejezetten erre a másodlagos piacra gyártják őket! Érdemes megnézni: utángyártott papíron, gyakorlatilag szerzői jogdíj nélküli vagy lejárt jogdíjú könyvekről van szó - hangsúlyozza az igazgató.

- Említette, hogy mind gyakrabban jelennek meg és egyre sikeresebbek a kortárs magyar írók művei. A kiadók mégis mintha félve nyúlnának a kortárs magyar írókhoz. Ki dönt - és milyen alapon - egy könyv kiadá- sáról?- Egy szerző kéziratának megjelenéséről senki más nem dönt, mint maga a kiadó. Azt gondolom - mondja Zentai Péter László -, soha annyi kortárs magyar író nem jelent meg a könyvpiacon, mint az elmúlt tíz évben. Vannak, akik kiugróan sikeressé válnak - köszönhetően az olvasók figyelmének és szeretetének. Ezt a reklám viszonylag kevéssé tudja befolyásolni. A kiadók programjuknak jelentős részét úgy tudják megoldani, hogy pályázatokat nyújtanak be, hiszen alultőkésítettek. Az utóbbi évtizedben visszaigazolódott, hogy azért is lett sikeres a kortárs magyar irodalom bemutatkozása, mert a világ legszínesebb irodalma. Mindemellett újra felfedezték klasszikusainkat is, például Szerb Antalt, Márai Sándort, hogy Kertész Imre Nobel-díjának jelentőségéről most ne is beszéljek. Örvendetes, hogy a gyermekirodalomban is fejlődés mutatkozik. Az elmúlt esztendőben másfél milliárd forinttal növekedett a gyermekkönyvkiadás forgalma. Mindeközben a magyar tudományos és szakkönyvkiadás drámaian visszaesett. Ennek egyik oka, hogy az állami támogatás töredéke maradt meg. Az illegális másolások is érezhető visszaesést okoznak.

- Megváltozott e téren is a világ?- Tény, hogy az internet, az elektronikus sajtó robbanás-szerű fejlődése átalakította a világ kulturális fogyasztását. Maga a kérdés azonban messzemenően nem csak kulturális probléma. Ugyanis aki nem olvas, az nem képes új információk befogadására, nem tud közöttük eligazodni sem, képtelen idegen nyelveket megtanulni, hiszen saját anyanyelvét sem tudja használni. Az olvasáskultúra fejlesztését már csak ezért is országos programmá kellene tenni. Jöjjön létre nálunk is - Németországhoz hasonlóan - egy olvasási közalapítvány, és széles társadalmi összefogással mozgalmat kell kiépíteni! Ez kampányokkal nem helyettesíthető - állítja meg-győződéssel Zentai Péter László.Könyvekről beszélve automatikusan szóba kerül a könyv ára. Egy-egy új mű néha irreálisan magas árral jelenik meg, hónapokkal később viszont húsz-negyven, sőt néha nyolcvan százalékkal olcsóbban kínálják. Az igazgató szerint a Magyarországon megjelenő könyvek nemzetközi összehasonlításban cseppet sem drágák, sőt: a legolcsóbb árucikkek közé tartoznak. Szinte valamennyi megvásárolható termék ára már világpiaci, a könyv kivételével, amely csak a nyugat-európai árszint felénél tart. Hol lehet tehát takarékoskodni a könyv árán? Kevesebb jövedelmet kap a szerző, szerkesztő, a kiadó. Magyarországon rengeteg könyv jelenik meg, természetesen nem mindegyik válik sikerkönyvvé, egy idő után leértékelik. Ez már természetesen veszteség. - Ne tévesszen meg senkit, ha tíz-húsz százalékkal olcsóbban adnak egy könyvet hónapokkal megjelenése után. Ez nem keverhető össze az ál-félárú könyvesbol- tokban akár hatvan-nyolc- van százalékkal leértékelt könyvekkel. Ezen könyvek jelentős része soha nem a rányomtatott áron került forgalomba, kifejezetten erre a másodlagos piacra gyártják őket! Érdemes megnézni: utángyártott papíron, gyakorlatilag szerzői jogdíj nélküli vagy lejárt jogdíjú könyvekről van szó - hangsúlyozza az igazgató.

- Említette, hogy mind gyakrabban jelennek meg és egyre sikeresebbek a kortárs magyar írók művei. A kiadók mégis mintha félve nyúlnának a kortárs magyar írókhoz. Ki dönt - és milyen alapon - egy könyv kiadá- sáról?- Egy szerző kéziratának megjelenéséről senki más nem dönt, mint maga a kiadó. Azt gondolom - mondja Zentai Péter László -, soha annyi kortárs magyar író nem jelent meg a könyvpiacon, mint az elmúlt tíz évben. Vannak, akik kiugróan sikeressé válnak - köszönhetően az olvasók figyelmének és szeretetének. Ezt a reklám viszonylag kevéssé tudja befolyásolni. A kiadók programjuknak jelentős részét úgy tudják megoldani, hogy pályázatokat nyújtanak be, hiszen alultőkésítettek. Az utóbbi évtizedben visszaigazolódott, hogy azért is lett sikeres a kortárs magyar irodalom bemutatkozása, mert a világ legszínesebb irodalma. Mindemellett újra felfedezték klasszikusainkat is, például Szerb Antalt, Márai Sándort, hogy Kertész Imre Nobel-díjának jelentőségéről most ne is beszéljek. Örvendetes, hogy a gyermekirodalomban is fejlődés mutatkozik. Az elmúlt esztendőben másfél milliárd forinttal növekedett a gyermekkönyvkiadás forgalma. Mindeközben a magyar tudományos és szakkönyvkiadás drámaian visszaesett. Ennek egyik oka, hogy az állami támogatás töredéke maradt meg. Az illegális másolások is érezhető visszaesést okoznak.

- Megváltozott e téren is a világ?- Tény, hogy az internet, az elektronikus sajtó robbanás-szerű fejlődése átalakította a világ kulturális fogyasztását. Maga a kérdés azonban messzemenően nem csak kulturális probléma. Ugyanis aki nem olvas, az nem képes új információk befogadására, nem tud közöttük eligazodni sem, képtelen idegen nyelveket megtanulni, hiszen saját anyanyelvét sem tudja használni. Az olvasáskultúra fejlesztését már csak ezért is országos programmá kellene tenni. Jöjjön létre nálunk is - Németországhoz hasonlóan - egy olvasási közalapítvány, és széles társadalmi összefogással mozgalmat kell kiépíteni! Ez kampányokkal nem helyettesíthető - állítja meg-győződéssel Zentai Péter László.Könyvekről beszélve automatikusan szóba kerül a könyv ára. Egy-egy új mű néha irreálisan magas árral jelenik meg, hónapokkal később viszont húsz-negyven, sőt néha nyolcvan százalékkal olcsóbban kínálják. Az igazgató szerint a Magyarországon megjelenő könyvek nemzetközi összehasonlításban cseppet sem drágák, sőt: a legolcsóbb árucikkek közé tartoznak. Szinte valamennyi megvásárolható termék ára már világpiaci, a könyv kivételével, amely csak a nyugat-európai árszint felénél tart. Hol lehet tehát takarékoskodni a könyv árán? Kevesebb jövedelmet kap a szerző, szerkesztő, a kiadó. Magyarországon rengeteg könyv jelenik meg, természetesen nem mindegyik válik sikerkönyvvé, egy idő után leértékelik. Ez már természetesen veszteség. - Ne tévesszen meg senkit, ha tíz-húsz százalékkal olcsóbban adnak egy könyvet hónapokkal megjelenése után. Ez nem keverhető össze az ál-félárú könyvesbol- tokban akár hatvan-nyolc- van százalékkal leértékelt könyvekkel. Ezen könyvek jelentős része soha nem a rányomtatott áron került forgalomba, kifejezetten erre a másodlagos piacra gyártják őket! Érdemes megnézni: utángyártott papíron, gyakorlatilag szerzői jogdíj nélküli vagy lejárt jogdíjú könyvekről van szó - hangsúlyozza az igazgató.

- Említette, hogy mind gyakrabban jelennek meg és egyre sikeresebbek a kortárs magyar írók művei. A kiadók mégis mintha félve nyúlnának a kortárs magyar írókhoz. Ki dönt - és milyen alapon - egy könyv kiadá- sáról?- Egy szerző kéziratának megjelenéséről senki más nem dönt, mint maga a kiadó. Azt gondolom - mondja Zentai Péter László -, soha annyi kortárs magyar író nem jelent meg a könyvpiacon, mint az elmúlt tíz évben. Vannak, akik kiugróan sikeressé válnak - köszönhetően az olvasók figyelmének és szeretetének. Ezt a reklám viszonylag kevéssé tudja befolyásolni. A kiadók programjuknak jelentős részét úgy tudják megoldani, hogy pályázatokat nyújtanak be, hiszen alultőkésítettek. Az utóbbi évtizedben visszaigazolódott, hogy azért is lett sikeres a kortárs magyar irodalom bemutatkozása, mert a világ legszínesebb irodalma. Mindemellett újra felfedezték klasszikusainkat is, például Szerb Antalt, Márai Sándort, hogy Kertész Imre Nobel-díjának jelentőségéről most ne is beszéljek. Örvendetes, hogy a gyermekirodalomban is fejlődés mutatkozik. Az elmúlt esztendőben másfél milliárd forinttal növekedett a gyermekkönyvkiadás forgalma. Mindeközben a magyar tudományos és szakkönyvkiadás drámaian visszaesett. Ennek egyik oka, hogy az állami támogatás töredéke maradt meg. Az illegális másolások is érezhető visszaesést okoznak.

- Említette, hogy mind gyakrabban jelennek meg és egyre sikeresebbek a kortárs magyar írók művei. A kiadók mégis mintha félve nyúlnának a kortárs magyar írókhoz. Ki dönt - és milyen alapon - egy könyv kiadá- sáról?- Egy szerző kéziratának megjelenéséről senki más nem dönt, mint maga a kiadó. Azt gondolom - mondja Zentai Péter László -, soha annyi kortárs magyar író nem jelent meg a könyvpiacon, mint az elmúlt tíz évben. Vannak, akik kiugróan sikeressé válnak - köszönhetően az olvasók figyelmének és szeretetének. Ezt a reklám viszonylag kevéssé tudja befolyásolni. A kiadók programjuknak jelentős részét úgy tudják megoldani, hogy pályázatokat nyújtanak be, hiszen alultőkésítettek. Az utóbbi évtizedben visszaigazolódott, hogy azért is lett sikeres a kortárs magyar irodalom bemutatkozása, mert a világ legszínesebb irodalma. Mindemellett újra felfedezték klasszikusainkat is, például Szerb Antalt, Márai Sándort, hogy Kertész Imre Nobel-díjának jelentőségéről most ne is beszéljek. Örvendetes, hogy a gyermekirodalomban is fejlődés mutatkozik. Az elmúlt esztendőben másfél milliárd forinttal növekedett a gyermekkönyvkiadás forgalma. Mindeközben a magyar tudományos és szakkönyvkiadás drámaian visszaesett. Ennek egyik oka, hogy az állami támogatás töredéke maradt meg. Az illegális másolások is érezhető visszaesést okoznak.

- Említette, hogy mind gyakrabban jelennek meg és egyre sikeresebbek a kortárs magyar írók művei. A kiadók mégis mintha félve nyúlnának a kortárs magyar írókhoz. Ki dönt - és milyen alapon - egy könyv kiadá- sáról?- Egy szerző kéziratának megjelenéséről senki más nem dönt, mint maga a kiadó. Azt gondolom - mondja Zentai Péter László -, soha annyi kortárs magyar író nem jelent meg a könyvpiacon, mint az elmúlt tíz évben. Vannak, akik kiugróan sikeressé válnak - köszönhetően az olvasók figyelmének és szeretetének. Ezt a reklám viszonylag kevéssé tudja befolyásolni. A kiadók programjuknak jelentős részét úgy tudják megoldani, hogy pályázatokat nyújtanak be, hiszen alultőkésítettek. Az utóbbi évtizedben visszaigazolódott, hogy azért is lett sikeres a kortárs magyar irodalom bemutatkozása, mert a világ legszínesebb irodalma. Mindemellett újra felfedezték klasszikusainkat is, például Szerb Antalt, Márai Sándort, hogy Kertész Imre Nobel-díjának jelentőségéről most ne is beszéljek. Örvendetes, hogy a gyermekirodalomban is fejlődés mutatkozik. Az elmúlt esztendőben másfél milliárd forinttal növekedett a gyermekkönyvkiadás forgalma. Mindeközben a magyar tudományos és szakkönyvkiadás drámaian visszaesett. Ennek egyik oka, hogy az állami támogatás töredéke maradt meg. Az illegális másolások is érezhető visszaesést okoznak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!