Kultúra

2006.08.18. 02:29

Mindenkié E Műterem

Dunaújváros - Az E Műteremgaléria első, ünnepi kiállításának megnyitójára érkezett meghívó szerkesztőségünkbe. A Szellemi híd címet viselő tárlat és az új kiállítóhely mögött ki más is állhatna, mint Móder Rezső?

Mórocz Zsolt

A Munkácsy-, és MM-díjas képzőművész performert munka közben találtuk a szombaton délután megnyíló kultúr közi kamarakiállítás előkészítése közben.

- Mit takar az E a műteremgaléria nevében?

- Lehet több értelme is. Lehet európai is, de szoktam az energiát is emlegetni e tekintetben, de ebben az esetben a legfontosabb, hogy édesanyámat Erzsébetnek hívták, neki állítok emléket ezzel. Tőle örököltem ezt az ingatlant, amiből most saját erőből egy kéthelységes galériát alakítottam ki. Amikor kiállításokra készülök, akkor műteremként is jó szolgálatot tesz. Mindemellett lehetőséget biztosítok időszakos kiállításoknak is.

- Elsősorban a helyi művészekre gondoltál?

- Nyitott lesz az ország felé is egyértelműen. Meglehetősen jó ismerettségi köröm van már a szakmában. Természetesen évi öt-hat tárlatot tervezek, amiből egyet-egyet szánok az ittenieknek. Annál is inkább szükséges ez, mert a Kortárs Művészeti Intézetben egy évben általában csak egyszer állíthatunk ki, utána már sehol nem láthatók az alkotásaink. Ezért gondoltam arra, hogy lehetőséget biztosítok több alkotó, vagy alkotócsoport számára is.

- Impozáns névsor gyűlt össze. Sokat kellett győzködni őket?

- Nem kellett győzködni egyáltalán. Természetes volt. Ez igazol is engem valahol, hogy rögtön rávágták, hogy igen, megyünk.

- Volt valamiféle tematika, vagy azt hozták, amit akartak?

- Csak annyi kikötésem volt, mivel édesanyám az érthetőbb műveket szerette, hogy az a tíz ember (Cyránsky Mária, Farkas Mihály, Kiss Ervin Gábor, ifj. Koffán Károly, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rajcsányi Artúr, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.), aki kiállít, a hetvenes, vagy a nyolcvanas évekből hozzon egy-egy munkáját, amikor még esetleg nem voltak elvontabbak, vagy érthetetlenebbek. Szívesen hozták még úgy is, hogy esetenként még áldozniuk is kellett rá.

- Ráadásul nem csak ezen a helyen lesz kiállítás.

- Igen. A szabadtéri kiállítás, - mely a Kultúr közben, és a Magyar úton, a Pentele Klubháznál lesz - ötlete már több évtizednyi múltra tekint vissza. Először csak tavasszal sikerült megvalósítani az egésznapos pentelei rendezvény keretein belül. A festményeket a kerítésekre raktuk fel, hogy mindenki láthassa. Olyanok is, akik soha nem jártak kultúrális intézményekben, esetleg újságot sem olvasnak, tévét sem néznek, és még azt sem tudják, ebben a városban hány alkotó él, és milyen munkáik vannak. Akkor hatan állítottunk ki, és hatalmas sikere volt a kezdeményezésnek. Akkor elhatároztam, hogy évente többször rendezek ilyen szabadtéri tárlatot. Most sokkal többen (Gáspár Aladár, Farkas Mihály, Farkas Éva, Fisher József, Ihász János, Kiss Ervin Gábor, Kiss Miklós, Kohl János, Lipics Vilmos, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.) csatlakoztak a kezdeményezéshez, és állítanak ki a szabadban szombaton egész nap. Ezt az egész tárlatot augusztus huszadikán átvisszük a Petőfi ligetbe és a Vasvári iskola oldalához. Így csatlakozunk mi a központi ünnepségekhez. Ilyen eddig még nem volt. Mi még a Magyar Kultúra napján sem állíthattunk ki. Így iskolások, óvodások, értelmiségiek, nyugdíjasok, szóval mindenki láthatja. Én még sporolót soha nem láttam művészeti rendezvényen.

- Performansz csak videón lesz. Megöregedtél?

- Nem. Csak a kiállítás mottója a hetvenes-, nyolcvanas évek. Most az akkori akciók láthatók a videofilmen. Móder Rezső saját erőből, saját ingatlanát alakította honi művészek kiállítóterévé

- Mit takar az E a műteremgaléria nevében?

- Lehet több értelme is. Lehet európai is, de szoktam az energiát is emlegetni e tekintetben, de ebben az esetben a legfontosabb, hogy édesanyámat Erzsébetnek hívták, neki állítok emléket ezzel. Tőle örököltem ezt az ingatlant, amiből most saját erőből egy kéthelységes galériát alakítottam ki. Amikor kiállításokra készülök, akkor műteremként is jó szolgálatot tesz. Mindemellett lehetőséget biztosítok időszakos kiállításoknak is.

- Elsősorban a helyi művészekre gondoltál?

- Nyitott lesz az ország felé is egyértelműen. Meglehetősen jó ismerettségi köröm van már a szakmában. Természetesen évi öt-hat tárlatot tervezek, amiből egyet-egyet szánok az ittenieknek. Annál is inkább szükséges ez, mert a Kortárs Művészeti Intézetben egy évben általában csak egyszer állíthatunk ki, utána már sehol nem láthatók az alkotásaink. Ezért gondoltam arra, hogy lehetőséget biztosítok több alkotó, vagy alkotócsoport számára is.

- Impozáns névsor gyűlt össze. Sokat kellett győzködni őket?

- Nem kellett győzködni egyáltalán. Természetes volt. Ez igazol is engem valahol, hogy rögtön rávágták, hogy igen, megyünk.

- Volt valamiféle tematika, vagy azt hozták, amit akartak?

- Csak annyi kikötésem volt, mivel édesanyám az érthetőbb műveket szerette, hogy az a tíz ember (Cyránsky Mária, Farkas Mihály, Kiss Ervin Gábor, ifj. Koffán Károly, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rajcsányi Artúr, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.), aki kiállít, a hetvenes, vagy a nyolcvanas évekből hozzon egy-egy munkáját, amikor még esetleg nem voltak elvontabbak, vagy érthetetlenebbek. Szívesen hozták még úgy is, hogy esetenként még áldozniuk is kellett rá.

- Ráadásul nem csak ezen a helyen lesz kiállítás.

- Igen. A szabadtéri kiállítás, - mely a Kultúr közben, és a Magyar úton, a Pentele Klubháznál lesz - ötlete már több évtizednyi múltra tekint vissza. Először csak tavasszal sikerült megvalósítani az egésznapos pentelei rendezvény keretein belül. A festményeket a kerítésekre raktuk fel, hogy mindenki láthassa. Olyanok is, akik soha nem jártak kultúrális intézményekben, esetleg újságot sem olvasnak, tévét sem néznek, és még azt sem tudják, ebben a városban hány alkotó él, és milyen munkáik vannak. Akkor hatan állítottunk ki, és hatalmas sikere volt a kezdeményezésnek. Akkor elhatároztam, hogy évente többször rendezek ilyen szabadtéri tárlatot. Most sokkal többen (Gáspár Aladár, Farkas Mihály, Farkas Éva, Fisher József, Ihász János, Kiss Ervin Gábor, Kiss Miklós, Kohl János, Lipics Vilmos, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.) csatlakoztak a kezdeményezéshez, és állítanak ki a szabadban szombaton egész nap. Ezt az egész tárlatot augusztus huszadikán átvisszük a Petőfi ligetbe és a Vasvári iskola oldalához. Így csatlakozunk mi a központi ünnepségekhez. Ilyen eddig még nem volt. Mi még a Magyar Kultúra napján sem állíthattunk ki. Így iskolások, óvodások, értelmiségiek, nyugdíjasok, szóval mindenki láthatja. Én még sporolót soha nem láttam művészeti rendezvényen.

- Performansz csak videón lesz. Megöregedtél?

- Nem. Csak a kiállítás mottója a hetvenes-, nyolcvanas évek. Most az akkori akciók láthatók a videofilmen. Móder Rezső saját erőből, saját ingatlanát alakította honi művészek kiállítóterévé

- Mit takar az E a műteremgaléria nevében?

- Lehet több értelme is. Lehet európai is, de szoktam az energiát is emlegetni e tekintetben, de ebben az esetben a legfontosabb, hogy édesanyámat Erzsébetnek hívták, neki állítok emléket ezzel. Tőle örököltem ezt az ingatlant, amiből most saját erőből egy kéthelységes galériát alakítottam ki. Amikor kiállításokra készülök, akkor műteremként is jó szolgálatot tesz. Mindemellett lehetőséget biztosítok időszakos kiállításoknak is.

- Elsősorban a helyi művészekre gondoltál?

- Nyitott lesz az ország felé is egyértelműen. Meglehetősen jó ismerettségi köröm van már a szakmában. Természetesen évi öt-hat tárlatot tervezek, amiből egyet-egyet szánok az ittenieknek. Annál is inkább szükséges ez, mert a Kortárs Művészeti Intézetben egy évben általában csak egyszer állíthatunk ki, utána már sehol nem láthatók az alkotásaink. Ezért gondoltam arra, hogy lehetőséget biztosítok több alkotó, vagy alkotócsoport számára is.

- Impozáns névsor gyűlt össze. Sokat kellett győzködni őket?

- Nem kellett győzködni egyáltalán. Természetes volt. Ez igazol is engem valahol, hogy rögtön rávágták, hogy igen, megyünk.

- Volt valamiféle tematika, vagy azt hozták, amit akartak?

- Csak annyi kikötésem volt, mivel édesanyám az érthetőbb műveket szerette, hogy az a tíz ember (Cyránsky Mária, Farkas Mihály, Kiss Ervin Gábor, ifj. Koffán Károly, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rajcsányi Artúr, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.), aki kiállít, a hetvenes, vagy a nyolcvanas évekből hozzon egy-egy munkáját, amikor még esetleg nem voltak elvontabbak, vagy érthetetlenebbek. Szívesen hozták még úgy is, hogy esetenként még áldozniuk is kellett rá.

- Ráadásul nem csak ezen a helyen lesz kiállítás.

- Igen. A szabadtéri kiállítás, - mely a Kultúr közben, és a Magyar úton, a Pentele Klubháznál lesz - ötlete már több évtizednyi múltra tekint vissza. Először csak tavasszal sikerült megvalósítani az egésznapos pentelei rendezvény keretein belül. A festményeket a kerítésekre raktuk fel, hogy mindenki láthassa. Olyanok is, akik soha nem jártak kultúrális intézményekben, esetleg újságot sem olvasnak, tévét sem néznek, és még azt sem tudják, ebben a városban hány alkotó él, és milyen munkáik vannak. Akkor hatan állítottunk ki, és hatalmas sikere volt a kezdeményezésnek. Akkor elhatároztam, hogy évente többször rendezek ilyen szabadtéri tárlatot. Most sokkal többen (Gáspár Aladár, Farkas Mihály, Farkas Éva, Fisher József, Ihász János, Kiss Ervin Gábor, Kiss Miklós, Kohl János, Lipics Vilmos, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.) csatlakoztak a kezdeményezéshez, és állítanak ki a szabadban szombaton egész nap. Ezt az egész tárlatot augusztus huszadikán átvisszük a Petőfi ligetbe és a Vasvári iskola oldalához. Így csatlakozunk mi a központi ünnepségekhez. Ilyen eddig még nem volt. Mi még a Magyar Kultúra napján sem állíthattunk ki. Így iskolások, óvodások, értelmiségiek, nyugdíjasok, szóval mindenki láthatja. Én még sporolót soha nem láttam művészeti rendezvényen.

- Performansz csak videón lesz. Megöregedtél?

- Nem. Csak a kiállítás mottója a hetvenes-, nyolcvanas évek. Most az akkori akciók láthatók a videofilmen. Móder Rezső saját erőből, saját ingatlanát alakította honi művészek kiállítóterévé

- Mit takar az E a műteremgaléria nevében?

- Lehet több értelme is. Lehet európai is, de szoktam az energiát is emlegetni e tekintetben, de ebben az esetben a legfontosabb, hogy édesanyámat Erzsébetnek hívták, neki állítok emléket ezzel. Tőle örököltem ezt az ingatlant, amiből most saját erőből egy kéthelységes galériát alakítottam ki. Amikor kiállításokra készülök, akkor műteremként is jó szolgálatot tesz. Mindemellett lehetőséget biztosítok időszakos kiállításoknak is.

- Elsősorban a helyi művészekre gondoltál?

- Nyitott lesz az ország felé is egyértelműen. Meglehetősen jó ismerettségi köröm van már a szakmában. Természetesen évi öt-hat tárlatot tervezek, amiből egyet-egyet szánok az ittenieknek. Annál is inkább szükséges ez, mert a Kortárs Művészeti Intézetben egy évben általában csak egyszer állíthatunk ki, utána már sehol nem láthatók az alkotásaink. Ezért gondoltam arra, hogy lehetőséget biztosítok több alkotó, vagy alkotócsoport számára is.

- Impozáns névsor gyűlt össze. Sokat kellett győzködni őket?

- Nem kellett győzködni egyáltalán. Természetes volt. Ez igazol is engem valahol, hogy rögtön rávágták, hogy igen, megyünk.

- Volt valamiféle tematika, vagy azt hozták, amit akartak?

- Csak annyi kikötésem volt, mivel édesanyám az érthetőbb műveket szerette, hogy az a tíz ember (Cyránsky Mária, Farkas Mihály, Kiss Ervin Gábor, ifj. Koffán Károly, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rajcsányi Artúr, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.), aki kiállít, a hetvenes, vagy a nyolcvanas évekből hozzon egy-egy munkáját, amikor még esetleg nem voltak elvontabbak, vagy érthetetlenebbek. Szívesen hozták még úgy is, hogy esetenként még áldozniuk is kellett rá.

- Ráadásul nem csak ezen a helyen lesz kiállítás.

- Igen. A szabadtéri kiállítás, - mely a Kultúr közben, és a Magyar úton, a Pentele Klubháznál lesz - ötlete már több évtizednyi múltra tekint vissza. Először csak tavasszal sikerült megvalósítani az egésznapos pentelei rendezvény keretein belül. A festményeket a kerítésekre raktuk fel, hogy mindenki láthassa. Olyanok is, akik soha nem jártak kultúrális intézményekben, esetleg újságot sem olvasnak, tévét sem néznek, és még azt sem tudják, ebben a városban hány alkotó él, és milyen munkáik vannak. Akkor hatan állítottunk ki, és hatalmas sikere volt a kezdeményezésnek. Akkor elhatároztam, hogy évente többször rendezek ilyen szabadtéri tárlatot. Most sokkal többen (Gáspár Aladár, Farkas Mihály, Farkas Éva, Fisher József, Ihász János, Kiss Ervin Gábor, Kiss Miklós, Kohl János, Lipics Vilmos, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.) csatlakoztak a kezdeményezéshez, és állítanak ki a szabadban szombaton egész nap. Ezt az egész tárlatot augusztus huszadikán átvisszük a Petőfi ligetbe és a Vasvári iskola oldalához. Így csatlakozunk mi a központi ünnepségekhez. Ilyen eddig még nem volt. Mi még a Magyar Kultúra napján sem állíthattunk ki. Így iskolások, óvodások, értelmiségiek, nyugdíjasok, szóval mindenki láthatja. Én még sporolót soha nem láttam művészeti rendezvényen.

- Performansz csak videón lesz. Megöregedtél?

- Nem. Csak a kiállítás mottója a hetvenes-, nyolcvanas évek. Most az akkori akciók láthatók a videofilmen. Móder Rezső saját erőből, saját ingatlanát alakította honi művészek kiállítóterévé

- Mit takar az E a műteremgaléria nevében?

- Lehet több értelme is. Lehet európai is, de szoktam az energiát is emlegetni e tekintetben, de ebben az esetben a legfontosabb, hogy édesanyámat Erzsébetnek hívták, neki állítok emléket ezzel. Tőle örököltem ezt az ingatlant, amiből most saját erőből egy kéthelységes galériát alakítottam ki. Amikor kiállításokra készülök, akkor műteremként is jó szolgálatot tesz. Mindemellett lehetőséget biztosítok időszakos kiállításoknak is.

- Elsősorban a helyi művészekre gondoltál?

- Nyitott lesz az ország felé is egyértelműen. Meglehetősen jó ismerettségi köröm van már a szakmában. Természetesen évi öt-hat tárlatot tervezek, amiből egyet-egyet szánok az ittenieknek. Annál is inkább szükséges ez, mert a Kortárs Művészeti Intézetben egy évben általában csak egyszer állíthatunk ki, utána már sehol nem láthatók az alkotásaink. Ezért gondoltam arra, hogy lehetőséget biztosítok több alkotó, vagy alkotócsoport számára is.

- Impozáns névsor gyűlt össze. Sokat kellett győzködni őket?

- Nem kellett győzködni egyáltalán. Természetes volt. Ez igazol is engem valahol, hogy rögtön rávágták, hogy igen, megyünk.

- Volt valamiféle tematika, vagy azt hozták, amit akartak?

- Csak annyi kikötésem volt, mivel édesanyám az érthetőbb műveket szerette, hogy az a tíz ember (Cyránsky Mária, Farkas Mihály, Kiss Ervin Gábor, ifj. Koffán Károly, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rajcsányi Artúr, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.), aki kiállít, a hetvenes, vagy a nyolcvanas évekből hozzon egy-egy munkáját, amikor még esetleg nem voltak elvontabbak, vagy érthetetlenebbek. Szívesen hozták még úgy is, hogy esetenként még áldozniuk is kellett rá.

- Ráadásul nem csak ezen a helyen lesz kiállítás.

- Igen. A szabadtéri kiállítás, - mely a Kultúr közben, és a Magyar úton, a Pentele Klubháznál lesz - ötlete már több évtizednyi múltra tekint vissza. Először csak tavasszal sikerült megvalósítani az egésznapos pentelei rendezvény keretein belül. A festményeket a kerítésekre raktuk fel, hogy mindenki láthassa. Olyanok is, akik soha nem jártak kultúrális intézményekben, esetleg újságot sem olvasnak, tévét sem néznek, és még azt sem tudják, ebben a városban hány alkotó él, és milyen munkáik vannak. Akkor hatan állítottunk ki, és hatalmas sikere volt a kezdeményezésnek. Akkor elhatároztam, hogy évente többször rendezek ilyen szabadtéri tárlatot. Most sokkal többen (Gáspár Aladár, Farkas Mihály, Farkas Éva, Fisher József, Ihász János, Kiss Ervin Gábor, Kiss Miklós, Kohl János, Lipics Vilmos, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.) csatlakoztak a kezdeményezéshez, és állítanak ki a szabadban szombaton egész nap. Ezt az egész tárlatot augusztus huszadikán átvisszük a Petőfi ligetbe és a Vasvári iskola oldalához. Így csatlakozunk mi a központi ünnepségekhez. Ilyen eddig még nem volt. Mi még a Magyar Kultúra napján sem állíthattunk ki. Így iskolások, óvodások, értelmiségiek, nyugdíjasok, szóval mindenki láthatja. Én még sporolót soha nem láttam művészeti rendezvényen.

- Performansz csak videón lesz. Megöregedtél?

- Nem. Csak a kiállítás mottója a hetvenes-, nyolcvanas évek. Most az akkori akciók láthatók a videofilmen. Móder Rezső saját erőből, saját ingatlanát alakította honi művészek kiállítóterévé

- Lehet több értelme is. Lehet európai is, de szoktam az energiát is emlegetni e tekintetben, de ebben az esetben a legfontosabb, hogy édesanyámat Erzsébetnek hívták, neki állítok emléket ezzel. Tőle örököltem ezt az ingatlant, amiből most saját erőből egy kéthelységes galériát alakítottam ki. Amikor kiállításokra készülök, akkor műteremként is jó szolgálatot tesz. Mindemellett lehetőséget biztosítok időszakos kiállításoknak is.

- Elsősorban a helyi művészekre gondoltál?

- Nyitott lesz az ország felé is egyértelműen. Meglehetősen jó ismerettségi köröm van már a szakmában. Természetesen évi öt-hat tárlatot tervezek, amiből egyet-egyet szánok az ittenieknek. Annál is inkább szükséges ez, mert a Kortárs Művészeti Intézetben egy évben általában csak egyszer állíthatunk ki, utána már sehol nem láthatók az alkotásaink. Ezért gondoltam arra, hogy lehetőséget biztosítok több alkotó, vagy alkotócsoport számára is.

- Impozáns névsor gyűlt össze. Sokat kellett győzködni őket?

- Nem kellett győzködni egyáltalán. Természetes volt. Ez igazol is engem valahol, hogy rögtön rávágták, hogy igen, megyünk.

- Volt valamiféle tematika, vagy azt hozták, amit akartak?

- Csak annyi kikötésem volt, mivel édesanyám az érthetőbb műveket szerette, hogy az a tíz ember (Cyránsky Mária, Farkas Mihály, Kiss Ervin Gábor, ifj. Koffán Károly, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rajcsányi Artúr, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.), aki kiállít, a hetvenes, vagy a nyolcvanas évekből hozzon egy-egy munkáját, amikor még esetleg nem voltak elvontabbak, vagy érthetetlenebbek. Szívesen hozták még úgy is, hogy esetenként még áldozniuk is kellett rá.

- Ráadásul nem csak ezen a helyen lesz kiállítás.

- Igen. A szabadtéri kiállítás, - mely a Kultúr közben, és a Magyar úton, a Pentele Klubháznál lesz - ötlete már több évtizednyi múltra tekint vissza. Először csak tavasszal sikerült megvalósítani az egésznapos pentelei rendezvény keretein belül. A festményeket a kerítésekre raktuk fel, hogy mindenki láthassa. Olyanok is, akik soha nem jártak kultúrális intézményekben, esetleg újságot sem olvasnak, tévét sem néznek, és még azt sem tudják, ebben a városban hány alkotó él, és milyen munkáik vannak. Akkor hatan állítottunk ki, és hatalmas sikere volt a kezdeményezésnek. Akkor elhatároztam, hogy évente többször rendezek ilyen szabadtéri tárlatot. Most sokkal többen (Gáspár Aladár, Farkas Mihály, Farkas Éva, Fisher József, Ihász János, Kiss Ervin Gábor, Kiss Miklós, Kohl János, Lipics Vilmos, Móder Rezső, Nemes Ferenc, Rohonczi István, Rozsnyai Sándor, Várnai Gyula - szerk.) csatlakoztak a kezdeményezéshez, és állítanak ki a szabadban szombaton egész nap. Ezt az egész tárlatot augusztus huszadikán átvisszük a Petőfi ligetbe és a Va

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!