Kultúra

2006.08.16. 02:28

Harminc fotón népünk táncai

Székesfehérvár (bj) - Dokumentarista és művészi látásmód egyaránt jellemezte Gönyei Ébner Sándor munkásságát, akinek néptáncot megörökítő fotóiból tegnap nyílt tárlat.

Mórocz Zsolt

Tegnap még a szokottnál is jobban beindult az élet a Táncházban, mivel folyamatosan érkeztek a Királyi Napok Néptáncfesztiválon részt vevő külföldi csoportok. A mozgalmas rendezvényhez idén ugyanitt egy kiállítás is kapcsolódik.

A népünk hagyományos táncait fotókon megörökítő Gönyei Ébner Sándor gyűjtéséből álló tárlatot az Alba Regia Táncegyüttes két tagja, Tombor Bea és Göbölös Gábor kettőse nyitotta meg, akiknek a Galiba együttes húzta a talpalávalót. Ezután Nagy Zoltán művészettörténész méltatta a falakon látható harminc fekete-fehér fotót. Elmondta: Gönyei - aki 1886-ban Kolozsváron született és biológiából doktorált -, Győrffy István néprajzos tanácsára kezdett bele a gyűjtőmunkába. Áttelepült Magyarországra, majd 1920 és 1944 között a Néprajzi Múzeumban dolgozott, néptánc és népdalgyűjteményeket publikált.

Gönyei képein együtt van jelen a dokumentarista és a művészi látásmód, érzéke volt a fotózáshoz - jellemzett Nagy Zoltán. A többi között verbunkot, gyertyatáncot, kukorgós és juhásztáncot megörökítő fotóit sokszor direkt úgy készítette, hogy azok látványosak legyenek. Munkáiból sorozatok is születtek, 1926-ban pedig ő forgatta hazánkban az első magyar néptáncfilmet. Nagy szerepe volt abban, hogy az értelmiség egy rétegének sikerült fölkelteni az érdeklődését a több helyen bomlásnak indult néptánc kultúra iránt. Az érdeklődők Gönyei fotói mellett egyedülálló filmjeit is megtekinthetik a Táncházban.

A népünk hagyományos táncait fotókon megörökítő Gönyei Ébner Sándor gyűjtéséből álló tárlatot az Alba Regia Táncegyüttes két tagja, Tombor Bea és Göbölös Gábor kettőse nyitotta meg, akiknek a Galiba együttes húzta a talpalávalót. Ezután Nagy Zoltán művészettörténész méltatta a falakon látható harminc fekete-fehér fotót. Elmondta: Gönyei - aki 1886-ban Kolozsváron született és biológiából doktorált -, Győrffy István néprajzos tanácsára kezdett bele a gyűjtőmunkába. Áttelepült Magyarországra, majd 1920 és 1944 között a Néprajzi Múzeumban dolgozott, néptánc és népdalgyűjteményeket publikált.

Gönyei képein együtt van jelen a dokumentarista és a művészi látásmód, érzéke volt a fotózáshoz - jellemzett Nagy Zoltán. A többi között verbunkot, gyertyatáncot, kukorgós és juhásztáncot megörökítő fotóit sokszor direkt úgy készítette, hogy azok látványosak legyenek. Munkáiból sorozatok is születtek, 1926-ban pedig ő forgatta hazánkban az első magyar néptáncfilmet. Nagy szerepe volt abban, hogy az értelmiség egy rétegének sikerült fölkelteni az érdeklődését a több helyen bomlásnak indult néptánc kultúra iránt. Az érdeklődők Gönyei fotói mellett egyedülálló filmjeit is megtekinthetik a Táncházban.

A népünk hagyományos táncait fotókon megörökítő Gönyei Ébner Sándor gyűjtéséből álló tárlatot az Alba Regia Táncegyüttes két tagja, Tombor Bea és Göbölös Gábor kettőse nyitotta meg, akiknek a Galiba együttes húzta a talpalávalót. Ezután Nagy Zoltán művészettörténész méltatta a falakon látható harminc fekete-fehér fotót. Elmondta: Gönyei - aki 1886-ban Kolozsváron született és biológiából doktorált -, Győrffy István néprajzos tanácsára kezdett bele a gyűjtőmunkába. Áttelepült Magyarországra, majd 1920 és 1944 között a Néprajzi Múzeumban dolgozott, néptánc és népdalgyűjteményeket publikált.

Gönyei képein együtt van jelen a dokumentarista és a művészi látásmód, érzéke volt a fotózáshoz - jellemzett Nagy Zoltán. A többi között verbunkot, gyertyatáncot, kukorgós és juhásztáncot megörökítő fotóit sokszor direkt úgy készítette, hogy azok látványosak legyenek. Munkáiból sorozatok is születtek, 1926-ban pedig ő forgatta hazánkban az első magyar néptáncfilmet. Nagy szerepe volt abban, hogy az értelmiség egy rétegének sikerült fölkelteni az érdeklődését a több helyen bomlásnak indult néptánc kultúra iránt. Az érdeklődők Gönyei fotói mellett egyedülálló filmjeit is megtekinthetik a Táncházban.

Gönyei képein együtt van jelen a dokumentarista és a művészi látásmód, érzéke volt a fotózáshoz - jellemzett Nagy Zoltán. A többi között verbunkot, gyertyatáncot, kukorgós és juhásztáncot megörökítő fotóit sokszor direkt úgy készítette, hogy azok látványosak legyenek. Munkáiból sorozatok is születtek, 1926-ban pedig ő forgatta hazánkban az első magyar néptáncfilmet. Nagy szerepe volt abban, hogy az értelmiség egy rétegének sikerült fölkelteni az érdeklődését a több helyen bomlásnak indult néptánc kultúra iránt. Az érdeklődők Gönyei fotói mellett egyedülálló filmjeit is megtekinthetik a Táncházban.

Gönyei képein együtt van jelen a dokumentarista és a művészi látásmód, érzéke volt a fotózáshoz - jellemzett Nagy Zoltán. A többi között verbunkot, gyertyatáncot, kukorgós és juhásztáncot megörökítő fotóit sokszor direkt úgy készítette, hogy azok látványosak legyenek. Munkáiból sorozatok is születtek, 1926-ban pedig ő forgatta hazánkban az első magyar néptáncfilmet. Nagy szerepe volt abban, hogy az értelmiség egy rétegének sikerült fölkelteni az érdeklődését a több helyen bomlásnak indult néptánc kultúra iránt. Az érdeklődők Gönyei fotói mellett egyedülálló filmjeit is megtekinthetik a Táncházban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!