Kultúra

2006.08.16. 02:29

Fotó: Fási László Fiatalosabb Árgus

Székesfehérvár - Külsejében és tartalmában is megújulva jelent meg az Árgus című folyóirat augusztusi száma. A megújult lapot ma 18 órakor mutatja be a Városi Képtárban Pallag Zoltán főszerkesztő és Király Levente szerkesztő. A frissen kinevezett főszerkesztővel a lapról, a terveiről beszélgettünk.

Mórocz Zsolt

Jó kézbe venni a folyóirat friss számát: finomabb papírra nyomták, változott a tördelés, a lap egész megjelenése elegánsabb lett. Ami pedig a belbecset illeti: az augusztusi számban részletet olvashatunk a fiatal angol író, Panos Karnezis művéből, akárcsak Vámos Miklós: A testvéri szeretet című, készülő regényéből. Két évfordulóról is megemlékezik az Árgus: 150 éve született a neves pszichiáter, Sigmund Freud, ennek apropóján közlik György Péter összehasonlító tanulmányát a bécsi és londoni Freud-múzeumokról. Emellett nem feledkeztek meg a kiváló novellista, Gelléri Andor Endre születésnek 100. évfordulójáról sem. A lapban kritikát talál az olvasó a fehérvári IV. Nemzetközi Művészkönyv Kiállításról valamint a II. Alba Regia Filmfesztiválról is.

- Ez az új lapszám már tükrözi a folyóirattal kapcsolatos törekvéseimet. Azokat az elképzeléseket, amelyeket a pályázatomban is megfogalmaztam - mondja Pallag Zoltán, a júliustól kinevezett főszerkesztő. - Azt szeretném, ha a lap egyszerre figyelne a kulturális élet nemzetközi, országos és helyi történéseire. Ezért törekedni fogunk később is egy kis világirodalmi kitekintésre: mindig közöljük majd egy-egy figyelemre méltó külhoni szerző versét, szépprózai művét, emellett országosan ismert és a régióban, a megyében élő írók, költők műveinek egyaránt teret szentelünk. Figyelemmel kísérjük a pályakezdő irodalmárok szárnybontogatását: az új lapszámban huszonéves költőktől - Simon Mártontól, Ijjas Tamástól - is közlünk verseket. Szívesen vesszük, ha az újonnan felbukkanó szerzők mellett változatlanul küldenének nekünk írásokat mindazok, akik korábban publikáltak a folyóiratban, és továbbra is rangnak érzik a megjelenést a lapban. Számunkra az érték, a minőség lesz a legfontosabb - csak ez döntheti el, hogy mely szerzők műveit közöljük. Az Árgus - ahogy eddig tette - ezután is irodalommal, művészettel és valósággal szeretne foglalkozni. Szeretném, ha a képzőművészet továbbra is erősségünk maradna: beszámolunk rangos megyei és országos jelentőségű tárlatokról egyaránt. A valóságrovatba is változatlanul sok minden belefér, nem kifejezetten művészeti témákból is: interjúk, tanulmányok, szociográfiák...

Pallag Zoltán főszerkesztői kinevezése mellett - mint arról már korábban beszámoltunk - azért döntött az Árgus alapítvány kuratóriuma, mert úgy érezte, jót tehet a folyóiratnak a fiatalítás, másrészt, fontosnak ítélte a folytonosság megteremtését is: Pallag évekkel ezelőtt, - Tódor János főszerkesztőnél - kezdett dolgozni a lapnál, és a munkát Szikra János főszerkesztése alatt is folytatta a 28 éves fiatalember:

- Mindenki írogat rissz-rossz verseket - én is így kezdtem - meséli - de én aztán az irodalom bűvkörében ragadtam. Emellett persze, ahogy mások, polgári foglalkozást is választottam: most diplomázom az egyetemen régészetből. A népvándorlás kora érdekel: a keleti sztyeppék népéről, a kazárokról írom a diplomamunkámat. A tudományos munkát is igyekszem folytatni, persze, nem leszek ásatásokon dolgozó régész, de kutatással, tanulmányok megírásával ezután is lesz talán módom foglalkozni - mondja Pallag Zoltán, aki persze eddig sem csupán az Árgusnak dolgozott: kritikákat írt különféle lapoknak, versei jelentek meg irodalmi újságokban, egyúttal ő a házigazdája, moderátora a Városi Képtárban rendszeressé vált irodalmi esteknek, író- olvasó találkozóknak.

Az Árgus megújuláshoz Pallag új munkatársakat keresett és talált: a szerkesztő bizottság tagjainak átlagéletkora harminc alatti... Mindenki szemtelenül fiatal, a 70-es évek szülötte: ám a főszerkesztő hangsúlyozza, a lap ettől még minden generáció számára nyitott. Pallag szerkesztőtársa Király Levente lesz, aki korábban a Magvető Kiadónál dolgozott, és az új számban ezt olvassuk róla: író, költő, betűvető, könyv-, zene- és filmfüggő. A munkatársak között találjuk Izinger Katalin művészettörténészt (irodalom- és zenefogyasztót) és Szele Bálintot, akit a lap így mutat be: anglista, műfordító, kritikus, finom szellem és szépirodalmi szonda. A szerkesztőségi titkár Czinki Ferenc író, kritikus, talponálló, a laptervező pedig Varga Gábor Farkas aktív műélvező.

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

- Ez az új lapszám már tükrözi a folyóirattal kapcsolatos törekvéseimet. Azokat az elképzeléseket, amelyeket a pályázatomban is megfogalmaztam - mondja Pallag Zoltán, a júliustól kinevezett főszerkesztő. - Azt szeretném, ha a lap egyszerre figyelne a kulturális élet nemzetközi, országos és helyi történéseire. Ezért törekedni fogunk később is egy kis világirodalmi kitekintésre: mindig közöljük majd egy-egy figyelemre méltó külhoni szerző versét, szépprózai művét, emellett országosan ismert és a régióban, a megyében élő írók, költők műveinek egyaránt teret szentelünk. Figyelemmel kísérjük a pályakezdő irodalmárok szárnybontogatását: az új lapszámban huszonéves költőktől - Simon Mártontól, Ijjas Tamástól - is közlünk verseket. Szívesen vesszük, ha az újonnan felbukkanó szerzők mellett változatlanul küldenének nekünk írásokat mindazok, akik korábban publikáltak a folyóiratban, és továbbra is rangnak érzik a megjelenést a lapban. Számunkra az érték, a minőség lesz a legfontosabb - csak ez döntheti el, hogy mely szerzők műveit közöljük. Az Árgus - ahogy eddig tette - ezután is irodalommal, művészettel és valósággal szeretne foglalkozni. Szeretném, ha a képzőművészet továbbra is erősségünk maradna: beszámolunk rangos megyei és országos jelentőségű tárlatokról egyaránt. A valóságrovatba is változatlanul sok minden belefér, nem kifejezetten művészeti témákból is: interjúk, tanulmányok, szociográfiák...

Pallag Zoltán főszerkesztői kinevezése mellett - mint arról már korábban beszámoltunk - azért döntött az Árgus alapítvány kuratóriuma, mert úgy érezte, jót tehet a folyóiratnak a fiatalítás, másrészt, fontosnak ítélte a folytonosság megteremtését is: Pallag évekkel ezelőtt, - Tódor János főszerkesztőnél - kezdett dolgozni a lapnál, és a munkát Szikra János főszerkesztése alatt is folytatta a 28 éves fiatalember:

- Mindenki írogat rissz-rossz verseket - én is így kezdtem - meséli - de én aztán az irodalom bűvkörében ragadtam. Emellett persze, ahogy mások, polgári foglalkozást is választottam: most diplomázom az egyetemen régészetből. A népvándorlás kora érdekel: a keleti sztyeppék népéről, a kazárokról írom a diplomamunkámat. A tudományos munkát is igyekszem folytatni, persze, nem leszek ásatásokon dolgozó régész, de kutatással, tanulmányok megírásával ezután is lesz talán módom foglalkozni - mondja Pallag Zoltán, aki persze eddig sem csupán az Árgusnak dolgozott: kritikákat írt különféle lapoknak, versei jelentek meg irodalmi újságokban, egyúttal ő a házigazdája, moderátora a Városi Képtárban rendszeressé vált irodalmi esteknek, író- olvasó találkozóknak.

Az Árgus megújuláshoz Pallag új munkatársakat keresett és talált: a szerkesztő bizottság tagjainak átlagéletkora harminc alatti... Mindenki szemtelenül fiatal, a 70-es évek szülötte: ám a főszerkesztő hangsúlyozza, a lap ettől még minden generáció számára nyitott. Pallag szerkesztőtársa Király Levente lesz, aki korábban a Magvető Kiadónál dolgozott, és az új számban ezt olvassuk róla: író, költő, betűvető, könyv-, zene- és filmfüggő. A munkatársak között találjuk Izinger Katalin művészettörténészt (irodalom- és zenefogyasztót) és Szele Bálintot, akit a lap így mutat be: anglista, műfordító, kritikus, finom szellem és szépirodalmi szonda. A szerkesztőségi titkár Czinki Ferenc író, kritikus, talponálló, a laptervező pedig Varga Gábor Farkas aktív műélvező.

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

- Ez az új lapszám már tükrözi a folyóirattal kapcsolatos törekvéseimet. Azokat az elképzeléseket, amelyeket a pályázatomban is megfogalmaztam - mondja Pallag Zoltán, a júliustól kinevezett főszerkesztő. - Azt szeretném, ha a lap egyszerre figyelne a kulturális élet nemzetközi, országos és helyi történéseire. Ezért törekedni fogunk később is egy kis világirodalmi kitekintésre: mindig közöljük majd egy-egy figyelemre méltó külhoni szerző versét, szépprózai művét, emellett országosan ismert és a régióban, a megyében élő írók, költők műveinek egyaránt teret szentelünk. Figyelemmel kísérjük a pályakezdő irodalmárok szárnybontogatását: az új lapszámban huszonéves költőktől - Simon Mártontól, Ijjas Tamástól - is közlünk verseket. Szívesen vesszük, ha az újonnan felbukkanó szerzők mellett változatlanul küldenének nekünk írásokat mindazok, akik korábban publikáltak a folyóiratban, és továbbra is rangnak érzik a megjelenést a lapban. Számunkra az érték, a minőség lesz a legfontosabb - csak ez döntheti el, hogy mely szerzők műveit közöljük. Az Árgus - ahogy eddig tette - ezután is irodalommal, művészettel és valósággal szeretne foglalkozni. Szeretném, ha a képzőművészet továbbra is erősségünk maradna: beszámolunk rangos megyei és országos jelentőségű tárlatokról egyaránt. A valóságrovatba is változatlanul sok minden belefér, nem kifejezetten művészeti témákból is: interjúk, tanulmányok, szociográfiák...

Pallag Zoltán főszerkesztői kinevezése mellett - mint arról már korábban beszámoltunk - azért döntött az Árgus alapítvány kuratóriuma, mert úgy érezte, jót tehet a folyóiratnak a fiatalítás, másrészt, fontosnak ítélte a folytonosság megteremtését is: Pallag évekkel ezelőtt, - Tódor János főszerkesztőnél - kezdett dolgozni a lapnál, és a munkát Szikra János főszerkesztése alatt is folytatta a 28 éves fiatalember:

- Mindenki írogat rissz-rossz verseket - én is így kezdtem - meséli - de én aztán az irodalom bűvkörében ragadtam. Emellett persze, ahogy mások, polgári foglalkozást is választottam: most diplomázom az egyetemen régészetből. A népvándorlás kora érdekel: a keleti sztyeppék népéről, a kazárokról írom a diplomamunkámat. A tudományos munkát is igyekszem folytatni, persze, nem leszek ásatásokon dolgozó régész, de kutatással, tanulmányok megírásával ezután is lesz talán módom foglalkozni - mondja Pallag Zoltán, aki persze eddig sem csupán az Árgusnak dolgozott: kritikákat írt különféle lapoknak, versei jelentek meg irodalmi újságokban, egyúttal ő a házigazdája, moderátora a Városi Képtárban rendszeressé vált irodalmi esteknek, író- olvasó találkozóknak.

Az Árgus megújuláshoz Pallag új munkatársakat keresett és talált: a szerkesztő bizottság tagjainak átlagéletkora harminc alatti... Mindenki szemtelenül fiatal, a 70-es évek szülötte: ám a főszerkesztő hangsúlyozza, a lap ettől még minden generáció számára nyitott. Pallag szerkesztőtársa Király Levente lesz, aki korábban a Magvető Kiadónál dolgozott, és az új számban ezt olvassuk róla: író, költő, betűvető, könyv-, zene- és filmfüggő. A munkatársak között találjuk Izinger Katalin művészettörténészt (irodalom- és zenefogyasztót) és Szele Bálintot, akit a lap így mutat be: anglista, műfordító, kritikus, finom szellem és szépirodalmi szonda. A szerkesztőségi titkár Czinki Ferenc író, kritikus, talponálló, a laptervező pedig Varga Gábor Farkas aktív műélvező.

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

Pallag Zoltán főszerkesztői kinevezése mellett - mint arról már korábban beszámoltunk - azért döntött az Árgus alapítvány kuratóriuma, mert úgy érezte, jót tehet a folyóiratnak a fiatalítás, másrészt, fontosnak ítélte a folytonosság megteremtését is: Pallag évekkel ezelőtt, - Tódor János főszerkesztőnél - kezdett dolgozni a lapnál, és a munkát Szikra János főszerkesztése alatt is folytatta a 28 éves fiatalember:

- Mindenki írogat rissz-rossz verseket - én is így kezdtem - meséli - de én aztán az irodalom bűvkörében ragadtam. Emellett persze, ahogy mások, polgári foglalkozást is választottam: most diplomázom az egyetemen régészetből. A népvándorlás kora érdekel: a keleti sztyeppék népéről, a kazárokról írom a diplomamunkámat. A tudományos munkát is igyekszem folytatni, persze, nem leszek ásatásokon dolgozó régész, de kutatással, tanulmányok megírásával ezután is lesz talán módom foglalkozni - mondja Pallag Zoltán, aki persze eddig sem csupán az Árgusnak dolgozott: kritikákat írt különféle lapoknak, versei jelentek meg irodalmi újságokban, egyúttal ő a házigazdája, moderátora a Városi Képtárban rendszeressé vált irodalmi esteknek, író- olvasó találkozóknak.

Az Árgus megújuláshoz Pallag új munkatársakat keresett és talált: a szerkesztő bizottság tagjainak átlagéletkora harminc alatti... Mindenki szemtelenül fiatal, a 70-es évek szülötte: ám a főszerkesztő hangsúlyozza, a lap ettől még minden generáció számára nyitott. Pallag szerkesztőtársa Király Levente lesz, aki korábban a Magvető Kiadónál dolgozott, és az új számban ezt olvassuk róla: író, költő, betűvető, könyv-, zene- és filmfüggő. A munkatársak között találjuk Izinger Katalin művészettörténészt (irodalom- és zenefogyasztót) és Szele Bálintot, akit a lap így mutat be: anglista, műfordító, kritikus, finom szellem és szépirodalmi szonda. A szerkesztőségi titkár Czinki Ferenc író, kritikus, talponálló, a laptervező pedig Varga Gábor Farkas aktív műélvező.

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

Pallag Zoltán főszerkesztői kinevezése mellett - mint arról már korábban beszámoltunk - azért döntött az Árgus alapítvány kuratóriuma, mert úgy érezte, jót tehet a folyóiratnak a fiatalítás, másrészt, fontosnak ítélte a folytonosság megteremtését is: Pallag évekkel ezelőtt, - Tódor János főszerkesztőnél - kezdett dolgozni a lapnál, és a munkát Szikra János főszerkesztése alatt is folytatta a 28 éves fiatalember:

- Mindenki írogat rissz-rossz verseket - én is így kezdtem - meséli - de én aztán az irodalom bűvkörében ragadtam. Emellett persze, ahogy mások, polgári foglalkozást is választottam: most diplomázom az egyetemen régészetből. A népvándorlás kora érdekel: a keleti sztyeppék népéről, a kazárokról írom a diplomamunkámat. A tudományos munkát is igyekszem folytatni, persze, nem leszek ásatásokon dolgozó régész, de kutatással, tanulmányok megírásával ezután is lesz talán módom foglalkozni - mondja Pallag Zoltán, aki persze eddig sem csupán az Árgusnak dolgozott: kritikákat írt különféle lapoknak, versei jelentek meg irodalmi újságokban, egyúttal ő a házigazdája, moderátora a Városi Képtárban rendszeressé vált irodalmi esteknek, író- olvasó találkozóknak.

Az Árgus megújuláshoz Pallag új munkatársakat keresett és talált: a szerkesztő bizottság tagjainak átlagéletkora harminc alatti... Mindenki szemtelenül fiatal, a 70-es évek szülötte: ám a főszerkesztő hangsúlyozza, a lap ettől még minden generáció számára nyitott. Pallag szerkesztőtársa Király Levente lesz, aki korábban a Magvető Kiadónál dolgozott, és az új számban ezt olvassuk róla: író, költő, betűvető, könyv-, zene- és filmfüggő. A munkatársak között találjuk Izinger Katalin művészettörténészt (irodalom- és zenefogyasztót) és Szele Bálintot, akit a lap így mutat be: anglista, műfordító, kritikus, finom szellem és szépirodalmi szonda. A szerkesztőségi titkár Czinki Ferenc író, kritikus, talponálló, a laptervező pedig Varga Gábor Farkas aktív műélvező.

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

- Mindenki írogat rissz-rossz verseket - én is így kezdtem - meséli - de én aztán az irodalom bűvkörében ragadtam. Emellett persze, ahogy mások, polgári foglalkozást is választottam: most diplomázom az egyetemen régészetből. A népvándorlás kora érdekel: a keleti sztyeppék népéről, a kazárokról írom a diplomamunkámat. A tudományos munkát is igyekszem folytatni, persze, nem leszek ásatásokon dolgozó régész, de kutatással, tanulmányok megírásával ezután is lesz talán módom foglalkozni - mondja Pallag Zoltán, aki persze eddig sem csupán az Árgusnak dolgozott: kritikákat írt különféle lapoknak, versei jelentek meg irodalmi újságokban, egyúttal ő a házigazdája, moderátora a Városi Képtárban rendszeressé vált irodalmi esteknek, író- olvasó találkozóknak.

Az Árgus megújuláshoz Pallag új munkatársakat keresett és talált: a szerkesztő bizottság tagjainak átlagéletkora harminc alatti... Mindenki szemtelenül fiatal, a 70-es évek szülötte: ám a főszerkesztő hangsúlyozza, a lap ettől még minden generáció számára nyitott. Pallag szerkesztőtársa Király Levente lesz, aki korábban a Magvető Kiadónál dolgozott, és az új számban ezt olvassuk róla: író, költő, betűvető, könyv-, zene- és filmfüggő. A munkatársak között találjuk Izinger Katalin művészettörténészt (irodalom- és zenefogyasztót) és Szele Bálintot, akit a lap így mutat be: anglista, műfordító, kritikus, finom szellem és szépirodalmi szonda. A szerkesztőségi titkár Czinki Ferenc író, kritikus, talponálló, a laptervező pedig Varga Gábor Farkas aktív műélvező.

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

- Mindenki írogat rissz-rossz verseket - én is így kezdtem - meséli - de én aztán az irodalom bűvkörében ragadtam. Emellett persze, ahogy mások, polgári foglalkozást is választottam: most diplomázom az egyetemen régészetből. A népvándorlás kora érdekel: a keleti sztyeppék népéről, a kazárokról írom a diplomamunkámat. A tudományos munkát is igyekszem folytatni, persze, nem leszek ásatásokon dolgozó régész, de kutatással, tanulmányok megírásával ezután is lesz talán módom foglalkozni - mondja Pallag Zoltán, aki persze eddig sem csupán az Árgusnak dolgozott: kritikákat írt különféle lapoknak, versei jelentek meg irodalmi újságokban, egyúttal ő a házigazdája, moderátora a Városi Képtárban rendszeressé vált irodalmi esteknek, író- olvasó találkozóknak.

Az Árgus megújuláshoz Pallag új munkatársakat keresett és talált: a szerkesztő bizottság tagjainak átlagéletkora harminc alatti... Mindenki szemtelenül fiatal, a 70-es évek szülötte: ám a főszerkesztő hangsúlyozza, a lap ettől még minden generáció számára nyitott. Pallag szerkesztőtársa Király Levente lesz, aki korábban a Magvető Kiadónál dolgozott, és az új számban ezt olvassuk róla: író, költő, betűvető, könyv-, zene- és filmfüggő. A munkatársak között találjuk Izinger Katalin művészettörténészt (irodalom- és zenefogyasztót) és Szele Bálintot, akit a lap így mutat be: anglista, műfordító, kritikus, finom szellem és szépirodalmi szonda. A szerkesztőségi titkár Czinki Ferenc író, kritikus, talponálló, a laptervező pedig Varga Gábor Farkas aktív műélvező.

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

Az Árgus megújuláshoz Pallag új munkatársakat keresett és talált: a szerkesztő bizottság tagjainak átlagéletkora harminc alatti... Mindenki szemtelenül fiatal, a 70-es évek szülötte: ám a főszerkesztő hangsúlyozza, a lap ettől még minden generáció számára nyitott. Pallag szerkesztőtársa Király Levente lesz, aki korábban a Magvető Kiadónál dolgozott, és az új számban ezt olvassuk róla: író, költő, betűvető, könyv-, zene- és filmfüggő. A munkatársak között találjuk Izinger Katalin művészettörténészt (irodalom- és zenefogyasztót) és Szele Bálintot, akit a lap így mutat be: anglista, műfordító, kritikus, finom szellem és szépirodalmi szonda. A szerkesztőségi titkár Czinki Ferenc író, kritikus, talponálló, a laptervező pedig Varga Gábor Farkas aktív műélvező.

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

Az Árgus megújuláshoz Pallag új munkatársakat keresett és talált: a szerkesztő bizottság tagjainak átlagéletkora harminc alatti... Mindenki szemtelenül fiatal, a 70-es évek szülötte: ám a főszerkesztő hangsúlyozza, a lap ettől még minden generáció számára nyitott. Pallag szerkesztőtársa Király Levente lesz, aki korábban a Magvető Kiadónál dolgozott, és az új számban ezt olvassuk róla: író, költő, betűvető, könyv-, zene- és filmfüggő. A munkatársak között találjuk Izinger Katalin művészettörténészt (irodalom- és zenefogyasztót) és Szele Bálintot, akit a lap így mutat be: anglista, műfordító, kritikus, finom szellem és szépirodalmi szonda. A szerkesztőségi titkár Czinki Ferenc író, kritikus, talponálló, a laptervező pedig Varga Gábor Farkas aktív műélvező.

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

Ami a lap anyagi helyzetét illeti, ez eddig sem volt túl rózsás, hiszen az Árgust kizárólag a város önkormányzata támogatta, de Pallag bizakodó:

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

- Szeretném megnyerni támogatónak a megyei önkormányzatot is, de továbbra is pályázunk a Nemzeti Civil Alapnál, a Nemzeti Kulturális Alapnál. Felkeresem azokat a lehetséges szponzorokat is, akik szívesen támogatják a kultúrát. Ugyanakkor az anyagi helyzetünk miatt a lap mostantól kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: még tartalmasabbá válhat. Szeretném, ha minél többen megismernék, felfedeznék, nem csak a megyében, de az ország más tájain. Ezért bemutatkozó esteket is tervezünk, Budapesten és másutt... A lap kéthavonta jelenik meg, de ennek is van előnye: tartalmasabbá válhat

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!