Szigorúbb szabályokat szavazott meg az Európai Parlament az adóelkerülés és a terrorizmus finanszírozása ellen

Az irányelv tartalmáról már korábban megállapodott a parlament a másik uniós társ-jogalkotói intézménnyel, a tagállami kormányokat megjelenítő Tanáccsal.

Ez immár a negyedik olyan uniós irányelv, amely a pénzmosás ellen született. Ennek értelmében a vállalatok, az egyéb jogi személyek és a vagyonkezelő szervezetek tényleges tulajdonosait központi uniós adatbázisban kell feltüntetni, amelybe a hatóságok - valamint érvekkel alátámasztott jogos igény esetén például az oknyomozó újságírók is - betekinthetnek. Ha az igény jogossága megalapozott, akkor az érdeklődő hozzájuthat a tényleges tulajdonos nevéhez, születési évéhez és hónapjához, állampolgárságához, tartózkodási országához, illetve a tulajdonosi érdekeltség jellegére vonatkozó információhoz. A hozzáférést a tagállamok csak "kivételes körülmények között, eseti alapon korlátozhatják.

Az irányelvről folytatott EP-vitában Pelczné Gáll Ildikó, az EP fideszes alelnöke hangsúlyozta: az új rendelkezéscsomag elengedhetetlen a nemzeti nyilvántartások összekapcsolhatóságának és a bennük megtalálható információk felhasználhatóságának biztosítása érdekében. Erre a vizsgálandó üzleti ügyletek határokon átnyúló jellege miatt van szükség - mondta. 

Az irányelv arra is kitér, hogy a bankokat, könyvvizsgálókat, ügyvédeket, ingatlanügynököket és kaszinókat bejelentési kötelezettség terheli, ha ügyfeleiknél gyanús tranzakcióit észlelnek. 

Az uniós irányelv egyértelműsíti a "kiemelt közszereplők" kategóriáját, aminek az adott jogszabályi kereten belül a korrupció elleni küzdelem szempontjából van jelentősége: az államfők, kormánytagok, a legfelsőbb bíróságok bírái, a parlamenti képviselők, valamint a felsoroltak családtagjai tartoznak ide. 

A pénzmosás elleni irányelvet a tagállamoknak két éven belül át kell ültetniük a saját nemzeti jogrendjükbe.