2013.04.18. 08:44
A V0-ról is egyeztetett Szijjártó Pekingben
A Budapestet elkerülő V0-s tehervasúti gyűrű kiépítésének finanszírozásáról és kivitelezéséről tárgyalt Szijjártó Péter, a magyar-kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos csütörtökön Pekingben Csiang Jao-ping kereskedelmi miniszterhelyettessel, valamint a Kínai Vasútépítési Vállalat (CCECC) és a Kínai Fejlesztési Bank (CDB) felsővezetőivel.
A kínai kereskedelmi minisztériumban folytatott megbeszéléseken arról egyeztettek, miként tudják a beruházás finanszírozására felhasználni azt az egymilliárd eurós kínai hitelkeretet, amit a pekingi kormányzat még tavaly májusban különített el magyarországi fejlesztésekre - közölte az MTI-vel Szijjártó Péter.
A múlt héten Budapesten a MÁV és a CCECC által aláírt szándéknyilatkozat értelmében arról is folynak a tárgyalások, miként tudnak kínai cégek részt vállalni a projekt kivitelezésében. A kormánybiztos elmondta: a magyar kormánynak az a célja, hogy Magyarország legyen a távol-keleti áruk Nyugat-Európába való szállításakor az első számú közép-európai tranzitország. Ehhez arra van szükség, hogy a tehervonatok minél gyorsabb haladjanak át Magyarországon. Azért, hogy álljuk a versenyt közép-európai vetélytársainkkal, lehetőleg már a jövő tavasszal meg kell indítani a V0 vasútvonal kivitelezési munkáit - jelezte.
A Miniszterelnökség által közreadott képen Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára beszél, mielőtt stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a mobil távközlési eszközöket, hálózati berendezéseket gyártó Huawei Technologies alelnökével Pekingben 2013. április 18-án. MTI Fotó: Miniszterelnökség
Szijjártó Péter a nap folyamán megbeszélést folytatott a kínai Wanhua IG vezetőivel is. A vállalat a világ második legnagyobb MDI- (metilén-difenil-diizocianát) előállítója. Termékeit egyaránt felhasználja az építőipar, az elektronikai ipar, a gépjárműipar, a bútoripar, a háztartási gépipar, a cipőipar, és számos más iparág. A Wanhua termékeit 40 országban értékesíti, a 2011-es árbevétele megközelítőleg 18,5 milliárd kínai jüan (670 milliárd forint) volt. A Wanhua többségi, stratégiai befektetőként van jelen a BorsodChemben, amely a hazai vegyipar kiemelkedő fontosságú vállalata, a Wanhua a BorsodChem meglévő kapacitásával együtt pedig a világ 2. legnagyobb izocionátgyártója.
A kormánnyal 2012 decemberében megkötött megállapodás alapján a Wanhua-csoport további 1,6 milliárd euró (470 milliárd forint) értékű befektetést hoz Magyarországra, amelyek a vegyiparba és energiaszektorba, elsősorban a kőolaj-feldolgozó, festék- illetve műanyaggyártáshoz kapcsolódó iparágakba összpontosulnak. Az első befektetések már 2013 folyamán megvalósulnak, és 2014-ben bontakoznak ki - tájékoztatott Szijjártó Péter.
A kormánybiztos emellett Pekingben átvette az első öt kínai befektetőtől a magyarországi letelepedési engedély iránti kérelmét.
Elmondása szerint korábban a kínai üzleti körök rendszeresen hangot adtak annak a problémának, hogy az ország gazdaságának élénkítését szolgáló befektetéseikkel kapcsolatos ügyeik intézését jelentősen megnehezítette a tartózkodással kapcsolatos bonyolult adminisztráció.
A Miniszterelnökség által közreadott képen Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára és Philip Jiang, a mobil távközlési eszközöket, hálózati berendezéseket gyártó Huawei Technologies alelnöke stratégiai együttműködési megállapodást ír alá Pekingben 2013. április 18-án. MTI Fotó: Miniszterelnökség
Az eseményen a kormánybiztos hangsúlyozta, mivel az ország érdeke, hogy minél több kínai befektetés valósuljon meg Magyarországon, a kormány úgy döntött, hogy létrehozza a befektetési tartózkodási engedély intézményének jogi kereteit. Ismertette, hogy az új jogszabály értelmében kedvezményes, 5 éves magyarországi tartózkodási engedélyt kaphatnak azok a kínai befektetők, akik legalább 250 ezer euróért vásárolnak legalább 5 évre szóló, határozott idejű magyar állampapírt.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy számos nemzetközi eset is példaként szolgált a módosítás kidolgozásakor: az Egyesült Államokban gyorsított migrációs program keretein belül segítik a befektetőket, míg Ausztriában meghatározott összegű befektetésért cserébe állampolgárságot kaphat a beruházó.