Bölcsődék napja: a gyermek a fontos!

Péntekhez, a bölcsődék napjához képest éppen 165 éve, 1852. április 21-én nyílott meg az első magyarországi bölcsőde, úttörő francia példák nyomán, mint kisgyemek- nevelő intézmény, leendő édesanyák nevelőhelye. Ez a nap 2010 óta a bölcsődék napja hazánkban. Tegnap a városháza C szárnyának rendezvénytermében az öt helyi bölcsődei egység rendezte meg ünnepnapját. Mintegy százötven bölcsődei alkalmazott kisgyermek-nevelők, dajkák, szakácsok, más alkalmazottak gyűltek össze, hogy ezt az ünnepnapot szakmai megbeszélésre használják fel. Azokra a gyerekekre, akiket szüleik nem tudtak másutt elhelyezni, ügyelet vigyázott a bölcsődében.

Dobráné Szabó Márta

A bölcsődék napjára összegyűlt mintegy százötven dunaújvárosi bölcsődei dolgozót elsőként Kissné Fekete Éva, az önkormányzat Útkeresés Családsegítő Szolgálatának vezetője köszöntötte. Mint mondta: nagyon sok kisgyereknek jelent biztos pontot az ő támogatásuk, óriási odaadással dolgoznak a gyermekekért, a családokért, pótolhatatlanul fontos szerepet töltenek be az első három életévben.

A nap talán legfontosabb előadását Tolnainé Falusi Mária, az Országos Módszertani Bölcsőde volt vezetője, a budapesti II. kerületi Egyesített Bölcsőde korábbi vezetője, nyugdíjas szakember tartotta. Róla talán elég annyit mondani még, hogy együtt dolgozott Pikler Emmivel, a magyar bölcsődék II. világháború utáni újrateremtőjével, a szakma legendás alakjával.

Mivel szakmai részleteket e helyen fölösleges lenne idézni, ezért a lenyűgöző előadásból inkább a történelmi visszatekintésre összpontosítunk. Tolnainé ugyanis az ókortól kezdve vette sorra, melyik korszakban hogyan viszonyultak a gyerekekhez. Az ókorban például a gyerekre mint a jövő zálogára tekintettek, örömre és értékre. A nagyjából ezer évig tartó középkorban viszont eleve bűnösnek tartották a gyerekeket, akiknek neveléséhez a testi fenyítést tartották megfelelőnek. A reformáció korában a gyermeket ismét értéknek tartották, akit azonban nevelni kell, akár testi fenyítéssel is. A nagy gyermekhalandóság miatt nem alakult ki szoros kötődés gyermek és szülő között. A felvilágosodás kora a gyermeki szabadság kora is volt - akár a koldulásig... Majd következett a reformpedagógia kora, Maria Montessori és Eötvös József kora, amely szerint teret kell adni a gyermeki aktivitásnak. E szerint a nevelés feladata, hogy megteremtse a gyerek fejlődéséhez szükséges feltételeket. S végül a mai kor, amely az előadó szerint kissé zavaros: nagyon sokféle pedagógiai irányzat létezik, nem beszélve a szülői elvárásokról.

A tudományos igényű előadás után Dobráné Szabó Márta, a Dunaújvárosi Bölcsőde vezetője mondott néhány szót a 2016-os évükről: éves átlagban 270 gyereket gondoztak és neveltek, többet, mint egy évvel korábban. Több kisebb korszerűsítés, játék- és eszközvásárlás után pályázat útján elkezdődött a Makk Marci Bölcsőde 296 millió forintos felújítása.

A bölcsődék napján Tolnainé Falusi Mária tartott szakmai előadást

Igazgatói dicséreteket is átadtak: oklevelet és pénzjutalmat kapott Péli Ferencné, Salgóné Troppert Erzsébet, Vereb Emese.

Bejelentették: idén nyugdíjba vonul a bölcsőde vezetője, Dobráné Szabó Márta. Polgár Lilla színésznő a hír után elszavalta Király Imre Őrizd meg! című versét, s a Hétszínvirág bölcsőde nevelőiből alakult kórus a 40 év munka, 40 év pihenés, 40 év szórakozás című dallal búcsúzott a vezetőtől.