Zárt közösség: kínaiak hazánkban, megyénkben

- Nem szívesen beszélnek, csak egymással, de nem is igazán tudnának - magyarázta kínai főnökei zártságának okát az a magyar alkalmazott, akihez foggal-körömmel ragaszkodik az üzletet vezető család. Az eladó ugyanis hosszú idő óta talán az egyetlen, akiben megbíznak. - Sokan megpróbálták már átverni, kihasználni őket, ezért tartanak annyira mindenkitől. S hát nem igazán beszélik a nyelvet sem, nehéz a kommunikáció - tette hozzá. - El szoktam intézni helyettük a hivatalos ügyeket, megmagyarázom nekik, ha valami olyan történik, amit nem értenek - mondja, miért is ragaszkodnak hozzá annyira.

Csin-csin, a fiatal kínai lány már elég jól beszél magyarul, de még mindig akadnak nehézségei a nyelvvel. Szülei Székesfehérváron vezetnek éttermet, ám ők néhány szót kivéve egyáltalán nem értik a magyar embert.

- Jól érezzük itt magunkat, próbálunk megélni - magyarázza a fiatal hölgy. Édesanyja zöldséges tésztát mer a műanyag tálra, hozzá édes-csípős hagymát pakol. Arra, hogy családját, otthonát, éttermen kívüli hétköznapjait bemutassa nekünk, semmi esély. - Nagy vacsorával ünnepeltük a kínai holdújévet, egyébként ugyanúgy dolgoztunk, mint más napokon - mondta Csin-csin, aki minden mondatát úgy fejezte be: nem tudok mást mondani...

Fejér megyében a kínai népesség nem számottevő, s szinte mindannyian ugyanazzal foglalkoznak: éttermet vezetnek, boltot visznek - saját kultúrájuk termékeit igyekeznek a magyaroknak eladni. Vannak évek óta üzemelő boltok a megyeszékhelyen, amelyek már nagyjából belerázódtak a helyi viszonyokba. Kevesebb a velük kapcsolatos panasz a fogyasztóvédőknél, ritkábban kell bezárni az üzletüket. Ennek oka azonban nem csak az lehet, hogy megértették a magyar higiéniai és fogyasztóvédelmi elvárásokat, hanem az is, hogy puhultak az ezzel kapcsolatos szabályok az elmúlt években - vélekedik egy fogyasztóvédő. Másrészt pedig a gazdasági válság a kínai vezetésű kereskedéseket is komoly mértékben sújtotta, ezért kénytelenek voltak vevőmarasztaló intézkedéseket hozni, hogy megállítsák bevételeik fogyását: például letettek az egyhónapos garanciával kapcsolatos elképzeléseikről, s elkezdtek foglalkozni vevőik panaszaival.

A rendőrségi statisztikákban sem jelennek meg, s az a fehérvári legenda is csupán pletyka volt, amely szerint az egyik üzletben szervkereskedők áldozatává válnak a próbafülkébe betérő nők. A megyei rendőrségen sosem hallottak egymás közti leszámolásokról, nem kellett békíteni őket - árulta el R. Szabó Ágnes szóvivő, de más is azt mondta: elintézik egymás közt az ügyeiket. Nem véletlen az sem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint általában a kínaiak vannak a kiutasítottak, idegenrendészeti őrizetbe kerültek s kiutasításra várók listájának legalján. Menekültként pedig szinte sosem érkeznek az országba, a bicskei menekülteket befogadó állomáson például évek óta nem lakott kínai állampolgárságú személy - emlékeztet Hős Sándor, a tábor vezetője.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

Csin-csin, a fiatal kínai lány már elég jól beszél magyarul, de még mindig akadnak nehézségei a nyelvvel. Szülei Székesfehérváron vezetnek éttermet, ám ők néhány szót kivéve egyáltalán nem értik a magyar embert.

- Jól érezzük itt magunkat, próbálunk megélni - magyarázza a fiatal hölgy. Édesanyja zöldséges tésztát mer a műanyag tálra, hozzá édes-csípős hagymát pakol. Arra, hogy családját, otthonát, éttermen kívüli hétköznapjait bemutassa nekünk, semmi esély. - Nagy vacsorával ünnepeltük a kínai holdújévet, egyébként ugyanúgy dolgoztunk, mint más napokon - mondta Csin-csin, aki minden mondatát úgy fejezte be: nem tudok mást mondani...

Fejér megyében a kínai népesség nem számottevő, s szinte mindannyian ugyanazzal foglalkoznak: éttermet vezetnek, boltot visznek - saját kultúrájuk termékeit igyekeznek a magyaroknak eladni. Vannak évek óta üzemelő boltok a megyeszékhelyen, amelyek már nagyjából belerázódtak a helyi viszonyokba. Kevesebb a velük kapcsolatos panasz a fogyasztóvédőknél, ritkábban kell bezárni az üzletüket. Ennek oka azonban nem csak az lehet, hogy megértették a magyar higiéniai és fogyasztóvédelmi elvárásokat, hanem az is, hogy puhultak az ezzel kapcsolatos szabályok az elmúlt években - vélekedik egy fogyasztóvédő. Másrészt pedig a gazdasági válság a kínai vezetésű kereskedéseket is komoly mértékben sújtotta, ezért kénytelenek voltak vevőmarasztaló intézkedéseket hozni, hogy megállítsák bevételeik fogyását: például letettek az egyhónapos garanciával kapcsolatos elképzeléseikről, s elkezdtek foglalkozni vevőik panaszaival.

A rendőrségi statisztikákban sem jelennek meg, s az a fehérvári legenda is csupán pletyka volt, amely szerint az egyik üzletben szervkereskedők áldozatává válnak a próbafülkébe betérő nők. A megyei rendőrségen sosem hallottak egymás közti leszámolásokról, nem kellett békíteni őket - árulta el R. Szabó Ágnes szóvivő, de más is azt mondta: elintézik egymás közt az ügyeiket. Nem véletlen az sem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint általában a kínaiak vannak a kiutasítottak, idegenrendészeti őrizetbe kerültek s kiutasításra várók listájának legalján. Menekültként pedig szinte sosem érkeznek az országba, a bicskei menekülteket befogadó állomáson például évek óta nem lakott kínai állampolgárságú személy - emlékeztet Hős Sándor, a tábor vezetője.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

Csin-csin, a fiatal kínai lány már elég jól beszél magyarul, de még mindig akadnak nehézségei a nyelvvel. Szülei Székesfehérváron vezetnek éttermet, ám ők néhány szót kivéve egyáltalán nem értik a magyar embert.

- Jól érezzük itt magunkat, próbálunk megélni - magyarázza a fiatal hölgy. Édesanyja zöldséges tésztát mer a műanyag tálra, hozzá édes-csípős hagymát pakol. Arra, hogy családját, otthonát, éttermen kívüli hétköznapjait bemutassa nekünk, semmi esély. - Nagy vacsorával ünnepeltük a kínai holdújévet, egyébként ugyanúgy dolgoztunk, mint más napokon - mondta Csin-csin, aki minden mondatát úgy fejezte be: nem tudok mást mondani...

Fejér megyében a kínai népesség nem számottevő, s szinte mindannyian ugyanazzal foglalkoznak: éttermet vezetnek, boltot visznek - saját kultúrájuk termékeit igyekeznek a magyaroknak eladni. Vannak évek óta üzemelő boltok a megyeszékhelyen, amelyek már nagyjából belerázódtak a helyi viszonyokba. Kevesebb a velük kapcsolatos panasz a fogyasztóvédőknél, ritkábban kell bezárni az üzletüket. Ennek oka azonban nem csak az lehet, hogy megértették a magyar higiéniai és fogyasztóvédelmi elvárásokat, hanem az is, hogy puhultak az ezzel kapcsolatos szabályok az elmúlt években - vélekedik egy fogyasztóvédő. Másrészt pedig a gazdasági válság a kínai vezetésű kereskedéseket is komoly mértékben sújtotta, ezért kénytelenek voltak vevőmarasztaló intézkedéseket hozni, hogy megállítsák bevételeik fogyását: például letettek az egyhónapos garanciával kapcsolatos elképzeléseikről, s elkezdtek foglalkozni vevőik panaszaival.

A rendőrségi statisztikákban sem jelennek meg, s az a fehérvári legenda is csupán pletyka volt, amely szerint az egyik üzletben szervkereskedők áldozatává válnak a próbafülkébe betérő nők. A megyei rendőrségen sosem hallottak egymás közti leszámolásokról, nem kellett békíteni őket - árulta el R. Szabó Ágnes szóvivő, de más is azt mondta: elintézik egymás közt az ügyeiket. Nem véletlen az sem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint általában a kínaiak vannak a kiutasítottak, idegenrendészeti őrizetbe kerültek s kiutasításra várók listájának legalján. Menekültként pedig szinte sosem érkeznek az országba, a bicskei menekülteket befogadó állomáson például évek óta nem lakott kínai állampolgárságú személy - emlékeztet Hős Sándor, a tábor vezetője.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

- Jól érezzük itt magunkat, próbálunk megélni - magyarázza a fiatal hölgy. Édesanyja zöldséges tésztát mer a műanyag tálra, hozzá édes-csípős hagymát pakol. Arra, hogy családját, otthonát, éttermen kívüli hétköznapjait bemutassa nekünk, semmi esély. - Nagy vacsorával ünnepeltük a kínai holdújévet, egyébként ugyanúgy dolgoztunk, mint más napokon - mondta Csin-csin, aki minden mondatát úgy fejezte be: nem tudok mást mondani...

Fejér megyében a kínai népesség nem számottevő, s szinte mindannyian ugyanazzal foglalkoznak: éttermet vezetnek, boltot visznek - saját kultúrájuk termékeit igyekeznek a magyaroknak eladni. Vannak évek óta üzemelő boltok a megyeszékhelyen, amelyek már nagyjából belerázódtak a helyi viszonyokba. Kevesebb a velük kapcsolatos panasz a fogyasztóvédőknél, ritkábban kell bezárni az üzletüket. Ennek oka azonban nem csak az lehet, hogy megértették a magyar higiéniai és fogyasztóvédelmi elvárásokat, hanem az is, hogy puhultak az ezzel kapcsolatos szabályok az elmúlt években - vélekedik egy fogyasztóvédő. Másrészt pedig a gazdasági válság a kínai vezetésű kereskedéseket is komoly mértékben sújtotta, ezért kénytelenek voltak vevőmarasztaló intézkedéseket hozni, hogy megállítsák bevételeik fogyását: például letettek az egyhónapos garanciával kapcsolatos elképzeléseikről, s elkezdtek foglalkozni vevőik panaszaival.

A rendőrségi statisztikákban sem jelennek meg, s az a fehérvári legenda is csupán pletyka volt, amely szerint az egyik üzletben szervkereskedők áldozatává válnak a próbafülkébe betérő nők. A megyei rendőrségen sosem hallottak egymás közti leszámolásokról, nem kellett békíteni őket - árulta el R. Szabó Ágnes szóvivő, de más is azt mondta: elintézik egymás közt az ügyeiket. Nem véletlen az sem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint általában a kínaiak vannak a kiutasítottak, idegenrendészeti őrizetbe kerültek s kiutasításra várók listájának legalján. Menekültként pedig szinte sosem érkeznek az országba, a bicskei menekülteket befogadó állomáson például évek óta nem lakott kínai állampolgárságú személy - emlékeztet Hős Sándor, a tábor vezetője.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

- Jól érezzük itt magunkat, próbálunk megélni - magyarázza a fiatal hölgy. Édesanyja zöldséges tésztát mer a műanyag tálra, hozzá édes-csípős hagymát pakol. Arra, hogy családját, otthonát, éttermen kívüli hétköznapjait bemutassa nekünk, semmi esély. - Nagy vacsorával ünnepeltük a kínai holdújévet, egyébként ugyanúgy dolgoztunk, mint más napokon - mondta Csin-csin, aki minden mondatát úgy fejezte be: nem tudok mást mondani...

Fejér megyében a kínai népesség nem számottevő, s szinte mindannyian ugyanazzal foglalkoznak: éttermet vezetnek, boltot visznek - saját kultúrájuk termékeit igyekeznek a magyaroknak eladni. Vannak évek óta üzemelő boltok a megyeszékhelyen, amelyek már nagyjából belerázódtak a helyi viszonyokba. Kevesebb a velük kapcsolatos panasz a fogyasztóvédőknél, ritkábban kell bezárni az üzletüket. Ennek oka azonban nem csak az lehet, hogy megértették a magyar higiéniai és fogyasztóvédelmi elvárásokat, hanem az is, hogy puhultak az ezzel kapcsolatos szabályok az elmúlt években - vélekedik egy fogyasztóvédő. Másrészt pedig a gazdasági válság a kínai vezetésű kereskedéseket is komoly mértékben sújtotta, ezért kénytelenek voltak vevőmarasztaló intézkedéseket hozni, hogy megállítsák bevételeik fogyását: például letettek az egyhónapos garanciával kapcsolatos elképzeléseikről, s elkezdtek foglalkozni vevőik panaszaival.

A rendőrségi statisztikákban sem jelennek meg, s az a fehérvári legenda is csupán pletyka volt, amely szerint az egyik üzletben szervkereskedők áldozatává válnak a próbafülkébe betérő nők. A megyei rendőrségen sosem hallottak egymás közti leszámolásokról, nem kellett békíteni őket - árulta el R. Szabó Ágnes szóvivő, de más is azt mondta: elintézik egymás közt az ügyeiket. Nem véletlen az sem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint általában a kínaiak vannak a kiutasítottak, idegenrendészeti őrizetbe kerültek s kiutasításra várók listájának legalján. Menekültként pedig szinte sosem érkeznek az országba, a bicskei menekülteket befogadó állomáson például évek óta nem lakott kínai állampolgárságú személy - emlékeztet Hős Sándor, a tábor vezetője.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

Fejér megyében a kínai népesség nem számottevő, s szinte mindannyian ugyanazzal foglalkoznak: éttermet vezetnek, boltot visznek - saját kultúrájuk termékeit igyekeznek a magyaroknak eladni. Vannak évek óta üzemelő boltok a megyeszékhelyen, amelyek már nagyjából belerázódtak a helyi viszonyokba. Kevesebb a velük kapcsolatos panasz a fogyasztóvédőknél, ritkábban kell bezárni az üzletüket. Ennek oka azonban nem csak az lehet, hogy megértették a magyar higiéniai és fogyasztóvédelmi elvárásokat, hanem az is, hogy puhultak az ezzel kapcsolatos szabályok az elmúlt években - vélekedik egy fogyasztóvédő. Másrészt pedig a gazdasági válság a kínai vezetésű kereskedéseket is komoly mértékben sújtotta, ezért kénytelenek voltak vevőmarasztaló intézkedéseket hozni, hogy megállítsák bevételeik fogyását: például letettek az egyhónapos garanciával kapcsolatos elképzeléseikről, s elkezdtek foglalkozni vevőik panaszaival.

A rendőrségi statisztikákban sem jelennek meg, s az a fehérvári legenda is csupán pletyka volt, amely szerint az egyik üzletben szervkereskedők áldozatává válnak a próbafülkébe betérő nők. A megyei rendőrségen sosem hallottak egymás közti leszámolásokról, nem kellett békíteni őket - árulta el R. Szabó Ágnes szóvivő, de más is azt mondta: elintézik egymás közt az ügyeiket. Nem véletlen az sem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint általában a kínaiak vannak a kiutasítottak, idegenrendészeti őrizetbe kerültek s kiutasításra várók listájának legalján. Menekültként pedig szinte sosem érkeznek az országba, a bicskei menekülteket befogadó állomáson például évek óta nem lakott kínai állampolgárságú személy - emlékeztet Hős Sándor, a tábor vezetője.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

Fejér megyében a kínai népesség nem számottevő, s szinte mindannyian ugyanazzal foglalkoznak: éttermet vezetnek, boltot visznek - saját kultúrájuk termékeit igyekeznek a magyaroknak eladni. Vannak évek óta üzemelő boltok a megyeszékhelyen, amelyek már nagyjából belerázódtak a helyi viszonyokba. Kevesebb a velük kapcsolatos panasz a fogyasztóvédőknél, ritkábban kell bezárni az üzletüket. Ennek oka azonban nem csak az lehet, hogy megértették a magyar higiéniai és fogyasztóvédelmi elvárásokat, hanem az is, hogy puhultak az ezzel kapcsolatos szabályok az elmúlt években - vélekedik egy fogyasztóvédő. Másrészt pedig a gazdasági válság a kínai vezetésű kereskedéseket is komoly mértékben sújtotta, ezért kénytelenek voltak vevőmarasztaló intézkedéseket hozni, hogy megállítsák bevételeik fogyását: például letettek az egyhónapos garanciával kapcsolatos elképzeléseikről, s elkezdtek foglalkozni vevőik panaszaival.

A rendőrségi statisztikákban sem jelennek meg, s az a fehérvári legenda is csupán pletyka volt, amely szerint az egyik üzletben szervkereskedők áldozatává válnak a próbafülkébe betérő nők. A megyei rendőrségen sosem hallottak egymás közti leszámolásokról, nem kellett békíteni őket - árulta el R. Szabó Ágnes szóvivő, de más is azt mondta: elintézik egymás közt az ügyeiket. Nem véletlen az sem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint általában a kínaiak vannak a kiutasítottak, idegenrendészeti őrizetbe kerültek s kiutasításra várók listájának legalján. Menekültként pedig szinte sosem érkeznek az országba, a bicskei menekülteket befogadó állomáson például évek óta nem lakott kínai állampolgárságú személy - emlékeztet Hős Sándor, a tábor vezetője.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

A rendőrségi statisztikákban sem jelennek meg, s az a fehérvári legenda is csupán pletyka volt, amely szerint az egyik üzletben szervkereskedők áldozatává válnak a próbafülkébe betérő nők. A megyei rendőrségen sosem hallottak egymás közti leszámolásokról, nem kellett békíteni őket - árulta el R. Szabó Ágnes szóvivő, de más is azt mondta: elintézik egymás közt az ügyeiket. Nem véletlen az sem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint általában a kínaiak vannak a kiutasítottak, idegenrendészeti őrizetbe kerültek s kiutasításra várók listájának legalján. Menekültként pedig szinte sosem érkeznek az országba, a bicskei menekülteket befogadó állomáson például évek óta nem lakott kínai állampolgárságú személy - emlékeztet Hős Sándor, a tábor vezetője.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

A rendőrségi statisztikákban sem jelennek meg, s az a fehérvári legenda is csupán pletyka volt, amely szerint az egyik üzletben szervkereskedők áldozatává válnak a próbafülkébe betérő nők. A megyei rendőrségen sosem hallottak egymás közti leszámolásokról, nem kellett békíteni őket - árulta el R. Szabó Ágnes szóvivő, de más is azt mondta: elintézik egymás közt az ügyeiket. Nem véletlen az sem, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint általában a kínaiak vannak a kiutasítottak, idegenrendészeti őrizetbe kerültek s kiutasításra várók listájának legalján. Menekültként pedig szinte sosem érkeznek az országba, a bicskei menekülteket befogadó állomáson például évek óta nem lakott kínai állampolgárságú személy - emlékeztet Hős Sándor, a tábor vezetője.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

A Magyarországon élő kínai emberek nagy része nem marad végleg az országban - ezt a nézetet támasztja alá a BÁH statisztikája is, mely szerint sokkal többen kérnek tartózkodási, mint letelepedési engedélyt. Fejér megyében tartózkodási engedéllyel 384 fő él, míg letelepedési engedéllyel csupán 43.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.

- Vannak rokonaink nyugaton, de sokan visszavágynak Kínába - árulta el a fiatal kínai hölgy. Csin-csin egyébként már elköltözött Székesfehérvárról: Budapesten él, ahol a kínai kolónia tagjainak nagy része egyébként is gyökeret vert Magyarországon. Számukra az elkövetkezendő pár nap még a pihenésé: készülnek az új - a tigris - évére, ami nekünk már másfél hónapja tart.