2007.07.28. 02:29
Sivatag, show nélkül
Dunaújváros - Szárazság veszélyezteti a köztéri növényeket, védett fák kerültek a pusztulás szélére, szárazságtűrő cserjék kókadoznak a negyedik hónapja tartó esőhiánytól. A szakemberek különböző módszerekkel próbálják menteni a menthetőt. Locsolással nem pótolhatják a hiányzó esőt, és minden növényt sem locsolhatnak
Ha így megy tovább, akkor a jövő héten el kell kezdenünk a lehullott lomb összetakarítását - mondja komoran Horváth Tibor, a Duna-Erdő Kft. vezetője.
Nem, nem tévedés, ez nem egy tavaly ősszel készült riport kezdete. A városi erdész ezen a héten mondotta e keserű szavakat. Ugyanis a ritka mértékű szárazság következtében a városban több helyen hullatni kezdték lombjaikat a fák. A cserjék és a virágok ugyancsak az életükért küzdenek. A helyzetet jól mutatja, hogy még egy olyan étterem előtt is nagy foltokban kiszáradt a fű, ahol pedig automata öntözőberendezés locsolja a pázsitot.
Dunaújváros belterületén négyszáz hektárnyi erdő van, az idén tavasszal tizenkétezer tő egynyári növényt ültettek ki a kertészet dolgozói. Czeglédi Attila parkfenntartási művezető szerint naponta ötven-hatvan köbméter vízzel locsolják a városban a legnagyobb veszélynek kitett növényeket, így például a Vasmű út-Dózsa György út kereszteződésében a forgalmi sávokat elválasztó virágokat. Azonban már a cserjék, a fák is locsolásra szorulnak.
A szakemberek szerint a szárazság negyedik hónapja tart. Igaz, hogy májusban özönvízszerű esőzés érte a várost, legalább harminc milliméternyi eső esett egy óra alatt - azonban ez több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Fák ágai törtek le, cserjék pusztultak el, az annyira hiányzó csapadékot pedig nem tudta beszívni a föld, annyira sok esett le rendkívül rövid idő alatt. A víz nagyrészt haszontalanul folyt el a Dunába...
A negyvenfokos kánikulában emellett közvetlenül a talaj fölött, különösen aszfalt vagy betonréteg közelében sokszor hatvan-hetvenfokos hőmérsékletet mérnek. Ezt nem bírják a növények.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
Nem, nem tévedés, ez nem egy tavaly ősszel készült riport kezdete. A városi erdész ezen a héten mondotta e keserű szavakat. Ugyanis a ritka mértékű szárazság következtében a városban több helyen hullatni kezdték lombjaikat a fák. A cserjék és a virágok ugyancsak az életükért küzdenek. A helyzetet jól mutatja, hogy még egy olyan étterem előtt is nagy foltokban kiszáradt a fű, ahol pedig automata öntözőberendezés locsolja a pázsitot.
Dunaújváros belterületén négyszáz hektárnyi erdő van, az idén tavasszal tizenkétezer tő egynyári növényt ültettek ki a kertészet dolgozói. Czeglédi Attila parkfenntartási művezető szerint naponta ötven-hatvan köbméter vízzel locsolják a városban a legnagyobb veszélynek kitett növényeket, így például a Vasmű út-Dózsa György út kereszteződésében a forgalmi sávokat elválasztó virágokat. Azonban már a cserjék, a fák is locsolásra szorulnak.
A szakemberek szerint a szárazság negyedik hónapja tart. Igaz, hogy májusban özönvízszerű esőzés érte a várost, legalább harminc milliméternyi eső esett egy óra alatt - azonban ez több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Fák ágai törtek le, cserjék pusztultak el, az annyira hiányzó csapadékot pedig nem tudta beszívni a föld, annyira sok esett le rendkívül rövid idő alatt. A víz nagyrészt haszontalanul folyt el a Dunába...
A negyvenfokos kánikulában emellett közvetlenül a talaj fölött, különösen aszfalt vagy betonréteg közelében sokszor hatvan-hetvenfokos hőmérsékletet mérnek. Ezt nem bírják a növények.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
Nem, nem tévedés, ez nem egy tavaly ősszel készült riport kezdete. A városi erdész ezen a héten mondotta e keserű szavakat. Ugyanis a ritka mértékű szárazság következtében a városban több helyen hullatni kezdték lombjaikat a fák. A cserjék és a virágok ugyancsak az életükért küzdenek. A helyzetet jól mutatja, hogy még egy olyan étterem előtt is nagy foltokban kiszáradt a fű, ahol pedig automata öntözőberendezés locsolja a pázsitot.
Dunaújváros belterületén négyszáz hektárnyi erdő van, az idén tavasszal tizenkétezer tő egynyári növényt ültettek ki a kertészet dolgozói. Czeglédi Attila parkfenntartási művezető szerint naponta ötven-hatvan köbméter vízzel locsolják a városban a legnagyobb veszélynek kitett növényeket, így például a Vasmű út-Dózsa György út kereszteződésében a forgalmi sávokat elválasztó virágokat. Azonban már a cserjék, a fák is locsolásra szorulnak.
A szakemberek szerint a szárazság negyedik hónapja tart. Igaz, hogy májusban özönvízszerű esőzés érte a várost, legalább harminc milliméternyi eső esett egy óra alatt - azonban ez több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Fák ágai törtek le, cserjék pusztultak el, az annyira hiányzó csapadékot pedig nem tudta beszívni a föld, annyira sok esett le rendkívül rövid idő alatt. A víz nagyrészt haszontalanul folyt el a Dunába...
A negyvenfokos kánikulában emellett közvetlenül a talaj fölött, különösen aszfalt vagy betonréteg közelében sokszor hatvan-hetvenfokos hőmérsékletet mérnek. Ezt nem bírják a növények.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
Dunaújváros belterületén négyszáz hektárnyi erdő van, az idén tavasszal tizenkétezer tő egynyári növényt ültettek ki a kertészet dolgozói. Czeglédi Attila parkfenntartási művezető szerint naponta ötven-hatvan köbméter vízzel locsolják a városban a legnagyobb veszélynek kitett növényeket, így például a Vasmű út-Dózsa György út kereszteződésében a forgalmi sávokat elválasztó virágokat. Azonban már a cserjék, a fák is locsolásra szorulnak.
A szakemberek szerint a szárazság negyedik hónapja tart. Igaz, hogy májusban özönvízszerű esőzés érte a várost, legalább harminc milliméternyi eső esett egy óra alatt - azonban ez több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Fák ágai törtek le, cserjék pusztultak el, az annyira hiányzó csapadékot pedig nem tudta beszívni a föld, annyira sok esett le rendkívül rövid idő alatt. A víz nagyrészt haszontalanul folyt el a Dunába...
A negyvenfokos kánikulában emellett közvetlenül a talaj fölött, különösen aszfalt vagy betonréteg közelében sokszor hatvan-hetvenfokos hőmérsékletet mérnek. Ezt nem bírják a növények.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
Dunaújváros belterületén négyszáz hektárnyi erdő van, az idén tavasszal tizenkétezer tő egynyári növényt ültettek ki a kertészet dolgozói. Czeglédi Attila parkfenntartási művezető szerint naponta ötven-hatvan köbméter vízzel locsolják a városban a legnagyobb veszélynek kitett növényeket, így például a Vasmű út-Dózsa György út kereszteződésében a forgalmi sávokat elválasztó virágokat. Azonban már a cserjék, a fák is locsolásra szorulnak.
A szakemberek szerint a szárazság negyedik hónapja tart. Igaz, hogy májusban özönvízszerű esőzés érte a várost, legalább harminc milliméternyi eső esett egy óra alatt - azonban ez több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Fák ágai törtek le, cserjék pusztultak el, az annyira hiányzó csapadékot pedig nem tudta beszívni a föld, annyira sok esett le rendkívül rövid idő alatt. A víz nagyrészt haszontalanul folyt el a Dunába...
A negyvenfokos kánikulában emellett közvetlenül a talaj fölött, különösen aszfalt vagy betonréteg közelében sokszor hatvan-hetvenfokos hőmérsékletet mérnek. Ezt nem bírják a növények.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
A szakemberek szerint a szárazság negyedik hónapja tart. Igaz, hogy májusban özönvízszerű esőzés érte a várost, legalább harminc milliméternyi eső esett egy óra alatt - azonban ez több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Fák ágai törtek le, cserjék pusztultak el, az annyira hiányzó csapadékot pedig nem tudta beszívni a föld, annyira sok esett le rendkívül rövid idő alatt. A víz nagyrészt haszontalanul folyt el a Dunába...
A negyvenfokos kánikulában emellett közvetlenül a talaj fölött, különösen aszfalt vagy betonréteg közelében sokszor hatvan-hetvenfokos hőmérsékletet mérnek. Ezt nem bírják a növények.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
A szakemberek szerint a szárazság negyedik hónapja tart. Igaz, hogy májusban özönvízszerű esőzés érte a várost, legalább harminc milliméternyi eső esett egy óra alatt - azonban ez több kárt okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Fák ágai törtek le, cserjék pusztultak el, az annyira hiányzó csapadékot pedig nem tudta beszívni a föld, annyira sok esett le rendkívül rövid idő alatt. A víz nagyrészt haszontalanul folyt el a Dunába...
A negyvenfokos kánikulában emellett közvetlenül a talaj fölött, különösen aszfalt vagy betonréteg közelében sokszor hatvan-hetvenfokos hőmérsékletet mérnek. Ezt nem bírják a növények.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
A negyvenfokos kánikulában emellett közvetlenül a talaj fölött, különösen aszfalt vagy betonréteg közelében sokszor hatvan-hetvenfokos hőmérsékletet mérnek. Ezt nem bírják a növények.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
A negyvenfokos kánikulában emellett közvetlenül a talaj fölött, különösen aszfalt vagy betonréteg közelében sokszor hatvan-hetvenfokos hőmérsékletet mérnek. Ezt nem bírják a növények.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
A környező településeken ugyanakkor sokkal jobb állapotban vannak a köztéri növények. Czeglédi Attila szerint azért, mert a város mikroklímája rendkívül száraz - ehhez hasonló a környéken csak Nagyvenyimen van, ahol szintén régen esett az eső. Dunaföldváron azonban hozzánk képest gyakrabban esik, kevesebb az aszfalt, szebbek a növények.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
Nálunk locsolással próbálnak javítani a helyzeten - azonban kevés sikerrel. Ahhoz ugyanis, hogy egy centiméter mélyen átnedvesedjen a talaj, legalább egy milliméternyi esőre van szükség. Locsolással, hiába az ingyen víz a partvédelemtől, nem lehet pótolni az esőt. Minden növényt egyébként sem locsolhatnak. Ha rendszertelen a locsolás, az még nagyobb kárt okoz - ezért arra kérik a növényekért aggódó, öntözéssel próbálkozó lakosságot, hogy vagy napi gyakorisággal öntözzenek, vagy, ha csak ritkábban tudnak locsolni egy fát vagy bokrot, akkor nagy dózisokban adagolják a vizet. Egy nagyobb fának két-három köbméter ebben a szárazságban meg sem kottyan. Sokat segíthet az is, ha az ágyásokban és a fák körül faaprítékot terítenek el, ami lassítja a kilocsolt víz elpárolgását. Az erdészek és a kertészek mind több helyen alkalmazzák ezt a módszert a városban, mivel a forró és a hideg szél is egyaránt tovább szárítja a talajt.
