Hírek

2007.07.03. 02:29

Most vezérigazgató! Polgármester lesz?

Dunaújváros - Most az önkormányzati vagyonkezelő vezérigazgatója. Átmenetileg...? Az átmeneti szót tőle kölcsönöztük. Dr. Szabó Józsefet a terveiről kérdeztük.

Szabó Szabolcs

- Mint említette, nem túl régen, május tizenkettedike óta tölt be tisztséget a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt-nél. Bár nincs itt túl régóta, a terveiről, elképzeléseiről mondana néhány szót?!

- De, nagyon régen itt vagyok... Városlakó vagyok ugyanis 1954-től, és azóta mondom: ez a város rendezett, virágos, szép település kell, hogy legyen, nem pedig olyan koszos, rendetlen, mint mostanság. Az elmúlt napokban megfigyelhette, bár nem kapott túl nagy teret a sajtóban(!), elkezdtük locsolni az utakat, járdákat...

- Cáfolom a kijelentését, a Dunaújvárosi Hírlap az elsők között számolt be a locsolóautó munkába állításáról!

- Jó, igen... Szóval: a gyalogutak seprése, a kukák ürítése, azok környékének tisztán tartása - ezek a ránk váró feladatok, ehhez kérjük a városlakók együttműködését is. Eltökélt szándékom, és meg is fogom valósítani, ha erőm és időm engedi, hogy ez a város újra a rendezett parkjairól, erdeiről, zöldjéről legyen híres.

- Mindez azonban költséges tevékenység...

- Nem hiszem el, hogy az általam felsorolt munkák annyiba kerülnek, mint amennyit eddig költöttek rá. Nem a népszerűséghajhászás mondatja velem, hogy lehet ezt hatékonyabban és látványosabb eredménnyel is csinálni. Ez nem ígérgetés, számonkérhető minden szavam. Bármikor megteheti bárki, hogy elém áll: Szabókám, ez azért túlzás volt, ez sem valósult meg, az sem valósult meg... Állok elébe. Ami még - milyen kifejezéseket használjak, hogy senkit ne sértsek meg?! - bántja a csőrömet: rengeteg vállalkozás kiviszi a pénzét innen, a város vérkeringéséből. Én hiszem: a városi vállalkozókat kell helyzetbe hozni, mert ennek van megtartó, munkahelyteremtő hatása...

- Mivel öszöntözné a vállalkozókat? Valamit nyújtani, adni kell nekik, hogy azt lássák, itt érdemes befektetni.

- Ha versenyhelyzetbe hozzuk őket, és mégsem veszik fel a kesztyűt, magukra vessenek. Ám ha azt látják, hogy nekik is ugyanazok a lehetőségek, feltételek állnak, mint egy kecskeméti, budapesti vállalkozónak, beszállhatnak a meghirdetett versenybe, akkor abból mi, a város jön ki győztesen.

- Miért alakulhatott ki az eddigi hibás - már persze ha hibásnak tekintjük - felfogás?

- Hogy hibás vagy nem hibás...

- Ez az éppen aktuális politikai akaratnak volt köszönhető?

- Nem én mondtam, Ön mondta... Én ilyeneket nem állítok. De, hogy példákat mondjak, ha az Arany vagy a Frangepán utca felújítását nézem, ezek drágák, elhúzódóak, és nem biztos, hogy azokkal a vállalkozókkal kellett volna végeztetni a munkát, akik azt csinálták.

- A politika sajátja, hogy mindegyik, éppen hatalmon lévő erőnek megvan a saját érdekköre, támogatott és támogató klientúrája...

- Ha már a politikát említi, nem vagyok fideszes, ahogy azt zárójelben megjegyezte valamelyik nap a hírlap egyik írásában!

- De Fidesz-kvótán ült a közgyűlés gazdasági bizottságában!

- Fidesz támogatással voltam külső bizottsági szakértő.

- Jó! De térjünk vissza az előbbiekre. Minden pozícióban lévő politikai erőnek megvan a saját érdekköre, akikkel adott esetben dolgoztatnak. Lehet annyira ideális helyzetet teremteni, hogy egy pályázat kiírásakor valóban a legjobb ajánlatot tevő nyerjen el egy megbízást, kapcsolatoktól függetlenül?!

- Biztos, hogy naívnak és egyfajta idealista szemlélettel megáldottnak akar beállítani, de meggyőződésem, hogy lehet ezt jobban csinálni, mint eddig.

- Annál is inkább, mivel a DVG Zrt., a tavalyi mérleg szerint, több mint százmillió forint mínusszal zárta a múlt évet.

- Nos, olvastam Pekarek úrnak a jegyzetét, amiben, a megállapított járandóságommal kapcsolatban, arról írt, hogy a nyereség után kapjak, tíz százalékos mértékben fizetést...

- Ezen elv szerint Önnek ilyen eredménynél be kellene fizetni a kasszába...

- Így van, pontosan - nevetett fel Szabó József. Erre az évre készítettünk egy plusz-mínusz nullás eredménytervet. Ha ez megvalósul, arra - őszintén - nagyon büszke leszek. De a nullának a tíz százaléka is csak nulla...

- Vannak nagyon jó példák a hatékony önkormányzati vagyonkezelésre. Csak egy példa: Debrecen...

- Szívemből szóló példát hozott. Egyetemistaként gyakran megfordultam ott, most, legutóbb, a kézilabda Eb-n láttam a várost, és egészen más kép fogadott, mint ami az emlékeimben élt. Debrecenről nem hittem, hogy fürdőváros lesz, hogy ott gigantikus virágfesztivált rendeznek évről-évre, hogy olyan főutcát alakítanak ki, amilyenen manapság végigsétálhat a járókelő. Vajon miért sikerült nekik?! Mert az egyéni és a közösségi érdek tudott találkozni, mert egyet akartak. Kósa Lajos a polgármesterválasztáson hetven százalék fölött kapott voksot (ez nem azt jelenti, hogy ennyi abban a városban a fideszes!), Kálmán András itt, Dunaújvárosban harmincnégy százalékot ért el, a szavazók hatvanhat százaléka nem rá voksolt. Ez az én olvasatomban vereség.

- Erre a polgármester témára még szeretnék visszatérni. De előtte más: említette ezt a fideszes, nem fideszes kérdést. Évekkel ezezelőtt, nos, nem éppen ideális kapcsolatot ápolt a Fidesszel. Prominens vasműs személyként az elsők között volt, akiknek menni kellett 2001-ben. Hogyan egyezteti ezt össze...?

- Nem tudom, honnan vannak az információi. Én még csak cáfolni sem akarom. Feltehetően a fidesz kormány kezdeményezte az Acél XXI. szétverését... Akkor most kapcsoljuk ki a magnót.

- ...

- A vasmű a vesszőparipám. Az sem volt titok, hogy valamilyen úton-módon vissza akartam kerülni. A DVG-t egy szükségmegoldásnak tartottam... Közben nyugdíjaztak, és sokan alig várták, hogy az egyéni munkaszerződésem felbontható legyen. Nem az ukránok, a magyarok, a magyar irigyek a gyárban...

- Említette, hogy a DVG-t átmenetinek gondolta. Erről jelen pillanatban hogyan gondolkodik?

- Ugyanígy, ugyanígy. 2010-ig szól az igazgatósági tagságom, 2008-ig a vezérigazgatói megbízatásom. Ha a következő egy évben bebizonyosodik, hogy jó volt, hasznos volt a munkám, akkor maradok, érzek magamban szellemileg is, fizikailag is annyi erőt, hogy tovább csináljam.

- A választások előtt rebesgették, hogy szívesen megmérettetné magát polgármesterjelöltkjént. Van-e ilyen elképzelése a 2010-es évre?

- Van!

- Függetlenként, vagy azoknak a támogatásával képzeli el az indulást, akik révén a DVG Zrt-hez került?

- Mindig próbálom magam ott hasznosítani, ahol szükség van rám. Kálmán Andrásnak és Szekeres Györgynek is elmondtam, hogy ők nem igényelték a munkámat. Dorkota Lajos hívott, évekkel ezelőtt, hogy szaktanácsadóként beszélgessünk, aztán rendszeressé tettük ezeket a találkozókat. Ő igényelte a szakértelmem, én pedig büszke vagyok erre.

- Ha a szocialista vezetők kérik, nekik is segített volna?

- Minden további nélkül. A pártatlanságomat egyébként szeretném megőrizni. Szeretném, ha közös akarattal lehetnék polgármester. Ha nem is hetven (mint Kósa Lajost), de ötven százalék fölötti támogatással válasszanak meg az emberek. Ha nem harmincnégy százalékkal nyernék, akkor érdemes. És akkor be is akarok szállni. Ám ha ezt az erőt nem érzem magam mögött, akkor teljesen felesleges.

- Mint említette, nem túl régen, május tizenkettedike óta tölt be tisztséget a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt-nél. Bár nincs itt túl régóta, a terveiről, elképzeléseiről mondana néhány szót?!

- De, nagyon régen itt vagyok... Városlakó vagyok ugyanis 1954-től, és azóta mondom: ez a város rendezett, virágos, szép település kell, hogy legyen, nem pedig olyan koszos, rendetlen, mint mostanság. Az elmúlt napokban megfigyelhette, bár nem kapott túl nagy teret a sajtóban(!), elkezdtük locsolni az utakat, járdákat...

- Cáfolom a kijelentését, a Dunaújvárosi Hírlap az elsők között számolt be a locsolóautó munkába állításáról!

- Jó, igen... Szóval: a gyalogutak seprése, a kukák ürítése, azok környékének tisztán tartása - ezek a ránk váró feladatok, ehhez kérjük a városlakók együttműködését is. Eltökélt szándékom, és meg is fogom valósítani, ha erőm és időm engedi, hogy ez a város újra a rendezett parkjairól, erdeiről, zöldjéről legyen híres.

- Mindez azonban költséges tevékenység...

- Nem hiszem el, hogy az általam felsorolt munkák annyiba kerülnek, mint amennyit eddig költöttek rá. Nem a népszerűséghajhászás mondatja velem, hogy lehet ezt hatékonyabban és látványosabb eredménnyel is csinálni. Ez nem ígérgetés, számonkérhető minden szavam. Bármikor megteheti bárki, hogy elém áll: Szabókám, ez azért túlzás volt, ez sem valósult meg, az sem valósult meg... Állok elébe. Ami még - milyen kifejezéseket használjak, hogy senkit ne sértsek meg?! - bántja a csőrömet: rengeteg vállalkozás kiviszi a pénzét innen, a város vérkeringéséből. Én hiszem: a városi vállalkozókat kell helyzetbe hozni, mert ennek van megtartó, munkahelyteremtő hatása...

- Mivel öszöntözné a vállalkozókat? Valamit nyújtani, adni kell nekik, hogy azt lássák, itt érdemes befektetni.

- Ha versenyhelyzetbe hozzuk őket, és mégsem veszik fel a kesztyűt, magukra vessenek. Ám ha azt látják, hogy nekik is ugyanazok a lehetőségek, feltételek állnak, mint egy kecskeméti, budapesti vállalkozónak, beszállhatnak a meghirdetett versenybe, akkor abból mi, a város jön ki győztesen.

- Miért alakulhatott ki az eddigi hibás - már persze ha hibásnak tekintjük - felfogás?

- Hogy hibás vagy nem hibás...

- Ez az éppen aktuális politikai akaratnak volt köszönhető?

- Nem én mondtam, Ön mondta... Én ilyeneket nem állítok. De, hogy példákat mondjak, ha az Arany vagy a Frangepán utca felújítását nézem, ezek drágák, elhúzódóak, és nem biztos, hogy azokkal a vállalkozókkal kellett volna végeztetni a munkát, akik azt csinálták.

- A politika sajátja, hogy mindegyik, éppen hatalmon lévő erőnek megvan a saját érdekköre, támogatott és támogató klientúrája...

- Ha már a politikát említi, nem vagyok fideszes, ahogy azt zárójelben megjegyezte valamelyik nap a hírlap egyik írásában!

- De Fidesz-kvótán ült a közgyűlés gazdasági bizottságában!

- Fidesz támogatással voltam külső bizottsági szakértő.

- Jó! De térjünk vissza az előbbiekre. Minden pozícióban lévő politikai erőnek megvan a saját érdekköre, akikkel adott esetben dolgoztatnak. Lehet annyira ideális helyzetet teremteni, hogy egy pályázat kiírásakor valóban a legjobb ajánlatot tevő nyerjen el egy megbízást, kapcsolatoktól függetlenül?!

- Biztos, hogy naívnak és egyfajta idealista szemlélettel megáldottnak akar beállítani, de meggyőződésem, hogy lehet ezt jobban csinálni, mint eddig.

- Annál is inkább, mivel a DVG Zrt., a tavalyi mérleg szerint, több mint százmillió forint mínusszal zárta a múlt évet.

- Nos, olvastam Pekarek úrnak a jegyzetét, amiben, a megállapított járandóságommal kapcsolatban, arról írt, hogy a nyereség után kapjak, tíz százalékos mértékben fizetést...

- Ezen elv szerint Önnek ilyen eredménynél be kellene fizetni a kasszába...

- Így van, pontosan - nevetett fel Szabó József. Erre az évre készítettünk egy plusz-mínusz nullás eredménytervet. Ha ez megvalósul, arra - őszintén - nagyon büszke leszek. De a nullának a tíz százaléka is csak nulla...

- Vannak nagyon jó példák a hatékony önkormányzati vagyonkezelésre. Csak egy példa: Debrecen...

- Szívemből szóló példát hozott. Egyetemistaként gyakran megfordultam ott, most, legutóbb, a kézilabda Eb-n láttam a várost, és egészen más kép fogadott, mint ami az emlékeimben élt. Debrecenről nem hittem, hogy fürdőváros lesz, hogy ott gigantikus virágfesztivált rendeznek évről-évre, hogy olyan főutcát alakítanak ki, amilyenen manapság végigsétálhat a járókelő. Vajon miért sikerült nekik?! Mert az egyéni és a közösségi érdek tudott találkozni, mert egyet akartak. Kósa Lajos a polgármesterválasztáson hetven százalék fölött kapott voksot (ez nem azt jelenti, hogy ennyi abban a városban a fideszes!), Kálmán András itt, Dunaújvárosban harmincnégy százalékot ért el, a szavazók hatvanhat százaléka nem rá voksolt. Ez az én olvasatomban vereség.

- Erre a polgármester témára még szeretnék visszatérni. De előtte más: említette ezt a fideszes, nem fideszes kérdést. Évekkel ezezelőtt, nos, nem éppen ideális kapcsolatot ápolt a Fidesszel. Prominens vasműs személyként az elsők között volt, akiknek menni kellett 2001-ben. Hogyan egyezteti ezt össze...?

- Nem tudom, honnan vannak az információi. Én még csak cáfolni sem akarom. Feltehetően a fidesz kormány kezdeményezte az Acél XXI. szétverését... Akkor most kapcsoljuk ki a magnót.

- ...

- A vasmű a vesszőparipám. Az sem volt titok, hogy valamilyen úton-módon vissza akartam kerülni. A DVG-t egy szükségmegoldásnak tartottam... Közben nyugdíjaztak, és sokan alig várták, hogy az egyéni munkaszerződésem felbontható legyen. Nem az ukránok, a magyarok, a magyar irigyek a gyárban...

- Említette, hogy a DVG-t átmenetinek gondolta. Erről jelen pillanatban hogyan gondolkodik?

- Ugyanígy, ugyanígy. 2010-ig szól az igazgatósági tagságom, 2008-ig a vezérigazgatói megbízatásom. Ha a következő egy évben bebizonyosodik, hogy jó volt, hasznos volt a munkám, akkor maradok, érzek magamban szellemileg is, fizikailag is annyi erőt, hogy tovább csináljam.

- A választások előtt rebesgették, hogy szívesen megmérettetné magát polgármesterjelöltkjént. Van-e ilyen elképzelése a 2010-es évre?

- Van!

- Függetlenként, vagy azoknak a támogatásával képzeli el az indulást, akik révén a DVG Zrt-hez került?

- Mindig próbálom magam ott hasznosítani, ahol szükség van rám. Kálmán Andrásnak és Szekeres Györgynek is elmondtam, hogy ők nem igényelték a munkámat. Dorkota Lajos hívott, évekkel ezelőtt, hogy szaktanácsadóként beszélgessünk, aztán rendszeressé tettük ezeket a találkozókat. Ő igényelte a szakértelmem, én pedig büszke vagyok erre.

- Ha a szocialista vezetők kérik, nekik is segített volna?

- Minden további nélkül. A pártatlanságomat egyébként szeretném megőrizni. Szeretném, ha közös akarattal lehetnék polgármester. Ha nem is hetven (mint Kósa Lajost), de ötven százalék fölötti támogatással válasszanak meg az emberek. Ha nem harmincnégy százalékkal nyernék, akkor érdemes. És akkor be is akarok szállni. Ám ha ezt az erőt nem érzem magam mögött, akkor teljesen felesleges.

- Mint említette, nem túl régen, május tizenkettedike óta tölt be tisztséget a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt-nél. Bár nincs itt túl régóta, a terveiről, elképzeléseiről mondana néhány szót?!

- De, nagyon régen itt vagyok... Városlakó vagyok ugyanis 1954-től, és azóta mondom: ez a város rendezett, virágos, szép település kell, hogy legyen, nem pedig olyan koszos, rendetlen, mint mostanság. Az elmúlt napokban megfigyelhette, bár nem kapott túl nagy teret a sajtóban(!), elkezdtük locsolni az utakat, járdákat...

- Cáfolom a kijelentését, a Dunaújvárosi Hírlap az elsők között számolt be a locsolóautó munkába állításáról!

- Jó, igen... Szóval: a gyalogutak seprése, a kukák ürítése, azok környékének tisztán tartása - ezek a ránk váró feladatok, ehhez kérjük a városlakók együttműködését is. Eltökélt szándékom, és meg is fogom valósítani, ha erőm és időm engedi, hogy ez a város újra a rendezett parkjairól, erdeiről, zöldjéről legyen híres.

- Mindez azonban költséges tevékenység...

- Nem hiszem el, hogy az általam felsorolt munkák annyiba kerülnek, mint amennyit eddig költöttek rá. Nem a népszerűséghajhászás mondatja velem, hogy lehet ezt hatékonyabban és látványosabb eredménnyel is csinálni. Ez nem ígérgetés, számonkérhető minden szavam. Bármikor megteheti bárki, hogy elém áll: Szabókám, ez azért túlzás volt, ez sem valósult meg, az sem valósult meg... Állok elébe. Ami még - milyen kifejezéseket használjak, hogy senkit ne sértsek meg?! - bántja a csőrömet: rengeteg vállalkozás kiviszi a pénzét innen, a város vérkeringéséből. Én hiszem: a városi vállalkozókat kell helyzetbe hozni, mert ennek van megtartó, munkahelyteremtő hatása...

- Mivel öszöntözné a vállalkozókat? Valamit nyújtani, adni kell nekik, hogy azt lássák, itt érdemes befektetni.

- Ha versenyhelyzetbe hozzuk őket, és mégsem veszik fel a kesztyűt, magukra vessenek. Ám ha azt látják, hogy nekik is ugyanazok a lehetőségek, feltételek állnak, mint egy kecskeméti, budapesti vállalkozónak, beszállhatnak a meghirdetett versenybe, akkor abból mi, a város jön ki győztesen.

- Miért alakulhatott ki az eddigi hibás - már persze ha hibásnak tekintjük - felfogás?

- Hogy hibás vagy nem hibás...

- Ez az éppen aktuális politikai akaratnak volt köszönhető?

- Nem én mondtam, Ön mondta... Én ilyeneket nem állítok. De, hogy példákat mondjak, ha az Arany vagy a Frangepán utca felújítását nézem, ezek drágák, elhúzódóak, és nem biztos, hogy azokkal a vállalkozókkal kellett volna végeztetni a munkát, akik azt csinálták.

- A politika sajátja, hogy mindegyik, éppen hatalmon lévő erőnek megvan a saját érdekköre, támogatott és támogató klientúrája...

- Ha már a politikát említi, nem vagyok fideszes, ahogy azt zárójelben megjegyezte valamelyik nap a hírlap egyik írásában!

- De Fidesz-kvótán ült a közgyűlés gazdasági bizottságában!

- Fidesz támogatással voltam külső bizottsági szakértő.

- Jó! De térjünk vissza az előbbiekre. Minden pozícióban lévő politikai erőnek megvan a saját érdekköre, akikkel adott esetben dolgoztatnak. Lehet annyira ideális helyzetet teremteni, hogy egy pályázat kiírásakor valóban a legjobb ajánlatot tevő nyerjen el egy megbízást, kapcsolatoktól függetlenül?!

- Biztos, hogy naívnak és egyfajta idealista szemlélettel megáldottnak akar beállítani, de meggyőződésem, hogy lehet ezt jobban csinálni, mint eddig.

- Annál is inkább, mivel a DVG Zrt., a tavalyi mérleg szerint, több mint százmillió forint mínusszal zárta a múlt évet.

- Nos, olvastam Pekarek úrnak a jegyzetét, amiben, a megállapított járandóságommal kapcsolatban, arról írt, hogy a nyereség után kapjak, tíz százalékos mértékben fizetést...

- Ezen elv szerint Önnek ilyen eredménynél be kellene fizetni a kasszába...

- Így van, pontosan - nevetett fel Szabó József. Erre az évre készítettünk egy plusz-mínusz nullás eredménytervet. Ha ez megvalósul, arra - őszintén - nagyon büszke leszek. De a nullának a tíz százaléka is csak nulla...

- Vannak nagyon jó példák a hatékony önkormányzati vagyonkezelésre. Csak egy példa: Debrecen...

- Szívemből szóló példát hozott. Egyetemistaként gyakran megfordultam ott, most, legutóbb, a kézilabda Eb-n láttam a várost, és egészen más kép fogadott, mint ami az emlékeimben élt. Debrecenről nem hittem, hogy fürdőváros lesz, hogy ott gigantikus virágfesztivált rendeznek évről-évre, hogy olyan főutcát alakítanak ki, amilyenen manapság végigsétálhat a járókelő. Vajon miért sikerült nekik?! Mert az egyéni és a közösségi érdek tudott találkozni, mert egyet akartak. Kósa Lajos a polgármesterválasztáson hetven százalék fölött kapott voksot (ez nem azt jelenti, hogy ennyi abban a városban a fideszes!), Kálmán András itt, Dunaújvárosban harmincnégy százalékot ért el, a szavazók hatvanhat százaléka nem rá voksolt. Ez az én olvasatomban vereség.

- Erre a polgármester témára még szeretnék visszatérni. De előtte más: említette ezt a fideszes, nem fideszes kérdést. Évekkel ezezelőtt, nos, nem éppen ideális kapcsolatot ápolt a Fidesszel. Prominens vasműs személyként az elsők között volt, akiknek menni kellett 2001-ben. Hogyan egyezteti ezt össze...?

- Nem tudom, honnan vannak az információi. Én még csak cáfolni sem akarom. Feltehetően a fidesz kormány kezdeményezte az Acél XXI. szétverését... Akkor most kapcsoljuk ki a magnót.

- ...

- A vasmű a vesszőparipám. Az sem volt titok, hogy

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!