Juscsenko Újvárosban Juscsenko Újvárosban

Hivatalos állami látogatása második, utolsó napján, közvetlenül elutazása előtt Viktor Juscsenko ukrán köztársasági elnök szerdán délben Dunaújvárosba látogatott. Kíséretében volt Dmytro Tkacs, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, s a tárgyaló delegáció tagjaként nem csak Budapestre, hanem városunkba is elkísérte Szergej Taruta, a Dunaferr főrészvényesének, a Donbass Ipari Szövetségnek az elnöke.

A Dunaferr Zrt. főbejáratánál, a komoly biztonsági intézkedések keretében lezárt és majdnem teljesen kiürített Vasmű téren Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója, dr. Kálmán András dunaújvárosi polgármester, és Szergej Jermilov ukrán üzletember, a vasmű tervezett erőmű-beruházásának szakértője fogadták a rangos vendéget.

A Dunaferr igazgatósági épületében, a vezérigazgatói tárgyalóban részletes tájékoztatót hallgatott meg az ukrán államfő a vasmű múltjáról, jelenéről és jövőjéről a vezérigazgató előadásában, majd a magyar és az ukrán sajtó tudósítóinak kérdéseire válaszolt, ezután Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott.

Az eredeti programhoz képest harmincnégy, a látogatás napjának reggelén bejelentett, módosított időponthoz viszonyítva azonban mindössze négy perces késéssel érkezett meg Viktor Juscsenko ukrán államfő motoros rendőrök kísérte, tizenegy fekete Mercedesből, illetve Audiból és egy mikrobuszból álló gépkocsioszlopa a Vasmű térre. A vendéget a bejárat előtt fogadták a vendéglátók, a helyi, valamint a magyar és az ukrán sajtó élénk érdeklődése közepette. Viktor Juscsenko és kísérői a vendéglátókkal ezután az igazgatósági épület első emeletén lévő, a magyar, az ukrán nemzeti, és az európai uniós lobogókkal díszített tárgyalóterembe vonultak.

(Folytatás a 3. oldalon.)(Folytatás az 1. oldalról.)A vasmű igazgatóságán néhány perces technikai szünet után (amikor csak a nagykövet, a Donbass vezetője és a helyi polgármester volt az ukrán elnökkel) elfoglalták helyüket a tárgyaló delegációk, s rövid fotózás után megkezdődött a vasmű illusztrációkkal kísért bemutatása. Bár a megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, úgy tudjuk, hogy Viktor Juscsenkót a Dunaferr alapításáról, a technológiai folyamatokról, a cégcsoport privatizációjának nagyobb állomásairól, a magánosítás óta eltelt időszak főbb gazdasági eseményeiről, a cégcsoport átszervezéséről, a termelési adatokról, valamint a Dunaferr stratégiai fejlesztési céljairól tervezték tájékoztatni, s adatokkal érzékeltették a dunaújvárosi vasmű kapacitását az ukrán, illetve a nemzetközi acéltermeléshez viszonyítva.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

A Dunaferr Zrt. főbejáratánál, a komoly biztonsági intézkedések keretében lezárt és majdnem teljesen kiürített Vasmű téren Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója, dr. Kálmán András dunaújvárosi polgármester, és Szergej Jermilov ukrán üzletember, a vasmű tervezett erőmű-beruházásának szakértője fogadták a rangos vendéget.

A Dunaferr igazgatósági épületében, a vezérigazgatói tárgyalóban részletes tájékoztatót hallgatott meg az ukrán államfő a vasmű múltjáról, jelenéről és jövőjéről a vezérigazgató előadásában, majd a magyar és az ukrán sajtó tudósítóinak kérdéseire válaszolt, ezután Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott.

Az eredeti programhoz képest harmincnégy, a látogatás napjának reggelén bejelentett, módosított időponthoz viszonyítva azonban mindössze négy perces késéssel érkezett meg Viktor Juscsenko ukrán államfő motoros rendőrök kísérte, tizenegy fekete Mercedesből, illetve Audiból és egy mikrobuszból álló gépkocsioszlopa a Vasmű térre. A vendéget a bejárat előtt fogadták a vendéglátók, a helyi, valamint a magyar és az ukrán sajtó élénk érdeklődése közepette. Viktor Juscsenko és kísérői a vendéglátókkal ezután az igazgatósági épület első emeletén lévő, a magyar, az ukrán nemzeti, és az európai uniós lobogókkal díszített tárgyalóterembe vonultak.

(Folytatás a 3. oldalon.)(Folytatás az 1. oldalról.)A vasmű igazgatóságán néhány perces technikai szünet után (amikor csak a nagykövet, a Donbass vezetője és a helyi polgármester volt az ukrán elnökkel) elfoglalták helyüket a tárgyaló delegációk, s rövid fotózás után megkezdődött a vasmű illusztrációkkal kísért bemutatása. Bár a megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, úgy tudjuk, hogy Viktor Juscsenkót a Dunaferr alapításáról, a technológiai folyamatokról, a cégcsoport privatizációjának nagyobb állomásairól, a magánosítás óta eltelt időszak főbb gazdasági eseményeiről, a cégcsoport átszervezéséről, a termelési adatokról, valamint a Dunaferr stratégiai fejlesztési céljairól tervezték tájékoztatni, s adatokkal érzékeltették a dunaújvárosi vasmű kapacitását az ukrán, illetve a nemzetközi acéltermeléshez viszonyítva.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

A Dunaferr Zrt. főbejáratánál, a komoly biztonsági intézkedések keretében lezárt és majdnem teljesen kiürített Vasmű téren Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója, dr. Kálmán András dunaújvárosi polgármester, és Szergej Jermilov ukrán üzletember, a vasmű tervezett erőmű-beruházásának szakértője fogadták a rangos vendéget.

A Dunaferr igazgatósági épületében, a vezérigazgatói tárgyalóban részletes tájékoztatót hallgatott meg az ukrán államfő a vasmű múltjáról, jelenéről és jövőjéről a vezérigazgató előadásában, majd a magyar és az ukrán sajtó tudósítóinak kérdéseire válaszolt, ezután Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott.

Az eredeti programhoz képest harmincnégy, a látogatás napjának reggelén bejelentett, módosított időponthoz viszonyítva azonban mindössze négy perces késéssel érkezett meg Viktor Juscsenko ukrán államfő motoros rendőrök kísérte, tizenegy fekete Mercedesből, illetve Audiból és egy mikrobuszból álló gépkocsioszlopa a Vasmű térre. A vendéget a bejárat előtt fogadták a vendéglátók, a helyi, valamint a magyar és az ukrán sajtó élénk érdeklődése közepette. Viktor Juscsenko és kísérői a vendéglátókkal ezután az igazgatósági épület első emeletén lévő, a magyar, az ukrán nemzeti, és az európai uniós lobogókkal díszített tárgyalóterembe vonultak.

(Folytatás a 3. oldalon.)(Folytatás az 1. oldalról.)A vasmű igazgatóságán néhány perces technikai szünet után (amikor csak a nagykövet, a Donbass vezetője és a helyi polgármester volt az ukrán elnökkel) elfoglalták helyüket a tárgyaló delegációk, s rövid fotózás után megkezdődött a vasmű illusztrációkkal kísért bemutatása. Bár a megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, úgy tudjuk, hogy Viktor Juscsenkót a Dunaferr alapításáról, a technológiai folyamatokról, a cégcsoport privatizációjának nagyobb állomásairól, a magánosítás óta eltelt időszak főbb gazdasági eseményeiről, a cégcsoport átszervezéséről, a termelési adatokról, valamint a Dunaferr stratégiai fejlesztési céljairól tervezték tájékoztatni, s adatokkal érzékeltették a dunaújvárosi vasmű kapacitását az ukrán, illetve a nemzetközi acéltermeléshez viszonyítva.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

A Dunaferr igazgatósági épületében, a vezérigazgatói tárgyalóban részletes tájékoztatót hallgatott meg az ukrán államfő a vasmű múltjáról, jelenéről és jövőjéről a vezérigazgató előadásában, majd a magyar és az ukrán sajtó tudósítóinak kérdéseire válaszolt, ezután Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott.

Az eredeti programhoz képest harmincnégy, a látogatás napjának reggelén bejelentett, módosított időponthoz viszonyítva azonban mindössze négy perces késéssel érkezett meg Viktor Juscsenko ukrán államfő motoros rendőrök kísérte, tizenegy fekete Mercedesből, illetve Audiból és egy mikrobuszból álló gépkocsioszlopa a Vasmű térre. A vendéget a bejárat előtt fogadták a vendéglátók, a helyi, valamint a magyar és az ukrán sajtó élénk érdeklődése közepette. Viktor Juscsenko és kísérői a vendéglátókkal ezután az igazgatósági épület első emeletén lévő, a magyar, az ukrán nemzeti, és az európai uniós lobogókkal díszített tárgyalóterembe vonultak.

(Folytatás a 3. oldalon.)(Folytatás az 1. oldalról.)A vasmű igazgatóságán néhány perces technikai szünet után (amikor csak a nagykövet, a Donbass vezetője és a helyi polgármester volt az ukrán elnökkel) elfoglalták helyüket a tárgyaló delegációk, s rövid fotózás után megkezdődött a vasmű illusztrációkkal kísért bemutatása. Bár a megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, úgy tudjuk, hogy Viktor Juscsenkót a Dunaferr alapításáról, a technológiai folyamatokról, a cégcsoport privatizációjának nagyobb állomásairól, a magánosítás óta eltelt időszak főbb gazdasági eseményeiről, a cégcsoport átszervezéséről, a termelési adatokról, valamint a Dunaferr stratégiai fejlesztési céljairól tervezték tájékoztatni, s adatokkal érzékeltették a dunaújvárosi vasmű kapacitását az ukrán, illetve a nemzetközi acéltermeléshez viszonyítva.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

A Dunaferr igazgatósági épületében, a vezérigazgatói tárgyalóban részletes tájékoztatót hallgatott meg az ukrán államfő a vasmű múltjáról, jelenéről és jövőjéről a vezérigazgató előadásában, majd a magyar és az ukrán sajtó tudósítóinak kérdéseire válaszolt, ezután Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott.

Az eredeti programhoz képest harmincnégy, a látogatás napjának reggelén bejelentett, módosított időponthoz viszonyítva azonban mindössze négy perces késéssel érkezett meg Viktor Juscsenko ukrán államfő motoros rendőrök kísérte, tizenegy fekete Mercedesből, illetve Audiból és egy mikrobuszból álló gépkocsioszlopa a Vasmű térre. A vendéget a bejárat előtt fogadták a vendéglátók, a helyi, valamint a magyar és az ukrán sajtó élénk érdeklődése közepette. Viktor Juscsenko és kísérői a vendéglátókkal ezután az igazgatósági épület első emeletén lévő, a magyar, az ukrán nemzeti, és az európai uniós lobogókkal díszített tárgyalóterembe vonultak.

(Folytatás a 3. oldalon.)(Folytatás az 1. oldalról.)A vasmű igazgatóságán néhány perces technikai szünet után (amikor csak a nagykövet, a Donbass vezetője és a helyi polgármester volt az ukrán elnökkel) elfoglalták helyüket a tárgyaló delegációk, s rövid fotózás után megkezdődött a vasmű illusztrációkkal kísért bemutatása. Bár a megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, úgy tudjuk, hogy Viktor Juscsenkót a Dunaferr alapításáról, a technológiai folyamatokról, a cégcsoport privatizációjának nagyobb állomásairól, a magánosítás óta eltelt időszak főbb gazdasági eseményeiről, a cégcsoport átszervezéséről, a termelési adatokról, valamint a Dunaferr stratégiai fejlesztési céljairól tervezték tájékoztatni, s adatokkal érzékeltették a dunaújvárosi vasmű kapacitását az ukrán, illetve a nemzetközi acéltermeléshez viszonyítva.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

Az eredeti programhoz képest harmincnégy, a látogatás napjának reggelén bejelentett, módosított időponthoz viszonyítva azonban mindössze négy perces késéssel érkezett meg Viktor Juscsenko ukrán államfő motoros rendőrök kísérte, tizenegy fekete Mercedesből, illetve Audiból és egy mikrobuszból álló gépkocsioszlopa a Vasmű térre. A vendéget a bejárat előtt fogadták a vendéglátók, a helyi, valamint a magyar és az ukrán sajtó élénk érdeklődése közepette. Viktor Juscsenko és kísérői a vendéglátókkal ezután az igazgatósági épület első emeletén lévő, a magyar, az ukrán nemzeti, és az európai uniós lobogókkal díszített tárgyalóterembe vonultak.

(Folytatás a 3. oldalon.)(Folytatás az 1. oldalról.)A vasmű igazgatóságán néhány perces technikai szünet után (amikor csak a nagykövet, a Donbass vezetője és a helyi polgármester volt az ukrán elnökkel) elfoglalták helyüket a tárgyaló delegációk, s rövid fotózás után megkezdődött a vasmű illusztrációkkal kísért bemutatása. Bár a megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, úgy tudjuk, hogy Viktor Juscsenkót a Dunaferr alapításáról, a technológiai folyamatokról, a cégcsoport privatizációjának nagyobb állomásairól, a magánosítás óta eltelt időszak főbb gazdasági eseményeiről, a cégcsoport átszervezéséről, a termelési adatokról, valamint a Dunaferr stratégiai fejlesztési céljairól tervezték tájékoztatni, s adatokkal érzékeltették a dunaújvárosi vasmű kapacitását az ukrán, illetve a nemzetközi acéltermeléshez viszonyítva.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

Az eredeti programhoz képest harmincnégy, a látogatás napjának reggelén bejelentett, módosított időponthoz viszonyítva azonban mindössze négy perces késéssel érkezett meg Viktor Juscsenko ukrán államfő motoros rendőrök kísérte, tizenegy fekete Mercedesből, illetve Audiból és egy mikrobuszból álló gépkocsioszlopa a Vasmű térre. A vendéget a bejárat előtt fogadták a vendéglátók, a helyi, valamint a magyar és az ukrán sajtó élénk érdeklődése közepette. Viktor Juscsenko és kísérői a vendéglátókkal ezután az igazgatósági épület első emeletén lévő, a magyar, az ukrán nemzeti, és az európai uniós lobogókkal díszített tárgyalóterembe vonultak.

(Folytatás a 3. oldalon.)(Folytatás az 1. oldalról.)A vasmű igazgatóságán néhány perces technikai szünet után (amikor csak a nagykövet, a Donbass vezetője és a helyi polgármester volt az ukrán elnökkel) elfoglalták helyüket a tárgyaló delegációk, s rövid fotózás után megkezdődött a vasmű illusztrációkkal kísért bemutatása. Bár a megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, úgy tudjuk, hogy Viktor Juscsenkót a Dunaferr alapításáról, a technológiai folyamatokról, a cégcsoport privatizációjának nagyobb állomásairól, a magánosítás óta eltelt időszak főbb gazdasági eseményeiről, a cégcsoport átszervezéséről, a termelési adatokról, valamint a Dunaferr stratégiai fejlesztési céljairól tervezték tájékoztatni, s adatokkal érzékeltették a dunaújvárosi vasmű kapacitását az ukrán, illetve a nemzetközi acéltermeléshez viszonyítva.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

(Folytatás a 3. oldalon.)(Folytatás az 1. oldalról.)A vasmű igazgatóságán néhány perces technikai szünet után (amikor csak a nagykövet, a Donbass vezetője és a helyi polgármester volt az ukrán elnökkel) elfoglalták helyüket a tárgyaló delegációk, s rövid fotózás után megkezdődött a vasmű illusztrációkkal kísért bemutatása. Bár a megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, úgy tudjuk, hogy Viktor Juscsenkót a Dunaferr alapításáról, a technológiai folyamatokról, a cégcsoport privatizációjának nagyobb állomásairól, a magánosítás óta eltelt időszak főbb gazdasági eseményeiről, a cégcsoport átszervezéséről, a termelési adatokról, valamint a Dunaferr stratégiai fejlesztési céljairól tervezték tájékoztatni, s adatokkal érzékeltették a dunaújvárosi vasmű kapacitását az ukrán, illetve a nemzetközi acéltermeléshez viszonyítva.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

(Folytatás a 3. oldalon.)(Folytatás az 1. oldalról.)A vasmű igazgatóságán néhány perces technikai szünet után (amikor csak a nagykövet, a Donbass vezetője és a helyi polgármester volt az ukrán elnökkel) elfoglalták helyüket a tárgyaló delegációk, s rövid fotózás után megkezdődött a vasmű illusztrációkkal kísért bemutatása. Bár a megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, úgy tudjuk, hogy Viktor Juscsenkót a Dunaferr alapításáról, a technológiai folyamatokról, a cégcsoport privatizációjának nagyobb állomásairól, a magánosítás óta eltelt időszak főbb gazdasági eseményeiről, a cégcsoport átszervezéséről, a termelési adatokról, valamint a Dunaferr stratégiai fejlesztési céljairól tervezték tájékoztatni, s adatokkal érzékeltették a dunaújvárosi vasmű kapacitását az ukrán, illetve a nemzetközi acéltermeléshez viszonyítva.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

Az ukrán elnök egy hozzávetőleg félméteres bronz Martinász-szobrot, E. Tóth Ila alkotását kapta ajándékba a vasműben. Viktor Juscsenko magyarországi látogatása alkalmából jelentették meg egyébként azt a kétnyelvű kötetet, amelyben Tarasz Sevcsenko és Petőfi Sándor költeményei olvashatók, bőr díszkötésben, a két államfő ajánlásával. (Dunaújvárosi látogatása előtt éppen az 1814 és 1861 között élt, az ukrán nemzeti költészet legnagyobb alakjának tartott Sevcsenko szobrát avatta fel Budapesten az ukrán elnök.)

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

Ezután, még mindig a vasmű igazgatósági épületének első emeleti folyosóján, a már említett három lobogó előtt tartott rögtönzött sajtótájékoztatót Viktor Juscsenko. Lapunk, s egyben a jelen lévő magyar sajtó kérdését, illetve az államfő arra adott válaszát lásd szomszédos írásunkban.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

Az eredeti tervekben szerepelt egy gyárlátogatás is, amelynek során az ukrán elnök autóbusszal bejárta volna a Dunaferr területét, sőt, a meleghengerműnél ki is szállt volna a buszból, hogy alaposabban megismerkedjen a cégcsoport egyik legnagyobb tervezett fejlesztésének helyszínével - ám a program csúszása miatt ez elmaradt.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.

A sajtótájékoztató után a vasmű 1. számú kapujának árkádjainál, a híres Domanovszky-freskó alatt köszöntek el vendéglátói Viktor Juscsenko ukrán elnöktől, aki hatvankilenc percet töltött a Dunaferr-nél. A vendég Dunaújvárosból a Ferihegyi repülőtérre hajtatott, ahonnan feleségével (aki az elnök dunaújvárosi látogatása alatt a magyar államfő nejének társaságában a herendi porcelán-manufaktúrával ismerkedett) hazautazott.