Nyolcosztályos bizonytalanságok

Fábián István, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium igazgatója nem ért egyet a változtatásokkal, szerinte a nyolcosztályos képzés jól bevált oktatási forma. Intézményükben tizenöt éve működik a rendszer, s a diákok kitűnő esélyekkel indulnak tovább, az érettségi után többnyire mindegyiküket felveszik az első helyen megjelölt egyetemre, főiskolára.

- Vannak olyan gyerekek, akikről már tízévesen kiderül, hogy tehetségesek, jól terhelhetők, könnyen motiválhatók, s számukra ez az oktatási forma a leghatékonyabb. Menet közben nagyon nehéz bekerülni ebbe a csoportba, csak olyan tanuló válhat a közösség új tagjává, aki már eddig is hasonló képzésben vett részt. A változtatásokkal a korai kiválasztás szenvedne csorbát.

Ha mégis megszüntetik a nyolcosztályos oktatási rendszert - teszi hozzá az igazgató -, akkor a hatosztályos lép a helyére, de az iskola pedagógusai gondolkodnak nyelvi előkészítő indításáról is. Az átállás a tanári kart drasztikusan nem érintené, kárvallottjai elsősorban a tehetséges tanulók lennének.

Hasonlóan vélekedik Novák Kovács Zsolt, a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese is.

- Tizenegy éve működik hatékonyan a rendszer, a felsőoktatásba lépők körében százszázalékos a sikeres felvételi vizsgák aránya. A gyerekeknek ugyanis lehetőségük nyílik elmélyültebben, részletesebben elsajátítani a tananyagot, ráadásul az oktatási formához tartozó számonkérési rendszer fokozatosan készíti fel őket az érettségivel, illetve az egyetemi vizsgákkal járó drukkra. Tanulóink ugyanis minden év végén három vizsgát tesznek, különböző tantárgyakból. Ennek következtében fejlődik a beszédkészségük, s a szituáció sem lesz ismeretlen a számukra, ha majd az érettségi vizsgabizottsága előtt kell számot adniuk a tudásukról.

Ha mégis eltörlik a nyolcosztályos képzést, akkor valószínűleg itt is a hatosztályos váltja majd fel a korábbi formát. De amíg nem születik konkrét határozat a változás bevezetéséről, addig a sárbogárdi tantestület sem tesz újabb lépéseket.

A Ciszterci Szent István Gimnázium is érintett a nyolcosztályos képzés megszüntetésében, de az intézmény igazgatója, Gyóni András bízik abban, hogy a tervezet végül nem valósul meg, s az illetékesek még egyszer átgondolják ezt a kérdést. Elmondta, két évvel ezelőtt született meg az a törvénytervezet, amely szerint 2008 szeptemberében már nem lehetne újabb osztályt indítani. A 2006 nyári közoktatási törvénymódosítások között azonban nem szerepel a nyolcosztályos gimnáziumokra vonatkozó passzus. Az intézmény igazgatója úgy érzi, katasztrófával érne fel a változtatás, de hangsúlyozta, a döntés nem az iskola létét veszélyeztetné, hiszen bármikor át tudnak állni a hatosztályos rendszerre, sokkal inkább a diákok szempontjából lenne negatív a hatása. Véleménye szerint nem helytálló az a megállapítás, hogy ebben az iskolatípusban a diákok szelekciója túlzottan korai lenne. Sőt. A jól képzett városi és vidéki diákoknak egyaránt esélyt adnak, s a tapasztalatok arra utalnak, vidéken gyakran elkallódnának a tehetséges tanulók, ha nem kapnának időben lehetőséget a nyolcosztályos képzésben. Gyóni András a szabad iskolaválasztási jog csorbulásának tartaná, ha a gimnáziumok palettájáról le kellene kerülnie a nyolcosztályos rendszernek, ezért országos szinten is megkezdik a küzdelmet, s írásban gyűjtik össze azokat az előnyöket, amelyeket a nyolcosztályos képzés velejárói.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a nyolcosztályos forma megszűnésével a tanulói létszám is csökken, így a gyerekek után járó állami támogatás összege ugyancsak apad, viszont az intézmény fenntartásának költsége nem változik.

Változik azonban a gyakorlat az egyes iskolatípusok elnevezését illetően: egy tavalyi rendelet értelmében ugyanis 2007 júliusáig módosítani kell az oktatási intézmények alapító okiratait, mert egyes típusok esetében ma már nem létező kategóriák szerepelnek az iskola nevében. Szakmunkásképző intézet, technikum, vagy zeneiskola, mint elnevezés, ma már nem létezik, több intézmény nevében azonban mégis szerepelnek e kifejezések. Ezeket a rendeletben ajánlott elnevezésekre kell megváltoztatni a határidőig. Például ami eddig zenetanoda volt, az kénytelen lesz magát alapfokú művészetoktatási intézménnyé átkeresztelni. Mint Tóka Szabolcs, a fehérvári Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta: még semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a változásokról. A hagyománykövetést figyelmen kívül hagyó névmódosítást amúgy sem tartja ésszerűnek, hiszen egy kifejezetten zeneoktatással foglalkozó intézménynél félrevezető is lehet a sokkal átlagosabb művészeti alapiskola elnevezés. Mint mondta, a fehérvári zeneiskolát továbbra is a megszokott nevén fogják hívni.

A szakmunkásképzők a rendelet hatályba lépése után szakiskolák lesznek, a szakiskolát és szakközépiskolát, vagy szakközépiskolát és gimnáziumot is működtető intézmények nevei pedig lerövidülnek: előbbieket szakképző iskolának, utóbbiakat egyszerűen középiskolának hívják majd.

Az iskolák névválasztásakor azonban már nem ennyire szigorú a jogszabály: lehet földrajzi név, településnév, egy közterület neve, vagy egy híres emberé, de egyéb, különleges megnevezés adására is van lehetőség. (Megyénkben egy több iskolát üzemeltető település például besorszámozta az intézményeket.)

A Fejér megyei iskolák esetében több mint nyolcvan, a történelemből, irodalomból, művészetek területéről, természettudományból ismert híresség nevével találkozunk. A megyei kistelepülések egyetlen iskoláját a legtöbb esetben a falu egykori híres szülöttjéről, általában valamelyik reformkori, vagy XX. század eleji neves magyarról nevezték el. Az intézményfenntartók Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Kossuth Lajos nevét választották leggyakrabban, ezt követően a Gárdonyiról, Vasvári Pálról, Szent Istvánról elnevezett iskolák vannak a legtöbben.

- Vannak olyan gyerekek, akikről már tízévesen kiderül, hogy tehetségesek, jól terhelhetők, könnyen motiválhatók, s számukra ez az oktatási forma a leghatékonyabb. Menet közben nagyon nehéz bekerülni ebbe a csoportba, csak olyan tanuló válhat a közösség új tagjává, aki már eddig is hasonló képzésben vett részt. A változtatásokkal a korai kiválasztás szenvedne csorbát.

Ha mégis megszüntetik a nyolcosztályos oktatási rendszert - teszi hozzá az igazgató -, akkor a hatosztályos lép a helyére, de az iskola pedagógusai gondolkodnak nyelvi előkészítő indításáról is. Az átállás a tanári kart drasztikusan nem érintené, kárvallottjai elsősorban a tehetséges tanulók lennének.

Hasonlóan vélekedik Novák Kovács Zsolt, a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese is.

- Tizenegy éve működik hatékonyan a rendszer, a felsőoktatásba lépők körében százszázalékos a sikeres felvételi vizsgák aránya. A gyerekeknek ugyanis lehetőségük nyílik elmélyültebben, részletesebben elsajátítani a tananyagot, ráadásul az oktatási formához tartozó számonkérési rendszer fokozatosan készíti fel őket az érettségivel, illetve az egyetemi vizsgákkal járó drukkra. Tanulóink ugyanis minden év végén három vizsgát tesznek, különböző tantárgyakból. Ennek következtében fejlődik a beszédkészségük, s a szituáció sem lesz ismeretlen a számukra, ha majd az érettségi vizsgabizottsága előtt kell számot adniuk a tudásukról.

Ha mégis eltörlik a nyolcosztályos képzést, akkor valószínűleg itt is a hatosztályos váltja majd fel a korábbi formát. De amíg nem születik konkrét határozat a változás bevezetéséről, addig a sárbogárdi tantestület sem tesz újabb lépéseket.

A Ciszterci Szent István Gimnázium is érintett a nyolcosztályos képzés megszüntetésében, de az intézmény igazgatója, Gyóni András bízik abban, hogy a tervezet végül nem valósul meg, s az illetékesek még egyszer átgondolják ezt a kérdést. Elmondta, két évvel ezelőtt született meg az a törvénytervezet, amely szerint 2008 szeptemberében már nem lehetne újabb osztályt indítani. A 2006 nyári közoktatási törvénymódosítások között azonban nem szerepel a nyolcosztályos gimnáziumokra vonatkozó passzus. Az intézmény igazgatója úgy érzi, katasztrófával érne fel a változtatás, de hangsúlyozta, a döntés nem az iskola létét veszélyeztetné, hiszen bármikor át tudnak állni a hatosztályos rendszerre, sokkal inkább a diákok szempontjából lenne negatív a hatása. Véleménye szerint nem helytálló az a megállapítás, hogy ebben az iskolatípusban a diákok szelekciója túlzottan korai lenne. Sőt. A jól képzett városi és vidéki diákoknak egyaránt esélyt adnak, s a tapasztalatok arra utalnak, vidéken gyakran elkallódnának a tehetséges tanulók, ha nem kapnának időben lehetőséget a nyolcosztályos képzésben. Gyóni András a szabad iskolaválasztási jog csorbulásának tartaná, ha a gimnáziumok palettájáról le kellene kerülnie a nyolcosztályos rendszernek, ezért országos szinten is megkezdik a küzdelmet, s írásban gyűjtik össze azokat az előnyöket, amelyeket a nyolcosztályos képzés velejárói.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a nyolcosztályos forma megszűnésével a tanulói létszám is csökken, így a gyerekek után járó állami támogatás összege ugyancsak apad, viszont az intézmény fenntartásának költsége nem változik.

Változik azonban a gyakorlat az egyes iskolatípusok elnevezését illetően: egy tavalyi rendelet értelmében ugyanis 2007 júliusáig módosítani kell az oktatási intézmények alapító okiratait, mert egyes típusok esetében ma már nem létező kategóriák szerepelnek az iskola nevében. Szakmunkásképző intézet, technikum, vagy zeneiskola, mint elnevezés, ma már nem létezik, több intézmény nevében azonban mégis szerepelnek e kifejezések. Ezeket a rendeletben ajánlott elnevezésekre kell megváltoztatni a határidőig. Például ami eddig zenetanoda volt, az kénytelen lesz magát alapfokú művészetoktatási intézménnyé átkeresztelni. Mint Tóka Szabolcs, a fehérvári Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta: még semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a változásokról. A hagyománykövetést figyelmen kívül hagyó névmódosítást amúgy sem tartja ésszerűnek, hiszen egy kifejezetten zeneoktatással foglalkozó intézménynél félrevezető is lehet a sokkal átlagosabb művészeti alapiskola elnevezés. Mint mondta, a fehérvári zeneiskolát továbbra is a megszokott nevén fogják hívni.

A szakmunkásképzők a rendelet hatályba lépése után szakiskolák lesznek, a szakiskolát és szakközépiskolát, vagy szakközépiskolát és gimnáziumot is működtető intézmények nevei pedig lerövidülnek: előbbieket szakképző iskolának, utóbbiakat egyszerűen középiskolának hívják majd.

Az iskolák névválasztásakor azonban már nem ennyire szigorú a jogszabály: lehet földrajzi név, településnév, egy közterület neve, vagy egy híres emberé, de egyéb, különleges megnevezés adására is van lehetőség. (Megyénkben egy több iskolát üzemeltető település például besorszámozta az intézményeket.)

A Fejér megyei iskolák esetében több mint nyolcvan, a történelemből, irodalomból, művészetek területéről, természettudományból ismert híresség nevével találkozunk. A megyei kistelepülések egyetlen iskoláját a legtöbb esetben a falu egykori híres szülöttjéről, általában valamelyik reformkori, vagy XX. század eleji neves magyarról nevezték el. Az intézményfenntartók Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Kossuth Lajos nevét választották leggyakrabban, ezt követően a Gárdonyiról, Vasvári Pálról, Szent Istvánról elnevezett iskolák vannak a legtöbben.

- Vannak olyan gyerekek, akikről már tízévesen kiderül, hogy tehetségesek, jól terhelhetők, könnyen motiválhatók, s számukra ez az oktatási forma a leghatékonyabb. Menet közben nagyon nehéz bekerülni ebbe a csoportba, csak olyan tanuló válhat a közösség új tagjává, aki már eddig is hasonló képzésben vett részt. A változtatásokkal a korai kiválasztás szenvedne csorbát.

Ha mégis megszüntetik a nyolcosztályos oktatási rendszert - teszi hozzá az igazgató -, akkor a hatosztályos lép a helyére, de az iskola pedagógusai gondolkodnak nyelvi előkészítő indításáról is. Az átállás a tanári kart drasztikusan nem érintené, kárvallottjai elsősorban a tehetséges tanulók lennének.

Hasonlóan vélekedik Novák Kovács Zsolt, a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese is.

- Tizenegy éve működik hatékonyan a rendszer, a felsőoktatásba lépők körében százszázalékos a sikeres felvételi vizsgák aránya. A gyerekeknek ugyanis lehetőségük nyílik elmélyültebben, részletesebben elsajátítani a tananyagot, ráadásul az oktatási formához tartozó számonkérési rendszer fokozatosan készíti fel őket az érettségivel, illetve az egyetemi vizsgákkal járó drukkra. Tanulóink ugyanis minden év végén három vizsgát tesznek, különböző tantárgyakból. Ennek következtében fejlődik a beszédkészségük, s a szituáció sem lesz ismeretlen a számukra, ha majd az érettségi vizsgabizottsága előtt kell számot adniuk a tudásukról.

Ha mégis eltörlik a nyolcosztályos képzést, akkor valószínűleg itt is a hatosztályos váltja majd fel a korábbi formát. De amíg nem születik konkrét határozat a változás bevezetéséről, addig a sárbogárdi tantestület sem tesz újabb lépéseket.

A Ciszterci Szent István Gimnázium is érintett a nyolcosztályos képzés megszüntetésében, de az intézmény igazgatója, Gyóni András bízik abban, hogy a tervezet végül nem valósul meg, s az illetékesek még egyszer átgondolják ezt a kérdést. Elmondta, két évvel ezelőtt született meg az a törvénytervezet, amely szerint 2008 szeptemberében már nem lehetne újabb osztályt indítani. A 2006 nyári közoktatási törvénymódosítások között azonban nem szerepel a nyolcosztályos gimnáziumokra vonatkozó passzus. Az intézmény igazgatója úgy érzi, katasztrófával érne fel a változtatás, de hangsúlyozta, a döntés nem az iskola létét veszélyeztetné, hiszen bármikor át tudnak állni a hatosztályos rendszerre, sokkal inkább a diákok szempontjából lenne negatív a hatása. Véleménye szerint nem helytálló az a megállapítás, hogy ebben az iskolatípusban a diákok szelekciója túlzottan korai lenne. Sőt. A jól képzett városi és vidéki diákoknak egyaránt esélyt adnak, s a tapasztalatok arra utalnak, vidéken gyakran elkallódnának a tehetséges tanulók, ha nem kapnának időben lehetőséget a nyolcosztályos képzésben. Gyóni András a szabad iskolaválasztási jog csorbulásának tartaná, ha a gimnáziumok palettájáról le kellene kerülnie a nyolcosztályos rendszernek, ezért országos szinten is megkezdik a küzdelmet, s írásban gyűjtik össze azokat az előnyöket, amelyeket a nyolcosztályos képzés velejárói.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a nyolcosztályos forma megszűnésével a tanulói létszám is csökken, így a gyerekek után járó állami támogatás összege ugyancsak apad, viszont az intézmény fenntartásának költsége nem változik.

Változik azonban a gyakorlat az egyes iskolatípusok elnevezését illetően: egy tavalyi rendelet értelmében ugyanis 2007 júliusáig módosítani kell az oktatási intézmények alapító okiratait, mert egyes típusok esetében ma már nem létező kategóriák szerepelnek az iskola nevében. Szakmunkásképző intézet, technikum, vagy zeneiskola, mint elnevezés, ma már nem létezik, több intézmény nevében azonban mégis szerepelnek e kifejezések. Ezeket a rendeletben ajánlott elnevezésekre kell megváltoztatni a határidőig. Például ami eddig zenetanoda volt, az kénytelen lesz magát alapfokú művészetoktatási intézménnyé átkeresztelni. Mint Tóka Szabolcs, a fehérvári Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta: még semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a változásokról. A hagyománykövetést figyelmen kívül hagyó névmódosítást amúgy sem tartja ésszerűnek, hiszen egy kifejezetten zeneoktatással foglalkozó intézménynél félrevezető is lehet a sokkal átlagosabb művészeti alapiskola elnevezés. Mint mondta, a fehérvári zeneiskolát továbbra is a megszokott nevén fogják hívni.

A szakmunkásképzők a rendelet hatályba lépése után szakiskolák lesznek, a szakiskolát és szakközépiskolát, vagy szakközépiskolát és gimnáziumot is működtető intézmények nevei pedig lerövidülnek: előbbieket szakképző iskolának, utóbbiakat egyszerűen középiskolának hívják majd.

Az iskolák névválasztásakor azonban már nem ennyire szigorú a jogszabály: lehet földrajzi név, településnév, egy közterület neve, vagy egy híres emberé, de egyéb, különleges megnevezés adására is van lehetőség. (Megyénkben egy több iskolát üzemeltető település például besorszámozta az intézményeket.)

A Fejér megyei iskolák esetében több mint nyolcvan, a történelemből, irodalomból, művészetek területéről, természettudományból ismert híresség nevével találkozunk. A megyei kistelepülések egyetlen iskoláját a legtöbb esetben a falu egykori híres szülöttjéről, általában valamelyik reformkori, vagy XX. század eleji neves magyarról nevezték el. Az intézményfenntartók Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Kossuth Lajos nevét választották leggyakrabban, ezt követően a Gárdonyiról, Vasvári Pálról, Szent Istvánról elnevezett iskolák vannak a legtöbben.

Ha mégis megszüntetik a nyolcosztályos oktatási rendszert - teszi hozzá az igazgató -, akkor a hatosztályos lép a helyére, de az iskola pedagógusai gondolkodnak nyelvi előkészítő indításáról is. Az átállás a tanári kart drasztikusan nem érintené, kárvallottjai elsősorban a tehetséges tanulók lennének.

Hasonlóan vélekedik Novák Kovács Zsolt, a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium és Híradásipari Szakközépiskola igazgatóhelyettese is.

- Tizenegy éve működik hatékonyan a rendszer, a felsőoktatásba lépők körében százszázalékos a sikeres felvételi vizsgák aránya. A gyerekeknek ugyanis lehetőségük nyílik elmélyültebben, részletesebben elsajátítani a tananyagot, ráadásul az oktatási formához tartozó számonkérési rendszer fokozatosan készíti fel őket az érettségivel, illetve az egyetemi vizsgákkal járó drukkra. Tanulóink ugyanis minden év végén három vizsgát tesznek, különböző tantárgyakból. Ennek következtében fejlődik a beszédkészségük, s a szituáció sem lesz ismeretlen a számukra, ha majd az érettségi vizsgabizottsága előtt kell számot adniuk a tudásukról.

Ha mégis eltörlik a nyolcosztályos képzést, akkor valószínűleg itt is a hatosztályos váltja majd fel a korábbi formát. De amíg nem születik konkrét határozat a változás bevezetéséről, addig a sárbogárdi tantestület sem tesz újabb lépéseket.

A Ciszterci Szent István Gimnázium is érintett a nyolcosztályos képzés megszüntetésében, de az intézmény igazgatója, Gyóni András bízik abban, hogy a tervezet végül nem valósul meg, s az illetékesek még egyszer átgondolják ezt a kérdést. Elmondta, két évvel ezelőtt született meg az a törvénytervezet, amely szerint 2008 szeptemberében már nem lehetne újabb osztályt indítani. A 2006 nyári közoktatási törvénymódosítások között azonban nem szerepel a nyolcosztályos gimnáziumokra vonatkozó passzus. Az intézmény igazgatója úgy érzi, katasztrófával érne fel a változtatás, de hangsúlyozta, a döntés nem az iskola létét veszélyeztetné, hiszen bármikor át tudnak állni a hatosztályos rendszerre, sokkal inkább a diákok szempontjából lenne negatív a hatása. Véleménye szerint nem helytálló az a megállapítás, hogy ebben az iskolatípusban a diákok szelekciója túlzottan korai lenne. Sőt. A jól képzett városi és vidéki diákoknak egyaránt esélyt adnak, s a tapasztalatok arra utalnak, vidéken gyakran elkallódnának a tehetséges tanulók, ha nem kapnának időben lehetőséget a nyolcosztályos képzésben. Gyóni András a szabad iskolaválasztási jog csorbulásának tartaná, ha a gimnáziumok palettájáról le kellene kerülnie a nyolcosztályos rendszernek, ezért országos szinten is megkezdik a küzdelmet, s írásban gyűjtik össze azokat az előnyöket, amelyeket a nyolcosztályos képzés velejárói.

Az igazsághoz persze hozzátartoz