Dr. Kiss László alkotmánybíró: Csak nehogy szecskavágás legyen

- Egyetemi tanárként hogy látja, szűkült az Alkotmánybíróság hatásköre, vagy sem az új alaptörvény hatályba lépésével?

- Egyetemi tanárként hogy látja, szűkült az Alkotmánybíróság hatásköre, vagy sem az új alaptörvény hatályba lépésével?

- Bizonyos szempontból igen, másból nem - válaszolt diplomatikusan dr. Kiss László. - Mennyiségi értelemben inkább bővült, ezért nagyon pontosan ki kell dolgoznunk a hozzánk érkező beadványok és ügyek befogadási rendjét, mert különben magunkra szabadítunk akár évi 10-15 ezer ügyet is. Nekünk továbbra is csak azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek tényleges alkotmányossági, alkotmányjogi problémákat vetnek fel. Másképp szecskavágás lesz a dologból és nem jut elegendő idő az igazi, veretes határozatokra.

- Az új alaptörvénnyel kapcsolatban szinte naponta elhangzik a politika oldaláról, hogy általa sikerült újjászervezni az országot, pontosabban az államot. Valóban így van?

- A politikai vetületekkel kapcsolatosan alkotmánybíróként, az Alaptörvény szolgájaként nem óhajtok állást foglalni, nem is tehetem. Egyetemi tanárként pedig egészen biztos vagyok a kormány jó szándékában. Az már más kérdés, hogy ez a jó szándék minden esetben megfelelően kiválasztott eszközökkel jut-e kifejezésre.

- A rendszerváltás óta eltelt bő húsz évben nemcsak az AB, hanem a köztársasági elnökök szerepe is változott...

- A köztársasági elnök fontos tényező a jogállam hatalommegosztási rendszerében. Szakmai meglátásom szerint az államfőnek - legyen bármilyen politikai irányultsága is - önálló hatalmi tényezőként kell szerepet viselnie, megszabadulva korábbi kötődéseitől, különben gond lesz az általa megjelenített közjogi fékekkel és az ellensúlyokkal.

- Schmitt Pál hány esetben kért az AB-től normakontrollt?

- Schmitt Pál hány esetben kért az AB-től normakontrollt?

- Legjobb tudomásom szerint egyszer sem.

- Más. Milyen furcsa ügyekkel találkozott alkotmánybírói pályafutása során?

- Hát ilyen rengeteg volt. A legemlékezetesebb talán, amikor az indítványozó a Szíriusz-3 csillagképben lakott. Mint írta, köztudomású, hogy aki ebben a csillagképben él, az sok olyan dologról tud, amiről az egyszerű földi halandó nem. Erre hivatkozva azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy derítse ki, ki az a két ember, aki akkor éppen Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között az út szélén közlekedett fekete nadrágban, fehér ingben, nyakkendőben és kalapban - mert nekik közük van Magyarország jövőjéhez...

- Nagy port vert fel öt évvel ezelőtt, hogy Ungváry Krisztián történész több neves közéleti személyiséggel egyetemben Önt is azzal vádolta meg, hogy jelentéseket készített az előző rendszerben az államhatalomnak. Mit gondol múltbeli szerepéről?

- Akkor én pert indítottam, ami már lezárult, és a történészt a bíróság velem szemben is elmarasztalta személyiségi jogsértés miatt. Nekem Ungváry és az írását közlő Élet és Irodalom közel négymillió forintot fizetett ki, cserébe a kertemben egy kis réztábla örökíti meg a történetet a következőképpen: Ez a beruházás az Élet- és Irodalom (ÉS) és Ungváry Krisztián ügynöközésének köszönheti megvalósulását. Félreértés ne essék, a leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. Enélkül nem lesz béke és nyugalom. Ha azonban a történész melléfog, legyen bátorság a bíróságokban ahhoz, hogy szigorú büntetéssel sújtsák. Igen komoly tanulsága volt az ügynek, már el is készült a róla szóló könyvem, amely megbízatásom leteltének másnapján kerülhet csak nyomdába. A címe az lesz: Ügynökmese. Az Ungváry-dosszié. Egyébként már öt éve feltettem az Alkotmánybíróság honlapjára a következő szöveget: Történészek számára: 1983-tól 1988-ig az MSZMP JPTE-i Bizottságának választott titkárhelyettese voltam. Ezt gondolom a múltbéli szerepemről. Ha valaki mást is, nyilván elmondja...