Hétvége

2007.10.22. 02:29

Emlékőrzők

Hazánk legfiatalabb konzulja, Kaleta Gábor, nemrég foglalta el hivatalát a Los Angeles-i magyar főkonzulátuson. A harminckét éves fehérvári diplomata a múlt héten hazalátogatott. Arról beszélgettünk, hogy az 56-os szabadságharc emléke az amerikai magyarság körében a legjelesebb ünnep. Háladó istentiszteleteken, hősök emlékére állított kopjafáknál hajtanak fejet a barátok, ismerősök emléke előtt.

Szabó Szabolcs

Kaleta Gábort az idei ünnepen a San Diego-i magyar ház megemlékezésére hívták szónokként, Bokor Balázs főkonzullal pedig október 23-án fogadást tartanak Los Angelesben. Ehhez az alkalomhoz kapcsolódóan rendezi meg Bunyik Béla a Los Angeles-i magyar filmhetet, amelyre a magyar filmművészet legfrissebb alkotásait válogatta össze. Összesen húsz filmet. Levetítik Koltai Róbert Megy a gőzös című filmjét, maga a rendező is jelen lesz, de megnézhetik az érdeklődők Tolvaly Ferenc Boszporusz felett a híd-ját, vagy a tehetséges fiatal rendezők idei filmszemlén bemutatott darabjait a Taxidermiát, a Lorát. A forradalomhoz kapcsolódóan a nálunk is egyre népszerűbb Goda Krisztina mutatkozik be Szabadság, szerelem című filmjével, és látható lesz az 56 csepp vér filmmusical is. Gazdag és ígéretes program, amit Zsigmond Vilmos Oscar-díjas filmrendező szemináriuma egészít ki. Kaleta Gábor azt mondja, a filmek fővárosában nagy az érdeklődés a magyar filmek iránt. Az amerikai újságírók hagyományosan a filmhéten szinte minden magyar filmet végignéznek.

- A filmhéten túl még mivel emlékeznek?

- Talán nem hat szerénytelenül, de ilyenkor óhatatlanul hazánkra figyel Amerika. Ezt kihasználva Bokor Balázs főkonzul Magyarországot bemutató filmek vetítését is tervezi, az amerikaiak ismerjenek meg minket, a kinn élő magyarok pedig lássák a változásokat.

- Mennyire kap hangsúlyt kinn ez az ünnep?

- Az itt élő magyarok számára ez egy roppant fontos esemény, hiszen a Los Angeles-i magyarság akkor is megemlékezett az 56-os forradalomról, amikor itthon nem lehetett. Ők akkor is ápolták 56 eszmeiségét, amikor a forradalmat ellen jelzővel illették hazánkban, és ezeken az ünnepségeken minden évben Los Angeles városa is részt vett. Lehet, hogy hihetetlen, de ismernek minket az amerikaiak, és hangsúlyt fektetnek megismerésünkre. Nem szabad persze elhallgatni, hogy itt sem letisztult 1956 történelmi megítélése, és ahány ember, itt is annyiféleképpen értékeli az akkori budapesti eseményeket. Ne feledjük, azok vannak legtöbben a kinti magyarok között, akik a forradalom után hagyták el Magyarországot! Az ünnep megítélése azonban szinte mindenkinél pozitív.

- És milyen volt a megítélése a tavalyi ünnepnek?

- Tavaly én még Budapesten dolgoztam amerikai referensként, a George Pataki kormányzó vezette delegációt kísértem, amelynek valamennyi tagja valamilyen szinten magyar kötődésű volt. Hosszú idő után akkor jártak először Magyarországon, és akkor beszéltek újra magyarul. Bármi történt is, bennük ezt a megható érzést nem nyomhatta el. Los Angelesben állított meg később egy fiatalember az egyik könyvesboltban, aki elmesélte, hogy az egyik barátját megverték a rendőrök a pesti utcán, nézelődő turistaként. Rosszkor volt rossz helyen. Érdekes azonban, hogy az október 23-ai eseményeket itt Amerikában jórészt egybemossák március 15-ével. Tavasszal egy igazán méltóságteljes ünnepségen vehettem részt. Magyarnak lenni - ilyen alkalmakkor fejezhető ez ki leginkább. Ilyenkor a városi és a megyei vezetők is megjelennek megemlékezésünkön, sőt idén augusztus 20-án Schwarzenegger kormányzótól üdvözlő levelet is kaptunk, amelyben méltatja Magyarországot.

- Mennyire őszinte e mögött az érdeklődés hazánk iránt, vagy inkább gesztusértékű mindez?

- Fontos kapcsolatok ezek, bár van benne némi felszínesség is. Schwarzenegger kormányzó levelében például a magyar függetlenség napja alkalmából gratulált nekünk.

- Van Schwarzeneggerrel személyes kapcsolata is?

- Hivatalos kapcsolatom nincs. Kétszer találkoztunk, kezet fogtunk. Mind a ketten ugyanabba a templomba járunk. Los Angelesben működik a világ harmadik legnagyobb konzuli testülete, diplomáciai szinten száznál több állam képviselteti itt magát. Schwarzenegger komoly hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok ápolására.

- Kiderült már az ön számára, hogy mit gondolnak az amerikaiak Magyarország felől?

- Azt vettem észre, hogy minden amerikai ismer a környezetében legalább egy magyart. A Los Angeles-i konzuli kerületben több mint 100 millió ember él, közülük a hét évvel ezelőtti, 2000. évi amerikai népszámlálás idején mintegy 200 ezer ember vallotta magát magyar származásúnak. Országunk gazdasági, politikai helyzetével persze az átlag amerikai nemigen foglalkozik, ők elsősorban csak mindennapi életük eseményeit tartják számon. Azt azonban ők is tudják, hogy kik azok a magyarok, akik naggyá váltak az amerikai filmiparban, és a legnevesebb egyetemeken is van legalább egy magyar oktató. A kaliforniai egyetemen is működik egy magyar klub, ahol nyelvtanítás folyik. Meglehetősen népes a magyarul tanulni vágyók száma.

- Miről beszél majd az ünnepen?

- 1956 jelentőségét személyes élményemen keresztül közelítem meg. Amikor 1988. október 23-án szüleim Pannonhalmára vittek felvételizni, annyit mondtak, ha felmerül, mi volt október 23-án, csak annyit mondjak: 56. Binzeberger Ákos atya számos egyéb kérdés mellett megkérdezte ezt is, és én félénken böktem ki a választ. 1988-ban még ennyit is sok volt tudni. Egy évvel később tanáraink a tévé elé hívtak bennünket, nézzük meg együtt a köztársaság kikiáltásának közvetítését. Én beszaladtam a hálóba, hogy erre az alkalomra tisztességesen felöltözzek. Megdöbbentem a látványtól, amikor visszamentem a terembe: csupa öltönyös, nyakkendős társamat találtam ott. Mi nem éltünk a harcok során, tiszteletünket a hősök előtt így fejezhettük ki.

- A filmhéten túl még mivel emlékeznek?

- Talán nem hat szerénytelenül, de ilyenkor óhatatlanul hazánkra figyel Amerika. Ezt kihasználva Bokor Balázs főkonzul Magyarországot bemutató filmek vetítését is tervezi, az amerikaiak ismerjenek meg minket, a kinn élő magyarok pedig lássák a változásokat.

- Mennyire kap hangsúlyt kinn ez az ünnep?

- Az itt élő magyarok számára ez egy roppant fontos esemény, hiszen a Los Angeles-i magyarság akkor is megemlékezett az 56-os forradalomról, amikor itthon nem lehetett. Ők akkor is ápolták 56 eszmeiségét, amikor a forradalmat ellen jelzővel illették hazánkban, és ezeken az ünnepségeken minden évben Los Angeles városa is részt vett. Lehet, hogy hihetetlen, de ismernek minket az amerikaiak, és hangsúlyt fektetnek megismerésünkre. Nem szabad persze elhallgatni, hogy itt sem letisztult 1956 történelmi megítélése, és ahány ember, itt is annyiféleképpen értékeli az akkori budapesti eseményeket. Ne feledjük, azok vannak legtöbben a kinti magyarok között, akik a forradalom után hagyták el Magyarországot! Az ünnep megítélése azonban szinte mindenkinél pozitív.

- És milyen volt a megítélése a tavalyi ünnepnek?

- Tavaly én még Budapesten dolgoztam amerikai referensként, a George Pataki kormányzó vezette delegációt kísértem, amelynek valamennyi tagja valamilyen szinten magyar kötődésű volt. Hosszú idő után akkor jártak először Magyarországon, és akkor beszéltek újra magyarul. Bármi történt is, bennük ezt a megható érzést nem nyomhatta el. Los Angelesben állított meg később egy fiatalember az egyik könyvesboltban, aki elmesélte, hogy az egyik barátját megverték a rendőrök a pesti utcán, nézelődő turistaként. Rosszkor volt rossz helyen. Érdekes azonban, hogy az október 23-ai eseményeket itt Amerikában jórészt egybemossák március 15-ével. Tavasszal egy igazán méltóságteljes ünnepségen vehettem részt. Magyarnak lenni - ilyen alkalmakkor fejezhető ez ki leginkább. Ilyenkor a városi és a megyei vezetők is megjelennek megemlékezésünkön, sőt idén augusztus 20-án Schwarzenegger kormányzótól üdvözlő levelet is kaptunk, amelyben méltatja Magyarországot.

- Mennyire őszinte e mögött az érdeklődés hazánk iránt, vagy inkább gesztusértékű mindez?

- Fontos kapcsolatok ezek, bár van benne némi felszínesség is. Schwarzenegger kormányzó levelében például a magyar függetlenség napja alkalmából gratulált nekünk.

- Van Schwarzeneggerrel személyes kapcsolata is?

- Hivatalos kapcsolatom nincs. Kétszer találkoztunk, kezet fogtunk. Mind a ketten ugyanabba a templomba járunk. Los Angelesben működik a világ harmadik legnagyobb konzuli testülete, diplomáciai szinten száznál több állam képviselteti itt magát. Schwarzenegger komoly hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok ápolására.

- Kiderült már az ön számára, hogy mit gondolnak az amerikaiak Magyarország felől?

- Azt vettem észre, hogy minden amerikai ismer a környezetében legalább egy magyart. A Los Angeles-i konzuli kerületben több mint 100 millió ember él, közülük a hét évvel ezelőtti, 2000. évi amerikai népszámlálás idején mintegy 200 ezer ember vallotta magát magyar származásúnak. Országunk gazdasági, politikai helyzetével persze az átlag amerikai nemigen foglalkozik, ők elsősorban csak mindennapi életük eseményeit tartják számon. Azt azonban ők is tudják, hogy kik azok a magyarok, akik naggyá váltak az amerikai filmiparban, és a legnevesebb egyetemeken is van legalább egy magyar oktató. A kaliforniai egyetemen is működik egy magyar klub, ahol nyelvtanítás folyik. Meglehetősen népes a magyarul tanulni vágyók száma.

- Miről beszél majd az ünnepen?

- 1956 jelentőségét személyes élményemen keresztül közelítem meg. Amikor 1988. október 23-án szüleim Pannonhalmára vittek felvételizni, annyit mondtak, ha felmerül, mi volt október 23-án, csak annyit mondjak: 56. Binzeberger Ákos atya számos egyéb kérdés mellett megkérdezte ezt is, és én félénken böktem ki a választ. 1988-ban még ennyit is sok volt tudni. Egy évvel később tanáraink a tévé elé hívtak bennünket, nézzük meg együtt a köztársaság kikiáltásának közvetítését. Én beszaladtam a hálóba, hogy erre az alkalomra tisztességesen felöltözzek. Megdöbbentem a látványtól, amikor visszamentem a terembe: csupa öltönyös, nyakkendős társamat találtam ott. Mi nem éltünk a harcok során, tiszteletünket a hősök előtt így fejezhettük ki.

- A filmhéten túl még mivel emlékeznek?

- Talán nem hat szerénytelenül, de ilyenkor óhatatlanul hazánkra figyel Amerika. Ezt kihasználva Bokor Balázs főkonzul Magyarországot bemutató filmek vetítését is tervezi, az amerikaiak ismerjenek meg minket, a kinn élő magyarok pedig lássák a változásokat.

- Mennyire kap hangsúlyt kinn ez az ünnep?

- Az itt élő magyarok számára ez egy roppant fontos esemény, hiszen a Los Angeles-i magyarság akkor is megemlékezett az 56-os forradalomról, amikor itthon nem lehetett. Ők akkor is ápolták 56 eszmeiségét, amikor a forradalmat ellen jelzővel illették hazánkban, és ezeken az ünnepségeken minden évben Los Angeles városa is részt vett. Lehet, hogy hihetetlen, de ismernek minket az amerikaiak, és hangsúlyt fektetnek megismerésünkre. Nem szabad persze elhallgatni, hogy itt sem letisztult 1956 történelmi megítélése, és ahány ember, itt is annyiféleképpen értékeli az akkori budapesti eseményeket. Ne feledjük, azok vannak legtöbben a kinti magyarok között, akik a forradalom után hagyták el Magyarországot! Az ünnep megítélése azonban szinte mindenkinél pozitív.

- És milyen volt a megítélése a tavalyi ünnepnek?

- Tavaly én még Budapesten dolgoztam amerikai referensként, a George Pataki kormányzó vezette delegációt kísértem, amelynek valamennyi tagja valamilyen szinten magyar kötődésű volt. Hosszú idő után akkor jártak először Magyarországon, és akkor beszéltek újra magyarul. Bármi történt is, bennük ezt a megható érzést nem nyomhatta el. Los Angelesben állított meg később egy fiatalember az egyik könyvesboltban, aki elmesélte, hogy az egyik barátját megverték a rendőrök a pesti utcán, nézelődő turistaként. Rosszkor volt rossz helyen. Érdekes azonban, hogy az október 23-ai eseményeket itt Amerikában jórészt egybemossák március 15-ével. Tavasszal egy igazán méltóságteljes ünnepségen vehettem részt. Magyarnak lenni - ilyen alkalmakkor fejezhető ez ki leginkább. Ilyenkor a városi és a megyei vezetők is megjelennek megemlékezésünkön, sőt idén augusztus 20-án Schwarzenegger kormányzótól üdvözlő levelet is kaptunk, amelyben méltatja Magyarországot.

- Mennyire őszinte e mögött az érdeklődés hazánk iránt, vagy inkább gesztusértékű mindez?

- Fontos kapcsolatok ezek, bár van benne némi felszínesség is. Schwarzenegger kormányzó levelében például a magyar függetlenség napja alkalmából gratulált nekünk.

- Van Schwarzeneggerrel személyes kapcsolata is?

- Hivatalos kapcsolatom nincs. Kétszer találkoztunk, kezet fogtunk. Mind a ketten ugyanabba a templomba járunk. Los Angelesben működik a világ harmadik legnagyobb konzuli testülete, diplomáciai szinten száznál több állam képviselteti itt magát. Schwarzenegger komoly hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok ápolására.

- Kiderült már az ön számára, hogy mit gondolnak az amerikaiak Magyarország felől?

- Azt vettem észre, hogy minden amerikai ismer a környezetében legalább egy magyart. A Los Angeles-i konzuli kerületben több mint 100 millió ember él, közülük a hét évvel ezelőtti, 2000. évi amerikai népszámlálás idején mintegy 200 ezer ember vallotta magát magyar származásúnak. Országunk gazdasági, politikai helyzetével persze az átlag amerikai nemigen foglalkozik, ők elsősorban csak mindennapi életük eseményeit tartják számon. Azt azonban ők is tudják, hogy kik azok a magyarok, akik naggyá váltak az amerikai filmiparban, és a legnevesebb egyetemeken is van legalább egy magyar oktató. A kaliforniai egyetemen is működik egy magyar klub, ahol nyelvtanítás folyik. Meglehetősen népes a magyarul tanulni vágyók száma.

- Miről beszél majd az ünnepen?

- 1956 jelentőségét személyes élményemen keresztül közelítem meg. Amikor 1988. október 23-án szüleim Pannonhalmára vittek felvételizni, annyit mondtak, ha felmerül, mi volt október 23-án, csak annyit mondjak: 56. Binzeberger Ákos atya számos egyéb kérdés mellett megkérdezte ezt is, és én félénken böktem ki a választ. 1988-ban még ennyit is sok volt tudni. Egy évvel később tanáraink a tévé elé hívtak bennünket, nézzük meg együtt a köztársaság kikiáltásának közvetítését. Én beszaladtam a hálóba, hogy erre az alkalomra tisztességesen felöltözzek. Megdöbbentem a látványtól, amikor visszamentem a terembe: csupa öltönyös, nyakkendős társamat találtam ott. Mi nem éltünk a harcok során, tiszteletünket a hősök előtt így fejezhettük ki.

- A filmhéten túl még mivel emlékeznek?

- Talán nem hat szerénytelenül, de ilyenkor óhatatlanul hazánkra figyel Amerika. Ezt kihasználva Bokor Balázs főkonzul Magyarországot bemutató filmek vetítését is tervezi, az amerikaiak ismerjenek meg minket, a kinn élő magyarok pedig lássák a változásokat.

- Mennyire kap hangsúlyt kinn ez az ünnep?

- Az itt élő magyarok számára ez egy roppant fontos esemény, hiszen a Los Angeles-i magyarság akkor is megemlékezett az 56-os forradalomról, amikor itthon nem lehetett. Ők akkor is ápolták 56 eszmeiségét, amikor a forradalmat ellen jelzővel illették hazánkban, és ezeken az ünnepségeken minden évben Los Angeles városa is részt vett. Lehet, hogy hihetetlen, de ismernek minket az amerikaiak, és hangsúlyt fektetnek megismerésünkre. Nem szabad persze elhallgatni, hogy itt sem letisztult 1956 történelmi megítélése, és ahány ember, itt is annyiféleképpen értékeli az akkori budapesti eseményeket. Ne feledjük, azok vannak legtöbben a kinti magyarok között, akik a forradalom után hagyták el Magyarországot! Az ünnep megítélése azonban szinte mindenkinél pozitív.

- És milyen volt a megítélése a tavalyi ünnepnek?

- Tavaly én még Budapesten dolgoztam amerikai referensként, a George Pataki kormányzó vezette delegációt kísértem, amelynek valamennyi tagja valamilyen szinten magyar kötődésű volt. Hosszú idő után akkor jártak először Magyarországon, és akkor beszéltek újra magyarul. Bármi történt is, bennük ezt a megható érzést nem nyomhatta el. Los Angelesben állított meg később egy fiatalember az egyik könyvesboltban, aki elmesélte, hogy az egyik barátját megverték a rendőrök a pesti utcán, nézelődő turistaként. Rosszkor volt rossz helyen. Érdekes azonban, hogy az október 23-ai eseményeket itt Amerikában jórészt egybemossák március 15-ével. Tavasszal egy igazán méltóságteljes ünnepségen vehettem részt. Magyarnak lenni - ilyen alkalmakkor fejezhető ez ki leginkább. Ilyenkor a városi és a megyei vezetők is megjelennek megemlékezésünkön, sőt idén augusztus 20-án Schwarzenegger kormányzótól üdvözlő levelet is kaptunk, amelyben méltatja Magyarországot.

- Mennyire őszinte e mögött az érdeklődés hazánk iránt, vagy inkább gesztusértékű mindez?

- Fontos kapcsolatok ezek, bár van benne némi felszínesség is. Schwarzenegger kormányzó levelében például a magyar függetlenség napja alkalmából gratulált nekünk.

- Van Schwarzeneggerrel személyes kapcsolata is?

- Hivatalos kapcsolatom nincs. Kétszer találkoztunk, kezet fogtunk. Mind a ketten ugyanabba a templomba járunk. Los Angelesben működik a világ harmadik legnagyobb konzuli testülete, diplomáciai szinten száznál több állam képviselteti itt magát. Schwarzenegger komoly hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok ápolására.

- Kiderült már az ön számára, hogy mit gondolnak az amerikaiak Magyarország felől?

- Azt vettem észre, hogy minden amerikai ismer a környezetében legalább egy magyart. A Los Angeles-i konzuli kerületben több mint 100 millió ember él, közülük a hét évvel ezelőtti, 2000. évi amerikai népszámlálás idején mintegy 200 ezer ember vallotta magát magyar származásúnak. Országunk gazdasági, politikai helyzetével persze az átlag amerikai nemigen foglalkozik, ők elsősorban csak mindennapi életük eseményeit tartják számon. Azt azonban ők is tudják, hogy kik azok a magyarok, akik naggyá váltak az amerikai filmiparban, és a legnevesebb egyetemeken is van legalább egy magyar oktató. A kaliforniai egyetemen is működik egy magyar klub, ahol nyelvtanítás folyik. Meglehetősen népes a magyarul tanulni vágyók száma.

- Miről beszél majd az ünnepen?

- 1956 jelentőségét személyes élményemen keresztül közelítem meg. Amikor 1988. október 23-án szüleim Pannonhalmára vittek felvételizni, annyit mondtak, ha felmerül, mi volt október 23-án, csak annyit mondjak: 56. Binzeberger Ákos atya számos egyéb kérdés mellett megkérdezte ezt is, és én félénken böktem ki a választ. 1988-ban még ennyit is sok volt tudni. Egy évvel később tanáraink a tévé elé hívtak bennünket, nézzük meg együtt a köztársaság kikiáltásának közvetítését. Én beszaladtam a hálóba, hogy erre az alkalomra tisztességesen felöltözzek. Megdöbbentem a látványtól, amikor visszamentem a terembe: csupa öltönyös, nyakkendős társamat találtam ott. Mi nem éltünk a harcok során, tiszteletünket a hősök előtt így fejezhettük ki.

- A filmhéten túl még mivel emlékeznek?

- Talán nem hat szerénytelenül, de ilyenkor óhatatlanul hazánkra figyel Amerika. Ezt kihasználva Bokor Balázs főkonzul Magyarországot bemutató filmek vetítését is tervezi, az amerikaiak ismerjenek meg minket, a kinn élő magyarok pedig lássák a változásokat.

- Mennyire kap hangsúlyt kinn ez az ünnep?

- Az itt élő magyarok számára ez egy roppant fontos esemény, hiszen a Los Angeles-i magyarság akkor is megemlékezett az 56-os forradalomról, amikor itthon nem lehetett. Ők akkor is ápolták 56 eszmeiségét, amikor a forradalmat ellen jelzővel illették hazánkban, és ezeken az ünnepségeken minden évben Los Angeles városa is részt vett. Lehet, hogy hihetetlen, de ismernek minket az amerikaiak, és hangsúlyt fektetnek megismerésünkre. Nem szabad persze elhallgatni, hogy itt sem letisztult 1956 történelmi megítélése, és ahány ember, itt is annyiféleképpen értéke

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!