Nagykorúvá lett az APEH

- Az adóhivatal július elsején ünnepelte fennállásának húszéves évfordulóját. Hogyan változott az elmúlt két évtizedben az adózáshoz való viszonyunk?

- Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1987-es megalakulásával új fejezet kezdődött a magyar gazdaság és az államháztartás működésében. Az APEH létrehozását nem politikai döntések, hanem a gazdaságban végbemenő változások tették szükségessé. Az adóreform elindította azt a folyamatot, amely az állam és az állampolgárok egymáshoz való viszonyát is megváltoztatta. A többszintű adórendszer bevezetése, a korszerű adóigazgatási gyakorlat az emberekben mára már kialakította azt a tudatot, hogy jövedelmük egy része a közös kasszába kerül, de már nem elvonással, mint korábban, hanem bevalláson alapu-ló adózással. De ez még korántsem jelenti azt, hogy az eltelt húsz év alatt az adómorál is a kívánatos szintre jutott, és mindenki rendben, időben befizeti az adóját. Ugyanakkor az adómorál megítélése nagyon sok szubjektív elemet is tartalmaz. Különböző becslések vannak arra vonatkozóan, hogy nálunk milyen nagyságrendű az adóeltitkolás, most 18-25 százalék közötti mértékekről hallani. S ez a korábbi időszakokhoz képest már javulásnak tűnik. De én a számok helyett inkább abból indulok ki, hogy tapasztalataim szerint a társadalomban javul az adótudatosság. Korábban, ha az adózás szóba került, csak úgy vetődött fel a téma, hogy az adó rossz dolog, és csökkenteni kell. Ma már egyre többen látják, hogy az adót a magunk javára fizetjük be, és a társadalmi szükségletek fedezésére szolgál. Egyre inkább vallják azt az emberek, hogy igenis mindenki vallja be és fizesse be az adóját, mert akkor lehet összességében csökkenteni az adók mértékét.

- Az adóbevételek évről évre magasabbak. Több lett az adózó is, vagy az ellenőrzés vált szigorúbbá?

- Az adóalanyok valóban tartanak az adóellenőrzéstől, a szankcióktól. A számokból kimutatható például, hogy a tavalyi minimumjárulék-fizetésre vonatkozó rendelkezés hatására növekedtek a bevételek. Ha nem is fizeti meg mindenki a minimálbér kétszerese után a járulékokat, az 1,6 millió foglalkoztatott között most is hasonló a minimum járulékalap alatti foglalkoztatottak száma, mint tavaly, de a minimálbérhez képest a 80- 100 ezer forint felé mozdultak el bérek. - A vagyonosodási vizsgálatokkal hol tartanak most?

- Év végéig biztosan befejeződik a tervezett tízezer vagyonosodási vizsgálat, jelenleg 11200-at meghaladó vizsgálat van folyamatban, s az ötezret meghaladja már a legalább jegyzőkönyvi szintig eljutott vizsgálatok száma. Ezek közül több mint négyezernél - tehát a vizsgálatok több mint heven százalékánál - adóhiányt állapítottunk meg. A feltárt adókülönbözet megközelíti a 22,9 milliárd forintot.

- A vizsgált személyek megfizetik az adókülönbözetet és az esetleges büntetést?

- Az esetek nagyobb részében van lehetőség a behajtásra. Bizonyos nagyságrendig - több tíz-, de százmillió forintos adóhiányt is - igyekeznek befizetni. Amikor már több száz milliós vagy milliárdos a megállapítás - ilyen is van -, megpróbálják kimenteni a vagyont. Nekünk ezt meg kell akadályozni.

- Megfelelő eszközei vannak ehhez az adóhivatalnak?

- A jogszabályok - előzetes biztosításként - lehetőséget adnak arra a hivatalnak, hogy lefoglaljuk a vagyont, és meg is tesszük, ha ezt szükségesnek látjuk.

- Említette azt, hogy van példa akár egymilliárd forintos adóeltitkolásra is. Hogyan jutnak az ilyesminek a nyomára az ellenőrök?

- Különböző forrásokból szerezzük az információkat. Egyrészt az adóhivatali nyilvántartásokból, különböző kifizetői és pénzintézeti adatbázisokból, valamint a társszervektől - a többi között a vám- és pénzügyőrségtől - kapjuk. Vannak olyan vizsgálataink, amelyeknél a társszervek adták a tippet , illetve az általuk folytatott vizsgálat során felmerültek adóhivatali vonatkozások is. Erre példa a többi között, hogy a vám- és pénzügyőrség vizsgálja a borhamisítással kapcsolatos ügyeket, és természetesen jelzi számunkra is, hogy kik a szereplők, akiknél érdemes az eltitkolt jövedelmeket megvizsgálni.

- Lakossági feljelentésekből is kapnak écákat ?

- Feljelentések alapján csak a vizsgálatok kisebbik része indul el, a többség általában egyéb információkon alapul. A lakossági bejelentések között gyakori például, hogy az elvált házastárs, a volt alkalmazott vagy a póruljárt kölcsönt adó, esetleg a valamilyen ok miatt sértett szomszéd szolgáltat - egyébként általában használható - információkat az adóhivatal munkatársainak.

- Van-e visszatartó ereje a nagyszámú ellenőrzésnek?

- Határozottan kedvező a vagyonosodási vizsgálatok hatása. Tapasztalataink szerint az adózók ennek kapcsán már nemcsak a személyi jövedelemadójukra, hanem a cégük(eik) adóügyeire is jobban odafigyelnek, vagyis elmondható az, hogy összességében javul nálunk az adómorál, s ez jelentkezik az adóbevételek emelkedésében is.

- Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1987-es megalakulásával új fejezet kezdődött a magyar gazdaság és az államháztartás működésében. Az APEH létrehozását nem politikai döntések, hanem a gazdaságban végbemenő változások tették szükségessé. Az adóreform elindította azt a folyamatot, amely az állam és az állampolgárok egymáshoz való viszonyát is megváltoztatta. A többszintű adórendszer bevezetése, a korszerű adóigazgatási gyakorlat az emberekben mára már kialakította azt a tudatot, hogy jövedelmük egy része a közös kasszába kerül, de már nem elvonással, mint korábban, hanem bevalláson alapu-ló adózással. De ez még korántsem jelenti azt, hogy az eltelt húsz év alatt az adómorál is a kívánatos szintre jutott, és mindenki rendben, időben befizeti az adóját. Ugyanakkor az adómorál megítélése nagyon sok szubjektív elemet is tartalmaz. Különböző becslések vannak arra vonatkozóan, hogy nálunk milyen nagyságrendű az adóeltitkolás, most 18-25 százalék közötti mértékekről hallani. S ez a korábbi időszakokhoz képest már javulásnak tűnik. De én a számok helyett inkább abból indulok ki, hogy tapasztalataim szerint a társadalomban javul az adótudatosság. Korábban, ha az adózás szóba került, csak úgy vetődött fel a téma, hogy az adó rossz dolog, és csökkenteni kell. Ma már egyre többen látják, hogy az adót a magunk javára fizetjük be, és a társadalmi szükségletek fedezésére szolgál. Egyre inkább vallják azt az emberek, hogy igenis mindenki vallja be és fizesse be az adóját, mert akkor lehet összességében csökkenteni az adók mértékét.

- Az adóbevételek évről évre magasabbak. Több lett az adózó is, vagy az ellenőrzés vált szigorúbbá?

- Az adóalanyok valóban tartanak az adóellenőrzéstől, a szankcióktól. A számokból kimutatható például, hogy a tavalyi minimumjárulék-fizetésre vonatkozó rendelkezés hatására növekedtek a bevételek. Ha nem is fizeti meg mindenki a minimálbér kétszerese után a járulékokat, az 1,6 millió foglalkoztatott között most is hasonló a minimum járulékalap alatti foglalkoztatottak száma, mint tavaly, de a minimálbérhez képest a 80- 100 ezer forint felé mozdultak el bérek. - A vagyonosodási vizsgálatokkal hol tartanak most?

- Év végéig biztosan befejeződik a tervezett tízezer vagyonosodási vizsgálat, jelenleg 11200-at meghaladó vizsgálat van folyamatban, s az ötezret meghaladja már a legalább jegyzőkönyvi szintig eljutott vizsgálatok száma. Ezek közül több mint négyezernél - tehát a vizsgálatok több mint heven százalékánál - adóhiányt állapítottunk meg. A feltárt adókülönbözet megközelíti a 22,9 milliárd forintot.

- A vizsgált személyek megfizetik az adókülönbözetet és az esetleges büntetést?

- Az esetek nagyobb részében van lehetőség a behajtásra. Bizonyos nagyságrendig - több tíz-, de százmillió forintos adóhiányt is - igyekeznek befizetni. Amikor már több száz milliós vagy milliárdos a megállapítás - ilyen is van -, megpróbálják kimenteni a vagyont. Nekünk ezt meg kell akadályozni.

- Megfelelő eszközei vannak ehhez az adóhivatalnak?

- A jogszabályok - előzetes biztosításként - lehetőséget adnak arra a hivatalnak, hogy lefoglaljuk a vagyont, és meg is tesszük, ha ezt szükségesnek látjuk.

- Említette azt, hogy van példa akár egymilliárd forintos adóeltitkolásra is. Hogyan jutnak az ilyesminek a nyomára az ellenőrök?

- Különböző forrásokból szerezzük az információkat. Egyrészt az adóhivatali nyilvántartásokból, különböző kifizetői és pénzintézeti adatbázisokból, valamint a társszervektől - a többi között a vám- és pénzügyőrségtől - kapjuk. Vannak olyan vizsgálataink, amelyeknél a társszervek adták a tippet , illetve az általuk folytatott vizsgálat során felmerültek adóhivatali vonatkozások is. Erre példa a többi között, hogy a vám- és pénzügyőrség vizsgálja a borhamisítással kapcsolatos ügyeket, és természetesen jelzi számunkra is, hogy kik a szereplők, akiknél érdemes az eltitkolt jövedelmeket megvizsgálni.

- Lakossági feljelentésekből is kapnak écákat ?

- Feljelentések alapján csak a vizsgálatok kisebbik része indul el, a többség általában egyéb információkon alapul. A lakossági bejelentések között gyakori például, hogy az elvált házastárs, a volt alkalmazott vagy a póruljárt kölcsönt adó, esetleg a valamilyen ok miatt sértett szomszéd szolgáltat - egyébként általában használható - információkat az adóhivatal munkatársainak.

- Van-e visszatartó ereje a nagyszámú ellenőrzésnek?

- Határozottan kedvező a vagyonosodási vizsgálatok hatása. Tapasztalataink szerint az adózók ennek kapcsán már nemcsak a személyi jövedelemadójukra, hanem a cégük(eik) adóügyeire is jobban odafigyelnek, vagyis elmondható az, hogy összességében javul nálunk az adómorál, s ez jelentkezik az adóbevételek emelkedésében is.

- Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1987-es megalakulásával új fejezet kezdődött a magyar gazdaság és az államháztartás működésében. Az APEH létrehozását nem politikai döntések, hanem a gazdaságban végbemenő változások tették szükségessé. Az adóreform elindította azt a folyamatot, amely az állam és az állampolgárok egymáshoz való viszonyát is megváltoztatta. A többszintű adórendszer bevezetése, a korszerű adóigazgatási gyakorlat az emberekben mára már kialakította azt a tudatot, hogy jövedelmük egy része a közös kasszába kerül, de már nem elvonással, mint korábban, hanem bevalláson alapu-ló adózással. De ez még korántsem jelenti azt, hogy az eltelt húsz év alatt az adómorál is a kívánatos szintre jutott, és mindenki rendben, időben befizeti az adóját. Ugyanakkor az adómorál megítélése nagyon sok szubjektív elemet is tartalmaz. Különböző becslések vannak arra vonatkozóan, hogy nálunk milyen nagyságrendű az adóeltitkolás, most 18-25 százalék közötti mértékekről hallani. S ez a korábbi időszakokhoz képest már javulásnak tűnik. De én a számok helyett inkább abból indulok ki, hogy tapasztalataim szerint a társadalomban javul az adótudatosság. Korábban, ha az adózás szóba került, csak úgy vetődött fel a téma, hogy az adó rossz dolog, és csökkenteni kell. Ma már egyre többen látják, hogy az adót a magunk javára fizetjük be, és a társadalmi szükségletek fedezésére szolgál. Egyre inkább vallják azt az emberek, hogy igenis mindenki vallja be és fizesse be az adóját, mert akkor lehet összességében csökkenteni az adók mértékét.

- Az adóbevételek évről évre magasabbak. Több lett az adózó is, vagy az ellenőrzés vált szigorúbbá?

- Az adóalanyok valóban tartanak az adóellenőrzéstől, a szankcióktól. A számokból kimutatható például, hogy a tavalyi minimumjárulék-fizetésre vonatkozó rendelkezés hatására növekedtek a bevételek. Ha nem is fizeti meg mindenki a minimálbér kétszerese után a járulékokat, az 1,6 millió foglalkoztatott között most is hasonló a minimum járulékalap alatti foglalkoztatottak száma, mint tavaly, de a minimálbérhez képest a 80- 100 ezer forint felé mozdultak el bérek. - A vagyonosodási vizsgálatokkal hol tartanak most?

- Év végéig biztosan befejeződik a tervezett tízezer vagyonosodási vizsgálat, jelenleg 11200-at meghaladó vizsgálat van folyamatban, s az ötezret meghaladja már a legalább jegyzőkönyvi szintig eljutott vizsgálatok száma. Ezek közül több mint négyezernél - tehát a vizsgálatok több mint heven százalékánál - adóhiányt állapítottunk meg. A feltárt adókülönbözet megközelíti a 22,9 milliárd forintot.

- A vizsgált személyek megfizetik az adókülönbözetet és az esetleges büntetést?

- Az esetek nagyobb részében van lehetőség a behajtásra. Bizonyos nagyságrendig - több tíz-, de százmillió forintos adóhiányt is - igyekeznek befizetni. Amikor már több száz milliós vagy milliárdos a megállapítás - ilyen is van -, megpróbálják kimenteni a vagyont. Nekünk ezt meg kell akadályozni.

- Megfelelő eszközei vannak ehhez az adóhivatalnak?

- A jogszabályok - előzetes biztosításként - lehetőséget adnak arra a hivatalnak, hogy lefoglaljuk a vagyont, és meg is tesszük, ha ezt szükségesnek látjuk.

- Említette azt, hogy van példa akár egymilliárd forintos adóeltitkolásra is. Hogyan jutnak az ilyesminek a nyomára az ellenőrök?

- Különböző forrásokból szerezzük az információkat. Egyrészt az adóhivatali nyilvántartásokból, különböző kifizetői és pénzintézeti adatbázisokból, valamint a társszervektől - a többi között a vám- és pénzügyőrségtől - kapjuk. Vannak olyan vizsgálataink, amelyeknél a társszervek adták a tippet , illetve az általuk folytatott vizsgálat során felmerültek adóhivatali vonatkozások is. Erre példa a többi között, hogy a vám- és pénzügyőrség vizsgálja a borhamisítással kapcsolatos ügyeket, és természetesen jelzi számunkra is, hogy kik a szereplők, akiknél érdemes az eltitkolt jövedelmeket megvizsgálni.

- Lakossági feljelentésekből is kapnak écákat ?

- Feljelentések alapján csak a vizsgálatok kisebbik része indul el, a többség általában egyéb információkon alapul. A lakossági bejelentések között gyakori például, hogy az elvált házastárs, a volt alkalmazott vagy a póruljárt kölcsönt adó, esetleg a valamilyen ok miatt sértett szomszéd szolgáltat - egyébként általában használható - információkat az adóhivatal munkatársainak.

- Van-e visszatartó ereje a nagyszámú ellenőrzésnek?

- Határozottan kedvező a vagyonosodási vizsgálatok hatása. Tapasztalataink szerint az adózók ennek kapcsán már nemcsak a személyi jövedelemadójukra, hanem a cégük(eik) adóügyeire is jobban odafigyelnek, vagyis elmondható az, hogy összességében javul nálunk az adómorál, s ez jelentkezik az adóbevételek emelkedésében is.

- Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1987-es megalakulásával új fejezet kezdődött a magyar gazdaság és az államháztartás működésében. Az APEH létrehozását nem politikai döntések, hanem a gazdaságban végbemenő változások tették szükségessé. Az adóreform elindította azt a folyamatot, amely az állam és az állampolgárok egymáshoz való viszonyát is megváltoztatta. A többszintű adórendszer bevezetése, a korszerű adóigazgatási gyakorlat az emberekben mára már kialakította azt a tudatot, hogy jövedelmük egy része a közös kasszába kerül, de már nem elvonással, mint korábban, hanem bevalláson alapu-ló adózással. De ez még korántsem jelenti azt, hogy az eltelt húsz év alatt az adómorál is a kívánatos szintre jutott, és mindenki rendben, időben befizeti az adóját. Ugyanakkor az adómorál megítélése nagyon sok szubjektív elemet is tartalmaz. Különböző becslések vannak arra vonatkozóan, hogy nálunk milyen nagyságrendű az adóeltitkolás, most 18-25 százalék közötti mértékekről hallani. S ez a korábbi időszakokhoz képest már javulásnak tűnik. De én a számok helyett inkább abból indulok ki, hogy tapasztalataim szerint a társadalomban javul az adótudatosság. Korábban, ha az adózás szóba került, csak úgy vetődött fel a téma, hogy az adó rossz dolog, és csökkenteni kell. Ma már egyre többen látják, hogy az adót a magunk javára fizetjük be, és a társadalmi szükségletek fedezésére szolgál. Egyre inkább vallják azt az emberek, hogy igenis mindenki vallja be és fizesse be az adóját, mert akkor lehet összességében csökkenteni az adók mértékét.

- Az adóbevételek évről évre magasabbak. Több lett az adózó is, vagy az ellenőrzés vált szigorúbbá?

- Az adóalanyok valóban tartanak az adóellenőrzéstől, a szankcióktól. A számokból kimutatható például, hogy a tavalyi minimumjárulék-fizetésre vonatkozó rendelkezés hatására növekedtek a bevételek. Ha nem is fizeti meg mindenki a minimálbér kétszerese után a járulékokat, az 1,6 millió foglalkoztatott között most is hasonló a minimum járulékalap alatti foglalkoztatottak száma, mint tavaly, de a minimálbérhez képest a 80- 100 ezer forint felé mozdultak el bérek. - A vagyonosodási vizsgálatokkal hol tartanak most?

- Év végéig biztosan befejeződik a tervezett tízezer vagyonosodási vizsgálat, jelenleg 11200-at meghaladó vizsgálat van folyamatban, s az ötezret meghaladja már a legalább jegyzőkönyvi szintig eljutott vizsgálatok száma. Ezek közül több mint négyezernél - tehát a vizsgálatok több mint heven százalékánál - adóhiányt állapítottunk meg. A feltárt adókülönbözet megközelíti a 22,9 milliárd forintot.

- A vizsgált személyek megfizetik az adókülönbözetet és az esetleges büntetést?

- Az esetek nagyobb részében van lehetőség a behajtásra. Bizonyos nagyságrendig - több tíz-, de százmillió forintos adóhiányt is - igyekeznek befizetni. Amikor már több száz milliós vagy milliárdos a megállapítás - ilyen is van -, megpróbálják kimenteni a vagyont. Nekünk ezt meg kell akadályozni.

- Megfelelő eszközei vannak ehhez az adóhivatalnak?

- A jogszabályok - előzetes biztosításként - lehetőséget adnak arra a hivatalnak, hogy lefoglaljuk a vagyont, és meg is tesszük, ha ezt szükségesnek látjuk.

- Említette azt, hogy van példa akár egymilliárd forintos adóeltitkolásra is. Hogyan jutnak az ilyesminek a nyomára az ellenőrök?

- Különböző forrásokból szerezzük az információkat. Egyrészt az adóhivatali nyilvántartásokból, különböző kifizetői és pénzintézeti adatbázisokból, valamint a társszervektől - a többi között a vám- és pénzügyőrségtől - kapjuk. Vannak olyan vizsgálataink, amelyeknél a társszervek adták a tippet , illetve az általuk folytatott vizsgálat során felmerültek adóhivatali vonatkozások is. Erre példa a többi között, hogy a vám- és pénzügyőrség vizsgálja a borhamisítással kapcsolatos ügyeket, és természetesen jelzi számunkra is, hogy kik a szereplők, akiknél érdemes az eltitkolt jövedelmeket megvizsgálni.

- Lakossági feljelentésekből is kapnak écákat ?

- Feljelentések alapján csak a vizsgálatok kisebbik része indul el, a többség általában egyéb információkon alapul. A lakossági bejelentések között gyakori például, hogy az elvált házastárs, a volt alkalmazott vagy a póruljárt kölcsönt adó, esetleg a valamilyen ok miatt sértett szomszéd szolgáltat - egyébként általában használható - információkat az adóhivatal munkatársainak.

- Van-e visszatartó ereje a nagyszámú ellenőrzésnek?

- Határozottan kedvező a vagyonosodási vizsgálatok hatása. Tapasztalataink szerint az adózók ennek kapcsán már nemcsak a személyi jövedelemadójukra, hanem a cégük(eik) adóügyeire is jobban odafigyelnek, vagyis elmondható az, hogy összességében javul nálunk az adómorál, s ez jelentkezik az adóbevételek emelkedésében is.

- Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1987-es megalakulásával új fejezet kezdődött a magyar gazdaság és az államháztartás működésében. Az APEH létrehozását nem politikai döntések, hanem a gazdaságban végbemenő változások tették szükségessé. Az adóreform elindította azt a folyamatot, amely az állam és az állampolgárok egymáshoz való viszonyát is megváltoztatta. A többszintű adórendszer bevezetése, a korszerű adóigazgatási gyakorlat az emberekben mára már kialakította azt a tudatot, hogy jövedelmük egy része a közös kasszába kerül, de már nem elvonással, mi