Hétvége

2006.08.19. 02:25

Mutasd a házad, megmondom, ki vagy!

A magyar népi építészet évszázadok alatt kiérlelt és tájegységenként változó egyéni arculatát eltorzította a sokat átkozott XX. század. Központilag történt a rombolás; nem lehetne ugyanígy újraéleszteni a tradíciókat?

Mórocz Zsolt

hagyomány és az újraértelmezett múlt ellentmondásosságát jól tükrözi a táncház-mozgalom.

Az utolsó pillanatokban üstökön ragadta a céltudatos értelmiség, s a fogékony fiatalság - táncos tiltakozással élték meg nemzeti identitásukat a 70-es évektől. A tánc és a muzsika, a táncház szokása Erdélyből indult útjára, Budapesten kapott hírnevet, s szociológusoknak okozott fejtörést, vajon mennyire táplálkozik ez a dolog a néplélekből, s mennyire felülről vezérelt, anakronisztikus másolása annak, ami már nincs? Ami letűnt.

Tamáska Máté szociológus, falukutató, a népi építészet emlékeinek országos feltérképezését választotta munkássága tárgyául, mostanában készült el reprezentatív felmérése négy magyar településről e témában. A keleti országrészből Tiaszafüredet és Szendrőt, a nyugatiból a Fejér megyei Nagykarácsonyt és a Velencei-tó menti Sukorót választotta.

- A táncházi szokásokat más hordozó közeg élesztette újjá, mint amelyben született, de talán mégis inkább jó, hogy megtörtént, mintha hagytuk volna a múltba süllyedni. A vidék, a falu építészete sem lehet ugyanaz, mint egykor, a klasszikus értelemben vett parasztság megszűnt, a paraszti élet elsüllyedt az időkben, de miért ne lehetne adaptálni, újraértelmezni a ránk jellemző építészeti hagyományokat? - teszi fel a kérdést az alig harmincesztendős kutató.

Városi értelmiségi Tamáska Máté, édesapja, Tamáska Péter neves történész, legújabbkori magyar történelem-kutató.

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

Az utolsó pillanatokban üstökön ragadta a céltudatos értelmiség, s a fogékony fiatalság - táncos tiltakozással élték meg nemzeti identitásukat a 70-es évektől. A tánc és a muzsika, a táncház szokása Erdélyből indult útjára, Budapesten kapott hírnevet, s szociológusoknak okozott fejtörést, vajon mennyire táplálkozik ez a dolog a néplélekből, s mennyire felülről vezérelt, anakronisztikus másolása annak, ami már nincs? Ami letűnt.

Tamáska Máté szociológus, falukutató, a népi építészet emlékeinek országos feltérképezését választotta munkássága tárgyául, mostanában készült el reprezentatív felmérése négy magyar településről e témában. A keleti országrészből Tiaszafüredet és Szendrőt, a nyugatiból a Fejér megyei Nagykarácsonyt és a Velencei-tó menti Sukorót választotta.

- A táncházi szokásokat más hordozó közeg élesztette újjá, mint amelyben született, de talán mégis inkább jó, hogy megtörtént, mintha hagytuk volna a múltba süllyedni. A vidék, a falu építészete sem lehet ugyanaz, mint egykor, a klasszikus értelemben vett parasztság megszűnt, a paraszti élet elsüllyedt az időkben, de miért ne lehetne adaptálni, újraértelmezni a ránk jellemző építészeti hagyományokat? - teszi fel a kérdést az alig harmincesztendős kutató.

Városi értelmiségi Tamáska Máté, édesapja, Tamáska Péter neves történész, legújabbkori magyar történelem-kutató.

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

Az utolsó pillanatokban üstökön ragadta a céltudatos értelmiség, s a fogékony fiatalság - táncos tiltakozással élték meg nemzeti identitásukat a 70-es évektől. A tánc és a muzsika, a táncház szokása Erdélyből indult útjára, Budapesten kapott hírnevet, s szociológusoknak okozott fejtörést, vajon mennyire táplálkozik ez a dolog a néplélekből, s mennyire felülről vezérelt, anakronisztikus másolása annak, ami már nincs? Ami letűnt.

Tamáska Máté szociológus, falukutató, a népi építészet emlékeinek országos feltérképezését választotta munkássága tárgyául, mostanában készült el reprezentatív felmérése négy magyar településről e témában. A keleti országrészből Tiaszafüredet és Szendrőt, a nyugatiból a Fejér megyei Nagykarácsonyt és a Velencei-tó menti Sukorót választotta.

- A táncházi szokásokat más hordozó közeg élesztette újjá, mint amelyben született, de talán mégis inkább jó, hogy megtörtént, mintha hagytuk volna a múltba süllyedni. A vidék, a falu építészete sem lehet ugyanaz, mint egykor, a klasszikus értelemben vett parasztság megszűnt, a paraszti élet elsüllyedt az időkben, de miért ne lehetne adaptálni, újraértelmezni a ránk jellemző építészeti hagyományokat? - teszi fel a kérdést az alig harmincesztendős kutató.

Városi értelmiségi Tamáska Máté, édesapja, Tamáska Péter neves történész, legújabbkori magyar történelem-kutató.

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

Tamáska Máté szociológus, falukutató, a népi építészet emlékeinek országos feltérképezését választotta munkássága tárgyául, mostanában készült el reprezentatív felmérése négy magyar településről e témában. A keleti országrészből Tiaszafüredet és Szendrőt, a nyugatiból a Fejér megyei Nagykarácsonyt és a Velencei-tó menti Sukorót választotta.

- A táncházi szokásokat más hordozó közeg élesztette újjá, mint amelyben született, de talán mégis inkább jó, hogy megtörtént, mintha hagytuk volna a múltba süllyedni. A vidék, a falu építészete sem lehet ugyanaz, mint egykor, a klasszikus értelemben vett parasztság megszűnt, a paraszti élet elsüllyedt az időkben, de miért ne lehetne adaptálni, újraértelmezni a ránk jellemző építészeti hagyományokat? - teszi fel a kérdést az alig harmincesztendős kutató.

Városi értelmiségi Tamáska Máté, édesapja, Tamáska Péter neves történész, legújabbkori magyar történelem-kutató.

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

Tamáska Máté szociológus, falukutató, a népi építészet emlékeinek országos feltérképezését választotta munkássága tárgyául, mostanában készült el reprezentatív felmérése négy magyar településről e témában. A keleti országrészből Tiaszafüredet és Szendrőt, a nyugatiból a Fejér megyei Nagykarácsonyt és a Velencei-tó menti Sukorót választotta.

- A táncházi szokásokat más hordozó közeg élesztette újjá, mint amelyben született, de talán mégis inkább jó, hogy megtörtént, mintha hagytuk volna a múltba süllyedni. A vidék, a falu építészete sem lehet ugyanaz, mint egykor, a klasszikus értelemben vett parasztság megszűnt, a paraszti élet elsüllyedt az időkben, de miért ne lehetne adaptálni, újraértelmezni a ránk jellemző építészeti hagyományokat? - teszi fel a kérdést az alig harmincesztendős kutató.

Városi értelmiségi Tamáska Máté, édesapja, Tamáska Péter neves történész, legújabbkori magyar történelem-kutató.

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

- A táncházi szokásokat más hordozó közeg élesztette újjá, mint amelyben született, de talán mégis inkább jó, hogy megtörtént, mintha hagytuk volna a múltba süllyedni. A vidék, a falu építészete sem lehet ugyanaz, mint egykor, a klasszikus értelemben vett parasztság megszűnt, a paraszti élet elsüllyedt az időkben, de miért ne lehetne adaptálni, újraértelmezni a ránk jellemző építészeti hagyományokat? - teszi fel a kérdést az alig harmincesztendős kutató.

Városi értelmiségi Tamáska Máté, édesapja, Tamáska Péter neves történész, legújabbkori magyar történelem-kutató.

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

- A táncházi szokásokat más hordozó közeg élesztette újjá, mint amelyben született, de talán mégis inkább jó, hogy megtörtént, mintha hagytuk volna a múltba süllyedni. A vidék, a falu építészete sem lehet ugyanaz, mint egykor, a klasszikus értelemben vett parasztság megszűnt, a paraszti élet elsüllyedt az időkben, de miért ne lehetne adaptálni, újraértelmezni a ránk jellemző építészeti hagyományokat? - teszi fel a kérdést az alig harmincesztendős kutató.

Városi értelmiségi Tamáska Máté, édesapja, Tamáska Péter neves történész, legújabbkori magyar történelem-kutató.

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

Városi értelmiségi Tamáska Máté, édesapja, Tamáska Péter neves történész, legújabbkori magyar történelem-kutató.

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

Városi értelmiségi Tamáska Máté, édesapja, Tamáska Péter neves történész, legújabbkori magyar történelem-kutató.

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

- Nekem kaland és izgalmas terep a falu, - erősíti meg Máté - városiként fogott meg.A Velencei-tó-Vértes Tükör című területfejlesztési és környezetvédelmi periodika szerkesztője négy éve, az olvasmányos folyóiratot a polgármesteri hivatalokbal lehet meglelni, noha sokan szívesen olvasgatnák, mert saját felméréseimből tudom, a tárgyi néprajz egyik legnépszerűbb ága az építészet, s sok laikus érdeklődő mohón olvassa-nézi-keresi a tradicionális építés-, lakás- és lakberendezési formákról szóló emlékeket, olvasmányokat, könyveket, újságokat, filmeket. Mi több: számosan adaptálnák a mai igényekhez igazodó enteriőrökbe, az új építésű házaikba is a használható, illeszthető megoldásokat, külsődleges megjelenést, kiragadott és újraértelmezett tárgyi világot.

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

- Ausztriában vaskos példatárak állnak rendelkezésre a régi házak helyreállítására, felújítására. Az emberek úgyis választanak valamit, miért ne tennék olyan példákból, amelyek orientálják, a szép felé irányítván őket? - teszi fel a sokunk által százszor megfogalmazott kérdést, ha tokos műanyag redőnyt, kicserélt, oda nem illő hármasablakot látunk egy gyönyörű régi házon, vagy ízléstelenül, haszontalanul becsukott tornác, veranda, gádor fölött sajnálkozunk.

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

- Tiszafüred gátfalu, valamikor oly kacskaringós utcaszerkezettel, hogy eltévedt benne a felföldi katona. Szendrő valamikori kereskedővárost sok zsidó lakta, szép polgárházakat emeltek benne, hajdanán a várrendszerből alakult ki utcarendje. Nagykarácsony telepes falu, a háború előtt kevés zsellér és cseléd lakta, mára falusi, egységes megjelenését tervezett kialakításának köszönheti, utcái vonalzóval rajzoltak. Sukoró szép kis halászfalu volt, a török hódoltság után települt be, számos nádfedeles régi ház maradt meg benne, amelyeket a városokból beköltözők mentenek meg, újítanak fel, bizonyítván: ez a divat a régifalukép harmonikus megjelenését tükrözi. Atájba illő szerkezet és forma igazítható a mai életigényekhez, s a sajátunk, ránk jellemző - mondja.

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

A téma kimeríthetetlen, megunhatatlan, egy-két órát beszélgetünk még a négy településről, persze a legtöbbet Sukoróról, amelynek védett egykori zsellérsora, a Szilva sor, idegenforgalmi látványosság. A falu története sikertörténet, telekárai mára a fővárosiakéval vetekszenek, s az a rang, ha valaki minél archaikusabban varázsolja újjáegyébként csupakényelem házát. A múltból azt őrizvén meg, ami jó és szép.A

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!