Hétvége

2006.08.19. 02:29

Eljegyzés után esküvő

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a megyeszékhely polgármesterével közösen jelentette be, Fehérváron hozzák létre a Nemzeti Nanotechnológiai Laboratóriumot, mely az alkalmazott kutatásokat segíti, így a gazdaság mozgatórugójává válhat. Az eljegyzés már megtörtént, s a frigy, úgy tűnik, mindkét félnek előnyös lesz...

Mórocz Zsolt

- Az Ön vezetésével megalakult az Akadémia reformbizottsága, mely négy területen kíván jelentős változást elérni: az akadémiai testületek rendszerében, a kutatóhálózatban, a vagyongazdálkodásban és finanszírozásban, valamint a központi szervezetben. Hogyan segíthet mindebben az együttműködés Székesfehérvárral és a régióval?

- Az Akadémia intézethálózata történelmi okokból Budapest térségébe koncentrálódott. A reform egyik célja, hogy oldjuk ezt, és erősítsük működésünkben a regionalitást. Ez azt is jelenti, hogy a kutatási infrastruktúra fejlesztésekor kimozdulunk a fővárosból. Az uniós tendenciákat és a hazai stratégiai irányokat is figyelmbe véve egyértelmű, hogy a régiók fejlesztési pólusait kell az MTA kutatási kapacitásával erősíteni. Több helyen van már jelen az MTA kutatóintézete: Szegeden, Debrecenben, Martonvásáron és a regionális kutatóközpontok révén Kecskeméten, Győrben, Pécsett is. Az új kapcsolatokban a meghatározó a helyi ipar érdeklődése, erőssége, fejlesztési igénye. Itt találkozott szerencsésen az MTA-nak a regionalitás erősítésére való törekvése Székesfehérvár ipari víziójával.

- Budapest GDP-je eléri az EU 25-ök 125 százalékát, így onnan nem könnyű fejlesztésre pályázni. A szomszéd régióból minden bizonnyal könnyebb pénzhez jutni. Hogyan tervezik a közös jövőt?

-A kérdésre részben már a fentiekben választ adtam: a kölcsönös érdekek szerencsésen találkoztak. Ne feledjük: Magyarországon jelenleg sajnos kevés a természettudományos és műszaki végzettségű szakember. Nem elég berendezést építeni, azt működtetni is kell. A Budapesten koncentrálódott szakemberbázis számára pedig Székesfehérvár elérhető közelségben van - néha nehezebb a fővároson belül eljutni mondjuk az MTA székházából egy budai intézetünkbe, mint az autópályán Fehérvárra... Nem csak a szakmai érdekek találkoztak szerencsésen tehát, hanem a programban résztvevők céljai is. Márpedig a résztvevők egyetértése, lelkesedése nélkül nincs siker. A pénz önmagában nem lenne motiváló tényező, itt sokkal több kapocs van kialakulóban. A közös pályázatoknak tehát lesz mire építenünk.

- Fehérvár polgármesterének társaságában nemrég bejelentette, nálunk kívánják létrehozni a Nemzeti Nanotechnológiai Laboratóriumot. Ugyanakkor orosz együttmű- ködéssel nanotechnológiai kutatóközpont létesül Miskolcon is. Hasonló lesz-e a profilja a két laboratóriumnak?

- A nanotechnológia hatalmas terület, az alkalmazásai a gyógyszeripartól a járműiparig terjednek. Amennyire ismerjük a miskolci terveket, a két intézmény kiegészítője lesz egymásnak, hiszen Székesfehérváron mások az ipar igényei, mint Miskolc körül. Az együttműködésben épp az az örömteli, hogy a mi szándékaink egybevágnak a helyi ipar céljaival és érdekeivel.

-Vázolná, hogy Fehérváron milyen konkrét kutatási irányokkal lenne érdemes foglalkozni? Hogy tudnak ebből a megyeszékhelyen és környékén működő cégek profitálni?

- A nanotechnológia egyik fontos iránya a kopásálló felületek kialakítása. Ebben az MTA intézményeinek számos eredménye van már, például a Kémiai Kutatóközpontban fejlesztettek ki kopásálló mű-ízületet. A helyi gazdasági fejlesztések szempontjából ez lehet az egyik kulcsterülete a kutatásoknak.

- Júniusban még csak a szándéknyilatkozatot írták alá, a tervek szerint szeptemberre viszont le kell folytatni a tárgyalásokat a fejlesztésekben valószínűleg érdekelt cégekkel. Nem rohamtempó ez egy kicsit?

- Lehet, hogy rohamtempónak tűnik, ha nem pepecselünk mindennel hónapokig, ha egy cél megvalósításával nem várjuk meg, míg az igény már meg is szűnt. De a mai Akadémiánkra nem a lassúskodás a jellemző. A gyorsaság azonban önmagában még nem garanciája a sikernek. Ha a tárgyalások során az derül ki, hogy más tempó indokolt, azt fogjuk követni, akár gyorsabb, akár lassúbb lesz az. Manapság egyébként ahhoz is futni kell, hogy a versenytársakhoz képesti helyünket meg tudjuk őrizni. Az álldogálás lemaradás.

- Az Alba Innovációs Park névre keresztelt kutatási központot a Budai úti lovassági laktanyák épületeiben szeretnék kialakítani. Lehet-e tudni már a működtetés részleteit?

- A feltételeket a megbeszélések során kell kialakítani, erre még korai a válasz.

-Székesfehérvár számára húzóágazat a logisztika. Várható-e ezen a területen is együttműködés?

-A logisztika önmagában nem kutatási irány és nem kutatási feladat, ez inkább a meglevő ismeretek megfelelő összeszervezését teszi szükségessé. Az MTA intézeteiben ezért nem folyik a logisztika kutatása. Számos olyan tudás van azonban, ami ezt a célt elősegítheti. Reméljük, ezeket is sikerül feltárni és hasznosítani.

- Az Ön becslése szerint mindezek az álmok mikorra válhatnak valósággá?

- Az álmodozás és a tervezés, az álmodozás és az előrelátás jól megkülönböztethető. Úgy gondolom, mi nem álmodozunk, hanem a kor megkövetelte tempóban alakítunk ki közös terveket. Megvalósulásuk egyes területeken gyorsabb lesz, más területeken lassabb; a reális időtávokat épp a megbeszélések során lehet kialakítani. Azt azonban világossá kell tenni, egy kutatóintézet nem egy nap alatt jöhet létre, az Ön által példaként említett miskolci megállapodás csaknem kétéves, és az intézet körvonalai még csak most látszanak. Reméljük, mi ennél gyorsabbak leszünk, záloga a meglevő nagy értékű szellemi kapacitás, amelyet a város rendelkezésére bocsátunk. Érdemes tudni, egy ilyen méretű eu-s projektet három év alatt kell célba juttatni.

- Az Akadémia intézethálózata történelmi okokból Budapest térségébe koncentrálódott. A reform egyik célja, hogy oldjuk ezt, és erősítsük működésünkben a regionalitást. Ez azt is jelenti, hogy a kutatási infrastruktúra fejlesztésekor kimozdulunk a fővárosból. Az uniós tendenciákat és a hazai stratégiai irányokat is figyelmbe véve egyértelmű, hogy a régiók fejlesztési pólusait kell az MTA kutatási kapacitásával erősíteni. Több helyen van már jelen az MTA kutatóintézete: Szegeden, Debrecenben, Martonvásáron és a regionális kutatóközpontok révén Kecskeméten, Győrben, Pécsett is. Az új kapcsolatokban a meghatározó a helyi ipar érdeklődése, erőssége, fejlesztési igénye. Itt találkozott szerencsésen az MTA-nak a regionalitás erősítésére való törekvése Székesfehérvár ipari víziójával.

- Budapest GDP-je eléri az EU 25-ök 125 százalékát, így onnan nem könnyű fejlesztésre pályázni. A szomszéd régióból minden bizonnyal könnyebb pénzhez jutni. Hogyan tervezik a közös jövőt?

-A kérdésre részben már a fentiekben választ adtam: a kölcsönös érdekek szerencsésen találkoztak. Ne feledjük: Magyarországon jelenleg sajnos kevés a természettudományos és műszaki végzettségű szakember. Nem elég berendezést építeni, azt működtetni is kell. A Budapesten koncentrálódott szakemberbázis számára pedig Székesfehérvár elérhető közelségben van - néha nehezebb a fővároson belül eljutni mondjuk az MTA székházából egy budai intézetünkbe, mint az autópályán Fehérvárra... Nem csak a szakmai érdekek találkoztak szerencsésen tehát, hanem a programban résztvevők céljai is. Márpedig a résztvevők egyetértése, lelkesedése nélkül nincs siker. A pénz önmagában nem lenne motiváló tényező, itt sokkal több kapocs van kialakulóban. A közös pályázatoknak tehát lesz mire építenünk.

- Fehérvár polgármesterének társaságában nemrég bejelentette, nálunk kívánják létrehozni a Nemzeti Nanotechnológiai Laboratóriumot. Ugyanakkor orosz együttmű- ködéssel nanotechnológiai kutatóközpont létesül Miskolcon is. Hasonló lesz-e a profilja a két laboratóriumnak?

- A nanotechnológia hatalmas terület, az alkalmazásai a gyógyszeripartól a járműiparig terjednek. Amennyire ismerjük a miskolci terveket, a két intézmény kiegészítője lesz egymásnak, hiszen Székesfehérváron mások az ipar igényei, mint Miskolc körül. Az együttműködésben épp az az örömteli, hogy a mi szándékaink egybevágnak a helyi ipar céljaival és érdekeivel.

-Vázolná, hogy Fehérváron milyen konkrét kutatási irányokkal lenne érdemes foglalkozni? Hogy tudnak ebből a megyeszékhelyen és környékén működő cégek profitálni?

- A nanotechnológia egyik fontos iránya a kopásálló felületek kialakítása. Ebben az MTA intézményeinek számos eredménye van már, például a Kémiai Kutatóközpontban fejlesztettek ki kopásálló mű-ízületet. A helyi gazdasági fejlesztések szempontjából ez lehet az egyik kulcsterülete a kutatásoknak.

- Júniusban még csak a szándéknyilatkozatot írták alá, a tervek szerint szeptemberre viszont le kell folytatni a tárgyalásokat a fejlesztésekben valószínűleg érdekelt cégekkel. Nem rohamtempó ez egy kicsit?

- Lehet, hogy rohamtempónak tűnik, ha nem pepecselünk mindennel hónapokig, ha egy cél megvalósításával nem várjuk meg, míg az igény már meg is szűnt. De a mai Akadémiánkra nem a lassúskodás a jellemző. A gyorsaság azonban önmagában még nem garanciája a sikernek. Ha a tárgyalások során az derül ki, hogy más tempó indokolt, azt fogjuk követni, akár gyorsabb, akár lassúbb lesz az. Manapság egyébként ahhoz is futni kell, hogy a versenytársakhoz képesti helyünket meg tudjuk őrizni. Az álldogálás lemaradás.

- Az Alba Innovációs Park névre keresztelt kutatási központot a Budai úti lovassági laktanyák épületeiben szeretnék kialakítani. Lehet-e tudni már a működtetés részleteit?

- A feltételeket a megbeszélések során kell kialakítani, erre még korai a válasz.

-Székesfehérvár számára húzóágazat a logisztika. Várható-e ezen a területen is együttműködés?

-A logisztika önmagában nem kutatási irány és nem kutatási feladat, ez inkább a meglevő ismeretek megfelelő összeszervezését teszi szükségessé. Az MTA intézeteiben ezért nem folyik a logisztika kutatása. Számos olyan tudás van azonban, ami ezt a célt elősegítheti. Reméljük, ezeket is sikerül feltárni és hasznosítani.

- Az Ön becslése szerint mindezek az álmok mikorra válhatnak valósággá?

- Az álmodozás és a tervezés, az álmodozás és az előrelátás jól megkülönböztethető. Úgy gondolom, mi nem álmodozunk, hanem a kor megkövetelte tempóban alakítunk ki közös terveket. Megvalósulásuk egyes területeken gyorsabb lesz, más területeken lassabb; a reális időtávokat épp a megbeszélések során lehet kialakítani. Azt azonban világossá kell tenni, egy kutatóintézet nem egy nap alatt jöhet létre, az Ön által példaként említett miskolci megállapodás csaknem kétéves, és az intézet körvonalai még csak most látszanak. Reméljük, mi ennél gyorsabbak leszünk, záloga a meglevő nagy értékű szellemi kapacitás, amelyet a város rendelkezésére bocsátunk. Érdemes tudni, egy ilyen méretű eu-s projektet három év alatt kell célba juttatni.

- Az Akadémia intézethálózata történelmi okokból Budapest térségébe koncentrálódott. A reform egyik célja, hogy oldjuk ezt, és erősítsük működésünkben a regionalitást. Ez azt is jelenti, hogy a kutatási infrastruktúra fejlesztésekor kimozdulunk a fővárosból. Az uniós tendenciákat és a hazai stratégiai irányokat is figyelmbe véve egyértelmű, hogy a régiók fejlesztési pólusait kell az MTA kutatási kapacitásával erősíteni. Több helyen van már jelen az MTA kutatóintézete: Szegeden, Debrecenben, Martonvásáron és a regionális kutatóközpontok révén Kecskeméten, Győrben, Pécsett is. Az új kapcsolatokban a meghatározó a helyi ipar érdeklődése, erőssége, fejlesztési igénye. Itt találkozott szerencsésen az MTA-nak a regionalitás erősítésére való törekvése Székesfehérvár ipari víziójával.

- Budapest GDP-je eléri az EU 25-ök 125 százalékát, így onnan nem könnyű fejlesztésre pályázni. A szomszéd régióból minden bizonnyal könnyebb pénzhez jutni. Hogyan tervezik a közös jövőt?

-A kérdésre részben már a fentiekben választ adtam: a kölcsönös érdekek szerencsésen találkoztak. Ne feledjük: Magyarországon jelenleg sajnos kevés a természettudományos és műszaki végzettségű szakember. Nem elég berendezést építeni, azt működtetni is kell. A Budapesten koncentrálódott szakemberbázis számára pedig Székesfehérvár elérhető közelségben van - néha nehezebb a fővároson belül eljutni mondjuk az MTA székházából egy budai intézetünkbe, mint az autópályán Fehérvárra... Nem csak a szakmai érdekek találkoztak szerencsésen tehát, hanem a programban résztvevők céljai is. Márpedig a résztvevők egyetértése, lelkesedése nélkül nincs siker. A pénz önmagában nem lenne motiváló tényező, itt sokkal több kapocs van kialakulóban. A közös pályázatoknak tehát lesz mire építenünk.

- Fehérvár polgármesterének társaságában nemrég bejelentette, nálunk kívánják létrehozni a Nemzeti Nanotechnológiai Laboratóriumot. Ugyanakkor orosz együttmű- ködéssel nanotechnológiai kutatóközpont létesül Miskolcon is. Hasonló lesz-e a profilja a két laboratóriumnak?

- A nanotechnológia hatalmas terület, az alkalmazásai a gyógyszeripartól a járműiparig terjednek. Amennyire ismerjük a miskolci terveket, a két intézmény kiegészítője lesz egymásnak, hiszen Székesfehérváron mások az ipar igényei, mint Miskolc körül. Az együttműködésben épp az az örömteli, hogy a mi szándékaink egybevágnak a helyi ipar céljaival és érdekeivel.

-Vázolná, hogy Fehérváron milyen konkrét kutatási irányokkal lenne érdemes foglalkozni? Hogy tudnak ebből a megyeszékhelyen és környékén működő cégek profitálni?

- A nanotechnológia egyik fontos iránya a kopásálló felületek kialakítása. Ebben az MTA intézményeinek számos eredménye van már, például a Kémiai Kutatóközpontban fejlesztettek ki kopásálló mű-ízületet. A helyi gazdasági fejlesztések szempontjából ez lehet az egyik kulcsterülete a kutatásoknak.

- Júniusban még csak a szándéknyilatkozatot írták alá, a tervek szerint szeptemberre viszont le kell folytatni a tárgyalásokat a fejlesztésekben valószínűleg érdekelt cégekkel. Nem rohamtempó ez egy kicsit?

- Lehet, hogy rohamtempónak tűnik, ha nem pepecselünk mindennel hónapokig, ha egy cél megvalósításával nem várjuk meg, míg az igény már meg is szűnt. De a mai Akadémiánkra nem a lassúskodás a jellemző. A gyorsaság azonban önmagában még nem garanciája a sikernek. Ha a tárgyalások során az derül ki, hogy más tempó indokolt, azt fogjuk követni, akár gyorsabb, akár lassúbb lesz az. Manapság egyébként ahhoz is futni kell, hogy a versenytársakhoz képesti helyünket meg tudjuk őrizni. Az álldogálás lemaradás.

- Az Alba Innovációs Park névre keresztelt kutatási központot a Budai úti lovassági laktanyák épületeiben szeretnék kialakítani. Lehet-e tudni már a működtetés részleteit?

- A feltételeket a megbeszélések során kell kialakítani, erre még korai a válasz.

-Székesfehérvár számára húzóágazat a logisztika. Várható-e ezen a területen is együttműködés?

-A logisztika önmagában nem kutatási irány és nem kutatási feladat, ez inkább a meglevő ismeretek megfelelő összeszervezését teszi szükségessé. Az MTA intézeteiben ezért nem folyik a logisztika kutatása. Számos olyan tudás van azonban, ami ezt a célt elősegítheti. Reméljük, ezeket is sikerül feltárni és hasznosítani.

- Az Ön becslése szerint mindezek az álmok mikorra válhatnak valósággá?

- Az álmodozás és a tervezés, az álmodozás és az előrelátás jól megkülönböztethető. Úgy gondolom, mi nem álmodozunk, hanem a kor megkövetelte tempóban alakítunk ki közös terveket. Megvalósulásuk egyes területeken gyorsabb lesz, más területeken lassabb; a reális időtávokat épp a megbeszélések során lehet kialakítani. Azt azonban világossá kell tenni, egy kutatóintézet nem egy nap alatt jöhet létre, az Ön által példaként említett miskolci megállapodás csaknem kétéves, és az intézet körvonalai még csak most látszanak. Reméljük, mi ennél gyorsabbak leszünk, záloga a meglevő nagy értékű szellemi kapacitás, amelyet a város rendelkezésére bocsátunk. Érdemes tudni, egy ilyen méretű eu-s projektet három év alatt kell célba juttatni.

- Az Akadémia intézethálózata történelmi okokból Budapest térségébe koncentrálódott. A reform egyik célja, hogy oldjuk ezt, és erősítsük működésünkben a regionalitást. Ez azt is jelenti, hogy a kutatási infrastruktúra fejlesztésekor kimozdulunk a fővárosból. Az uniós tendenciákat és a hazai stratégiai irányokat is figyelmbe véve egyértelmű, hogy a régiók fejlesztési pólusait kell az MTA kutatási kapacitásával erősíteni. Több helyen van már jelen az MTA kutatóintézete: Szegeden, Debrecenben, Martonvásáron és a regionális kutatóközpontok révén Kecskeméten, Győrben, Pécsett is. Az új kapcsolatokban a meghatározó a helyi ipar érdeklődése, erőssége, fejlesztési igénye. Itt találkozott szerencsésen az MTA-nak a regionalitás erősítésére való törekvése Székesfehérvár ipari víziójával.

- Budapest GDP-je eléri az EU 25-ök 125 százalékát, így onnan nem könnyű fejlesztésre pályázni. A szomszéd régióból minden bizonnyal könnyebb pénzhez jutni. Hogyan tervezik a közös jövőt?

-A kérdésre részben már a fentiekben választ adtam: a kölcsönös érdekek szerencsésen találkoztak. Ne feledjük: Magyarországon jelenleg sajnos kevés a természettudományos és műszaki végzettségű szakember. Nem elég berendezést építeni, azt működtetni is kell. A Budapesten koncentrálódott szakemberbázis számára pedig Székesfehérvár elérhető közelségben van - néha nehezebb a fővároson belül eljutni mondjuk az MTA székházából egy budai intézetünkbe, mint az autópályán Fehérvárra... Nem csak a szakmai érdekek találkoztak szerencsésen tehát, hanem a programban résztvevők céljai is. Márpedig a résztvevők egyetértése, lelkesedése nélkül nincs siker. A pénz önmagában nem lenne motiváló tényező, itt sokkal több kapocs van kialakulóban. A közös pályázatoknak tehát lesz mire építenünk.

- Fehérvár polgármesterének társaságában nemrég bejelentette, nálunk kívánják létrehozni a Nemzeti Nanotechnológiai Laboratóriumot. Ugyanakkor orosz együttmű- ködéssel nanotechnológiai kutatóközpont létesül Miskolcon is. Hasonló lesz-e a profilja a két laboratóriumnak?

- A nanotechnológia hatalmas terület, az alkalmazásai a gyógyszeripartól a járműiparig terjednek. Amennyire ismerjük a miskolci terveket, a két intézmény kiegészítője lesz egymásnak, hiszen Székesfehérváron mások az ipar igényei, mint Miskolc körül. Az együttműködésben épp az az örömteli, hogy a mi szándékaink egybevágnak a helyi ipar céljaival és érdekeivel.

-Vázolná, hogy Fehérváron milyen konkrét kutatási irányokkal lenne érdemes foglalkozni? Hogy tudnak ebből a megyeszékhelyen és környékén működő cégek profitálni?

- A nanotechnológia egyik fontos iránya a kopásálló felületek kialakítása. Ebben az MTA intézményeinek számos eredménye van már, például a Kémiai Kutatóközpontban fejlesztettek ki kopásálló mű-ízületet. A helyi gazdasági fejlesztések szempontjából ez lehet az egyik kulcsterülete a kutatásoknak.

- Júniusban még csak a szándéknyilatkozatot írták alá, a tervek szerint szeptemberre viszont le kell folytatni a tárgyalásokat a fejlesztésekben valószínűleg érdekelt cégekkel. Nem rohamtempó ez egy kicsit?

- Lehet, hogy rohamtempónak tűnik, ha nem pepecselünk mindennel hónapokig, ha egy cél megvalósításával nem várjuk meg, míg az igény már meg is szűnt. De a mai Akadémiánkra nem a lassúskodás a jellemző. A gyorsaság azonban önmagában még nem garanciája a sikernek. Ha a tárgyalások során az derül ki, hogy más tempó indokolt, azt fogjuk követni, akár gyorsabb, akár lassúbb lesz az. Manapság egyébként ahhoz is futni kell, hogy a versenytársakhoz képesti helyünket meg tudjuk őrizni. Az álldogálás lemaradás.

- Az Alba Innovációs Park névre keresztelt kutatási központot a Budai úti lovassági laktanyák épületeiben szeretnék kialakítani. Lehet-e tudni már a működtetés részleteit?

- A feltételeket a megbeszélések során kell kialakítani, erre még korai a válasz.

-Székesfehérvár számára húzóágazat a logisztika. Várható-e ezen a területen is együttműködé

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!