Másfél óra elképesztő minőségű muzsika, csodás környezetben – képgalériával

Lassan már hagyományosnak mondható, hogy Rajcsányi Artúr, a Cserepes pálinkaház képviseletében megosztott néhány gondolatot a jelenlévőkkel a kulturált pálinkafogyasztásról. Ezúttal a pálinka hőmérsékletének fontosságát emelte ki, majd kortynyi kóstolóval kedveskedett mindenkinek kellemesen fűszeres körtepálinkájából.

A program megkezdése előtt a névadó-zenekarvezető, Oláh Kálmán szólt az összegyűltekhez, megköszönve, hogy ennyien kíváncsiak a muzsikájukra. Kiemelte a hely varázslatos szépségét, ami nagyon inspirálóan hat rájuk, mivel improvizáción alapuló zenét játszanak, és ehhez elengedhetetlenül szükséges a környezet hatása. „Nagyon jólesik most itt lenni, nagyon nagy örömmel játszunk önöknek. Önök is élvezni fogják a mai estet” – fogalmazott. Úgy is lett.

Az Oláh Kálmán Quartet (Balázs Elemér – dobok, Barcza Horváth József – nagybőgő, Oláh Kálmán Jr. – szaxofonok, Oláh Kálmán – zongora) fele-fele arányban saját kompozíciókkal és közismert jazz örökzöldekkel készült az alkalomra. Egy nagyon bonyolult ritmusképletű saját szerzeménnyel, a Last Moment cíművel indítottak, rögtön az elején meghúzva a mércét a közönség számára, milyen minőségre is számíthatnak a következő másfél órában. Ez pedig – túlzás nélkül állíthatjuk – a világszínvonal. De nemcsak az derült ki rögtön az elején, hogy mennyire együtt lélegzik ez a formáció, hanem az is, hogy a következő korosztályt képviselő Oláh Kálmán Jr. már nem marad le szülei generációjától, egyenrangú partner hangszeres tudásban, érzékenységben, csapatjátékban egyaránt. Ha ez nem lenne elegendő, a második darab a repertoárban, amely a Donatella címet viselte, az ő szerzeményeként született meg. Olyan jazz sztenderddel folytatták, ami már azon sorozathoz tartozik, amit nem musical szerzők komponáltak, hanem jazz-zeneszerzők. Azok közül is talán a legnagyobb, Thelonious Sphere Monk amerikai zongorista és zeneszerző, a jazz egyik legmeghatározóbb alakja. 

A Round About Midnight az a darab, amit a legtöbb jazzmuzsikus ha nem is játszik, de biztosan ismeri. A folytatásban egy kevésbé ismert, a tavasszal elhunyt, korszakos zeneszerző Wayne Shorter szaxofonos által írt darab következett. Befejezésként (legalábbis ők úgy gondolták, hogy ezzel fejezik be az estet) egy saját szerzemény, a Lyric Song volt műsoron, amely címével ellentétben nem egy andalító, lírikus darab, meglehetősen pezsdítő a ritmikája. A zongorista szerint ez a környezethez legjobban illő, impresszionista szerzemény az est folyamán. Nehéz lenne ellentmondani neki. Ha itt véget ért volna a koncert, már akkor is mennyei élménnyel távozhatott volna a közönség, ám a kitartó tetszésnyilvánításnak köszönhetően még megfejelték egy ráadásszámmal.

A végére maradt sajnos egy lehangoló bejelentés, Oláh Kálmán augusztusban nem tér vissza Kulcsra a Trio Midnighttal, az elmaradó támogatás a koncert elmaradását jelentette. Egyelőre úgy tűnik, pótolni sem tudják mással a szervezők a rendezvényt.