Biro Penne Museum

Könnyed kézzel gördültek a betűi a papíron, igaz, néha a középső és mutatóujja a körömágynál tintás lett. Olyan szépen írt, hogy az úttörőnaplót is vele íratta a tanító néni. Erre már nem emlékezett tisztán, mert az alsó tagozatban még csak kisdobosok voltak, de nem rémlett, hogy lett volna kisdobosnapló, ezért emlegeti úttörőnaplóként.

Patrícia szerette a papír- és írószerboltok illatát, a benne rejlő kincsekkel, füzetekkel, papírárukkal, színesceruza-, pasztell-, vízfestékkészletekkel és a tollakkal. Ha lenne tollmúzeum, valószínűleg ott szeretne dolgozni. De mivel nincs, arra gondolt, hogy létre kellene hoznia. Az egészet arra építené fel, hogy Bíró László József 1938. április 25-én jelentette be szabadalmát a golyóstollra a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál.

A tollmúzeum első tárlóiban visszamenne az időben, ahol a látogató bepillantást nyerne az ókori Egyiptomba. A papiruszra kákából, nádból vagy gyékényből készült, hasított végű tollakkal írtak az írnokok. Innen haladnának előre az időben. A nádtollból készült íróeszközöket még a középkorban is előszeretettel használták, amíg szerepét a 7. századtól át nem vette a penna. Ami nem más, mint a madarak erős szárnytollából készült íróeszköz. Főleg ludak tollait használták, a gazdagabbaknál a hattyútoll, a szegényebbeknél a varjú- vagy hollótoll is megtette.

A második részben megismertetné a töltő- és golyóstollak fejlődéstörténetét. Bár a rómaiak ismerték a fémből készült toll­hegyet, de az első fémből készült tollat csak 1803-ban szabadalmaztatták. Az első irídiumvégű arany tollhegy 1875-ben jelent meg. Már az 1600-as években megpróbálkoztak a töltőtollhoz hasonló eszközök megalkotásával. Watermann 1884-ben szabadalmaztatta a töltőtollát, George S. Parker pedig 1888-ban kezdett töltőtollak gyártásába.

Az 1900-as évek elejéről szár­mazó első golyóstollak hol elapadtak, hol folyattak. Az első jól működő golyóstollat a már említett Bíró László József szabadalmaztatta. A ma ismert változatát már Argentínában jegyezte be, 1943. június 10-én kapott szabadalmi oltalmat, amelyet ma is „biro”-nak neveznek. Először a brit Királyi Légierőnek készültek, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. Ezen a helyen mutatnák be egykori honfitársunk életét, munkásságát.

A kiállítás harmadik részéhez támogatókat szerezne neves márkák képviseletében, mint például a Parker. Színre lépésükkel a piacon egy év alatt három és fél millió darabot adtak el a Moholy-Nagy László által tervezett Jotter golyóstollból. A legnagyobb golyóstollgyártó a szabadalmat 1950-ben megszerző Bic francia konszern lett. A Montblanc márka érdekessége, hogy a cég hamburgi székhelyű, és 1906-ban döntöttek úgy, hogy Európában a legmagasabb színvonalú íróeszközöket gyártják. Így a legmagasabb hegy, a Mont Blanc lett a névadó.

A Biro Penne Museum, ugyanis nevet is adott neki Patrícia, zárórészét egy interaktív foglalkoztatóvá alakítaná, megteremtve akár a súlytalanság feltételeit is, hogy megbizonyosodjanak a látogatók az űrtoll tulajdonságai­ról, amelyet Paul Fisher fejlesztett ki. Az író csúcsa acélból, a golyó pedig volfrám-karbidból (W2C-ből) készül. A toll belsejében lévő nitrogéngáz túlnyomásával érik el a tinta kisajtolását írás közben. Hőmérsékleti tartománya –35 és +120 Celsius-fok közötti.

Természetesen az ajándékboltban minden lenne, régi és új, lúd- és zselés, töltő- és golyós, márkás és márkátlan, névre szóló, reklám-, eldobható, földi, vízi és űrtoll.