Akinek Móricz Zsigmond volt a nagyapja (képgalériával)

Nevét viseli a most hetvenéves jubileumát ünneplő Móricz Zsigmond Általános Iskola. Így az ünnepségsorozat nem is lehetett volna teljesebb, mint hogy szombatra vendégségbe hívták az intézménybe Kolos Virágot, Móricz Zsigmond legidősebb lányának, az író Móricz Virágnak a gyermekét.

– emlékszik vissza a most 85 éves hölgy. Zavarta, hogy más elvárások voltak vele szemben, s hogy másképp viselkedtek vele.

– Talán azért szerettem úttörő vasutasnak lenni, mert ott csak én voltam, nem számított, ki volt a nagyapám.

Író soha nem akart lenni, de a tanári pálya számára egyértelmű volt. Ez is az úttörővasúthoz kötődik, és az ottani az ifivezetéshez, hiszen nagyon szeretett a kisebbekkel törődni. 

Bárhová került később tanárként is, ahogy belépett az osztályterembe, mindig összesúgtak a diákok, míg egy nap elejét vette a pusmogásnak. „A hír igaz, a nagyapám Móricz Zsigmond volt” – jelentette be szinte még a küszöbről. Móricz-órákat csak a kilencvenes évek elején kezdett el tartani, előbb édesanyját helyettesítette egyik hódmezővásárhelyi felkérésén, majd ő is szívesen vállalta el, hogy mesél mindazokról, amit édesanyjától hallott, hiszen a kis Virág nem volt még négyéves sem, amikor Móricz stroke-ot kapott. 

Hangsúlyozta, hogy mivel alig ismerte őt, édesanyja elbeszéléséből kirajzolódott, hogy a nagyapja egy végtelen kemény ember volt, akinek a legfontosabb volt mindig a tanulás és a család. Olyannyira szigorúan vette mindezt, hogy ez az alapelve túlélte őt, a család még mindig ott él a leányfalui örökségben. S ő pedig hihetetlen örömmel fogad minden olyan meghívást, mint a dunaújvárosi, ahol nagyapja emlékét őrzik, tisztelik és fenntartják. 

A Móricz iskola pedig méltó erre.