Ma már mind a 108 megyei településnek van és szabályos is a címere

A rendszerváltást követően egyre több település, intézmény és közösség alkotta meg a maga címerét, közöttük olyanok is, melyek korábban nem rendelkeztek ilyennel. A címeralkotás szigorú szabályait azonban nem minden esetben tartották be. A feol cikkében Szászi József Fejér vármegye címereit vette górcső alá.

Duol.hu

Szászi Józsefnek 25 Fejér vármegyei település köszönheti a címerét Fotó: Fehér Gábor /Fejér Megyei Hírlap

Sok szabályra, tényre, érdekességre, különlegességre és hibára is felhívta a figyelmet a földrajz-biológia szakos középiskolai tanár, aki a heraldika világában is alapos jártassággal rendelkezik: Fejér vármegyében 25 címer megalkotása fűződik a nevéhez. Legutóbb, a Címerek, zászlók, pecsétek Fejér vármegyében címet viselő előadásán ezeket is bemutatta.

Címerük csak a városoknak, megyéknek volt

A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga identifikálására örökletes, állandó jelleggel használ – szól az egyik definíció. Kialakulásában és használatában elsősorban a lovagi hadviselés elterjedése játszott szerepet. A középkorban címert a vármegyéknek, illetve a városoknak uralkodók adományoztak, a jobbágyfalvak csak címeres pecséttel rendelkeztek. Magyarországon a világháborút követően a kommunista hatalomátvétellel nem csak a nemesi címeket és az ezzel járó kiváltságokat, előjogokat törölték el, de a megyék és a települések címereit is. Ezzel együtt kikoptak a heraldikai ismeretek és a címeralkotás szabályai is. „Legékesebb” példája ennek a Rákosi éra államcímere, amelyből még a címer legfontosabb eleme, a pajzs is hiányzik.

Címernek nem nevezhető kreálmányok

A 70-es években, a Kádár-korban ezen a téren is enyhülés következett be és az új magyar címer bevezetését követően – ami 1957-ben került használatba és amiben már legalább volt a nemzeti színekkel, vörössel, fehérrel és zölddel vágott pajzs – első körben a városoknak engedélyezték, hogy saját címert és zászlót alkossanak.

Mivel azonban a Képző- és Iparművészeti Lektorátusban, amellyel jóvá kellett hagyatni a címert, egyetlen heraldikai szakértő sem ült, a címeralkotás szabályainál fontosabb volt, hogy a címerbe kellő számú fogaskerék, kalapács és vörös csillag kerüljön.

Így hát jócskán születtek címernek nem nevezhető kreálmányok is. Ilyen volt pl. Dunaújváros szocialista címere, amiben a város egyik ismert szobra, a Martinász tűnik fel, ráadásul térbeli ábrázolásban, ami végképp idegen a heraldikában. De minden más tekintetben is semmibe vették a címeralkotás szabályait. Szerencsére üdítő kivételek is akadtak, így Székesfehérvár 1985-ös címere, ami egy korábbi változatot vett alapul. Igaz, a vörös csillag abban is szerepelt. Ugyancsak heraldikailag szabályos volt Mór címere, amelyben az arany szőlő a borászatot jelképezi, a két ezüst hullámos sáv pedig – ez kevésbé egyértelmű – az ipar és a bauxitbányászat, a fekete hullámos pólya a szénbányászat szimbóluma.

A Martinász szobra ma is áll a Vasmű úton Forrás: Dunaújváros mesél

A címeralkotás reneszánsza

A rendszerváltás a címerhasználatban is változásokat hozott és a heraldikai szabályokat ismét figyelembe vették a települések címereinek megalkotásakor. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején számos olyan település is készíttetett címert magának, amelyek korábban nem rendelkeztek ilyennel. Nemesi községek esetében országszerte számos esetben előfordult, hogy a területet korábban birtokló nemesi család címerét vették alapul, vagy komponálták bele valamilyen formában a címerükbe. A nemesi címerek egy-az-egyben történő felhasználásához – mivel a címerek ma is a családok tulajdonában vannak – azonban engedélyre van szükség, hívta fel a figyelmet az előadó. Fejérben is léteznek olyan címerek, amiben egy-egy nemesi család címerének alkotóelemei tűnnek fel. Ilyen például Zichyújfalu, aminek címerében visszaköszön a Zichy család címerében látható szarvasagancs és a korona. A már címerrel rendelkező, főként városok, ugyancsak ebben az időszakban alkottak a szocialista verzió helyett új címert, vagy kezdték ismét használni valamelyik régi változatot. Így

Dunaújvárosnak 1991 óta van szabályos címere, Székesfehérvár pedig 1990-ben tért vissza a Lipót-féle oklevélben szereplő címerhez és ekkortól használja a kék-vörös zászlót is.

Egy másik példa Sárbogárd, ahol a régi pecséten megmaradt, 1903-ból származó mezővárosi címert újították fel. A címerek „reneszánsza” ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ma már minden szabályos lenne. Fejér vármegye címere sem tökéletes heraldikai szempontból. 1991-ben, amikor a megye rendeletet hozott a címeréről és a zászlajáról, az I. Lipót által 1694-ben adományozott címeres pecsétet vették hiteles alapnak. Ez lett a hivatalos címere a vármegyének. Ám, ahogy arra Szászi József felhívta a figyelmet, heraldikai szempontból ez a címer hibás (pl. az ezüst kettős kereszt a rajta látható magyar címeren arannyá változott). Viszont, tette hozzá, ha van egy hibás címer, amit több száz éven keresztül használnak, az mentesít a szabály alól. Ezért használja a vármegye ma is a Lipót féle címert. További érdekesség az is, hogy a 19 magyar vármegye közül csak nekünk van címeres pecsétünk.

Fejér vármegye 108 települése közül 2003-ig kettő kivételével az össze megalkotta a saját címerét és zászlaját. Mindegyik megtalálható a székesfehérvári vármegyeháza 2003-ban felavatott Címertermében.