Az ügyvéd tanácsa: az özvegyi jogról

Az új Ptk.-ban a hagyaték összetételének átalakulása, a család szerkezetében bekövetkezett természetű változások miatt az özvegyi jog szabályai sokat módosultak. Manapság egyre gyakoribb a készpénz, bankbetét, üzletrész, értékpapír stb. öröklése illetve az ingó dolgok sokkal hamarabb elhasználódnak, mint korábban, ezért a haszonélvezeti jog kiüresedett.

A családi viszonyokban bekövetkezett változások is a haszonélvezeti jog öröklése ellen szólnak. Ilyen például, ha az elhunyt korábbi házasságából született gyermekeinek és újabb házastársának érdekei ütköznek. Az új Ptk. ezért a túlélő házastárs, bejegyzett élettárs törvényes öröklési helyzetét megreformálta: A házastárs vagy bejegyzett élettárs csak az elhunyttal közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra kap özvegyi jogot.

A hagyaték többi részén a házastárs, bejegyzett élettárs a leszármazókkal együtt egy gyerekrésznyit örököl, tehát annyit kap, mint amennyit az elhunyt egy gyermeke örököl. Ha a házastárs újra házasságot köt, akkor az özvegyi joga nem szűnik meg. A leszármazók a túlélő házastársa haszonélvezeti jogát nem korlátozhatják és nem válthatják meg. A haszonélvezet megváltása a túlélő házastárssal, bejegyzett élettárssal szemben a régi Ptk.-hoz hasonlóan továbbra sem igényelhető a gyerekek által, de az özvegy bármikor kérheti. A hatályos Ptk. szerint a túlélő házastárs, bejegyzett élettárs csak leszármazó és szülő hiányában vagy kiesése esetén lesz egyedül törvényes örökös az egész hagyatékon. Amikor a szülő és a házastárs együtt örököl, akkor ilyen esetben az öröklési rend kissé bonyolultabbá vált.

Ha az elhunytnak nincs gyermeke, akkor a házastársa, bejegyzett élettársa nem egyedül lesz örökös, hanem vele együtt örökölnek az örökhagyó szülei is az alábbi rend szerint: A korábban közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat ebben az esetben is a túlélő házastárs örökli, míg minden egyéb hagyaték felét a házastárs, másik felét pedig a szülők öröklik fejenként egyenlő arányban.

Viszont a szülőket megillető törvényes örökrészen a házastársnak, bejegyzett élettársnak nincs haszonélvezeti, özvegyi joga. A szülők egymás között fejenként egyenlő arányban örökölnek. Ha az egyik szülő kiesett, akkor annak a részét egyenlő arányban örökli a túlélő házastárs és a másik szülő. A szabályok változásának egyik oka az, hogy az idős szülő gyermeke halálával támogatóját is elveszti, másik oka pedig az, hogy a szülők gyakran jelentős segítséget nyújtanak gyermekük vagyonának gyarapodásához (lakást, autót vesznek stb.).

Öröklésből való kiesés: a házastárs nem örököl akkor, ha az elhunyt halálakor nem állt fenn az életközösség és nyilvánvalónak tűnik, hogy annak visszaállítására nem volt kilátás. A kiesésnek erre az okára az hivatkozhat, aki örökölne abban az esetben, ha a házastárs kiesik. Ezen kívül az is hivatkozhat, aki a végrendelet által rá rótt feladattól vagy tehertől mentesülne a kiesés miatt.

Nagyon fontos az az általános szabály, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, akkor a a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra megfelelően kell alkalmazni.