Februári fagyizás a Vasmű úton

A májusi nyárnyitó

Ahogy az egykori kiváló, hatalmas tudású középiskolai tanárom mondaná, az „ánti világban történt”. Az „ánti világ” alatt ő a Horthy-rendszert értette a nyolcvanas évek elején. Most, ha jó magam az „ánti világot” említem, akkor a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveire gondolok, és az akkori eseményekre. Abban az időszakban nyárnyitónak számított május elseje, általában ekkor startoltak a strandok, a vidámparkok, és ekkor nyíltak a fagyizók is. No, nem olyan kínálat dömpinggel, mint manapság, de csoki, vanília, citrom, puncs esetleg eper vagy málna azért volt. A csavaros gépi fagylaltot pedig luxusként éltük meg. A gépi fagylaltot a köznyelv csak Carpigianinak nevezett, miközben csak a gép márkája volt Carpigiani. 1944-ben a Carpigiani testvérek, Bruto és Poerio Carlo találták a világ első önműködő fagylaltgépét. 1946-ban alapítottak egy céget, hogy az általuk létrehozott sikert tovább építsék. Innen kezdett a Carpigiani a hagyományos fagylalt, köznapi nyelven az „olasz fagylalt” piacán nőni, majd vezető gyártó lenni.

A Vasmű úton már nyalhatunk

De elbúcsúzva az „ánti világtól”, a fagyiszezon egyre korábban kezdődik. Ennek egyik oka a klímaváltozás, az hogy a telek rövidek és enyhék. Vagyis a fagyizók nem valamilyen dátumhoz kötik a nyitásukat, hanem az időjáráshoz. Ezért áprilisban már nagyon sok helyen kaphatunk fagylaltot, de sokszor már márciusban is kinyitnak az üzletek. Arra azonban – legalábbis Dunaújvárosban - nem nagyon volt példa, hogy február közepén kedvünkre fagylaltozhassunk. Nos, most erre is lehetőség van, hiszen a Vasmű úti Azzurro fantázianevű fagylaltozó, már egy hete kínálja a portékáit. Vali Azzurro, az üzlet egyik vezetője elmondta, a jó idő miatt döntöttek úgy, hogy a pizzériájuk részeként működő fagylaltozót megnyitják. Igaz, még csak tizenkét fajtát árulnak, de a jövő héttől ez a szám már tizenhatra nő. És, hogy nem ördögtől való az elgondolásuk, még ha nem is kígyózó sorok állnak a pultjuk előtt, de azért vannak vásárlók, akik pár gombóc fagyival csillapítják az édesség éhségüket.

Az olasz fagylalt (gelato) minden bizonnyal a leghíresebb és legnépszerűbb olasz desszert. A fagylaltozókat gelaterianak hívják.

Első azt gondolná az ember, hogy a galeto és a klasszikus fagyi között nem sok különbség van, hiszen mindkettő cukorral, tejjel esetleg tejszínnel, illetve utóbbi kettő kombinációjával készül, fagyasztás előtt pedig alaposan összekeverik, majd levegővel dúsítják.

Mindezek ellenére akad néhány olyan különbség, aminek köszönhetően könnyen megkülönböztethető az olasz a klasszikus társától. Utóbbiba ugyanis több levegő kerül, így állaga könnyebb lesz, a gelato viszont ennek az ellenkezője, azaz sűrűbb és selymesebb.

A fagyi készítésénél legtöbbször tejszínt és tojássárgáját is használnak, addig a gelato leginkább tejalapú, tojás pedig csak nagyon ritkán kerül bele. Így a két desszert zsírtartalmában is különbözik egymástól, ezért a klasszikus fagylalt íze vajasabb, fogyasztásánál egy vékony réteg képződik a nyelvünkön. A gelato alacsonyabb zsírtartalmának köszönhetően viszont sokkal hamarabb érezteti magát ízlelőbimbóinkon.

A tárolásban is lényeges különbség van a két desszert között. Az összetevők miatt a fagyi esetében szigorúan kerülendő az olvadás lehetősége, míg a gelato hat-nyolc fokon érzi jól magát. A hőmérséklet-különbségnek köszönhetően a klasszikus fagyi nyalása közben sokszor érezhetjük, hogy a nyelvünk szinte lefagy, viszont olasz társánál ez a probléma nem áll fenn.

 Ilyen például a csokoládé, a vanília, a pisztácia, a mogyoró, a sztracsatella vagy a tiramisu.

Végezetül egy recept, aminek az elkészítéséhez nem kell nagy szakértelem. Az eredmény azonban egy remek csokoládéfagyi. (Arra nem is gondolunk, hogy a tavalyi ötszáz forintos gombóc árak mellett a házi készítésű fagylalt kimondottan pénztárca kímélő.)

Hogyan készítsük otthon?

Akkor lássuk, hogyan is készül egy „kézműves” gelato. A hozzávalók: 380 ml tej, 150 ml tejszín, 50 g barna cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 20 g holland kakaópor, 100 g jó minőségű, magas kakaótartalmú (ötven-hatvan százalék, a magasabb tartalom már túl keserű lehet, tejcsoki esetében a harminchárom százalékos egy jó közép szint) csokoládé.

Egy lábosban vízgőz felett olvasszuk fel a csokoládét, egy másikban pedig kezdjünk el melegíteni a tejet. Amikor elkezd forrni, tegyük bele a kakaóport, a cukrokat, és lassú tűzön kevergessük, majd finoman adagoljuk hozzá a felolvasztott csokoládét. Az alapmassza kész, így akár meg is állhatunk, és műanyag edénybe öntve, a mélyhűtőben lefagyasztjuk a fagylaltot. Ha félóránként átkeverjük a masszát, sokkal krémesebb lesz a végeredmény.

És hogy lehet tovább finomítani a receptet? Hűtsük le a masszát, majd az első keverés alkalmával rakjunk bele reszelt csokoládét, aprított mogyorót vagy apró kekszdarabokat. A recept fehér- és tejcsokoládéval is elkészíthető.

Forrás: mindmegette.hu, csokoladevilag.hu