Hogyan lehet valakiből mesterember?

A Mester, mint fogalom évszázadok óta a minőséget, a szakma magasabb szintű rangját jelenti, és egyben garanciát is a folyamatos fejlődés és megújulás képességére. Megkérdeztük-e már egy munkára jelentkező szakitól, hogy rendelkezik-e mestervizsgával? Egyáltalán rendelkezik-e valódi szakképzettséggel? Pedig kevesebb lenne a bosszúságunk, a becsapottságérzésünk, ha meggyőződnénk arról, hogy valóban szakember, netalántán igazi mesterember dolgozik nálunk. Hogy nem csupán elméletben van helye a mestereknek a kamaráknál, arról Grosch Andreával a Dunaújvárosi Kereskedelmi és IparKamara stratégiai koordinátorával beszélgetünk:

- A Kamarai Törvény is kiemelt feladatként határozza meg a gazdasági kamarák számára a mestervizsgák szervezését. Ezzel együtt a mester cím továbbra is egy komoly szakmai rangot jelent, hiszen a szakmai tudás növelése és a fejlődés igénye teszi az embert képessé arra, hogy emelje az elvégzett munkájának a minőségét. A mester cím olyan garanciát igazol a viselője számára, amit „akárki” nem tud elérni.

- Egy mestervizsga elvégzése és megszerzése nem könnyű, és nem olcsó feladat. Mégis a mai papír nélküli helyzetben miért lehet fontos az, hogy valaki ilyen bizonyítvánnyal rendelkezzen? 

- A szakképzési rendszer átalakításánál meghatározó célkitűzés volt, hogy a szakmát tanuló fiatalok a gyakorlati tudást valós gazdasági környezetben, duális partner vállalkozásoknál, az adott szakma legrátermettebb képviselőitől sajátíthassák el. Ennek megfelelően a legtöbb gyakorlati képzőhelyen olyan személyek foglalkoznak a tanulókkal, akik rendelkeznek mestercímmel. 2019. szeptember 1-től törvényi előírás alapján a duális képzésben gazdálkodó és egyéb szervezetnél gyakorlati oktatóként csak kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek foglalkozhatnak tanulóval. Ez alól kivételt képeznek azok a szakemberek, akik mestervizsgával rendelkeznek. A mestervégzettség birtokában gyakorlati szakoktatóként a középfokú szakképző intézmények munkájába is be lehet kapcsolódni. Ugyanakkor pl. autószerelő és karosszérialakatos szakmában az önálló vállalkozás indításának is feltétele a mester végzettség igazolása, míg a gázfogyasztó berendezés és csőhálózatszerelő szakmákban a gázszerelői igazolvány kiváltására jogosít.

- Mégis mennyibe kerül egy ilyen vizsga?

- A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből évről évre szakképzési közreműködői szerződés keretében biztosítja azt a forrást a területi kamarák számára, amelyből helyben megvalósíthatóak a támogatott mesterképzések és vizsgák. A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamaránál. az elmúlt tíz év során eddig több mint 220 mester avatására került sor pincér, szakács, cukrász, fodrász, kozmetikus, kézápoló és műkörömépítő, gépi forgácsoló, ipari gépész, központi fűtés és gázhálózat rendszerszerelő, gázfogyasztó berendezés-és csőhálózat szerelő, villanyszerelő, hegesztő, autószerelő, karosszérialakatos, kőműves, festő szakmákban.

Hogy mi egy mestervizsga feltétele, arra már Igari Erika, a Dunaújvárosi Kamara mestervizsga referense válaszol:

- Elsőként a mesterképzést kell elvégezni, utána jöhet a vizsga. A mesterképzésre és vizsgára jelentkezés feltétele az adott szakmának megfelelő szakmai végzettség és releváns munkakörökben eltöltött igazolt szakmai gyakorlat megléte (jellemzően minimum 5 év, szakmánkénti előírások szerint változhat).

- De térjünk vissza, mennyi is az annyi?

- A Dunaújvárosi Kamaránál 2024-ben kilenc szakember képzését tudják támogatott keretek között megvalósítani. Esetükben a fizetendő önrész 504.000 Ft helyett 204.000 Ft, amelyhez egyéni kérelem alapján indokolt esetben további támogatást tud biztosítani a helyi kamara. Az indításra kerülő szakma a beérkezett jelentkezések alapján kerül meghatározásra, legalább öt fő azonos szakmára jelentkező esetén. Így minél hamarabb érdemes beadni a jelentkezést annak, aki fontolgatja a mestercím megszerzését.

Megtudom, hogy maga a képzési folyamat minimum 3 hónapot vesz igénybe, a résztvevők munkaidejét kímélő beosztásban. A felkészítési folyamatban a vállalkozás vezetéséhez szükséges kiemelt szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési és jogi is ismeretek mellett a tanulóképzéshez szükséges pedagógiai módszertani elemek is meghatározó szerepet kapnak, valamint a kor követelményeinek megfelelő digitális kompetenciák rendelkezésre állásáról is számot kell adniuk a jelölteknek a szakmai portfólió elkészítése során. 

- Ha a mestervégzettséggel lehet tanítani, akkor mégis miért szükséges a kamarai gyakorlati oktatói képzés?

- Nem minden szakmában került előírásra mesterkövetelmény, azonban a tanulókkal foglalkozó szakemberek egységes felkészítése elengedhetetlen. A mesterképzéssel szemben a kamarai gyakorlati oktató képzés nem az egyes szakmák mesterfogásaira fókuszál, hanem azokat az általános és egységes, a mai kor követelményeinek megfelelő pedagógiai és kommunikációs ismereteket adja át a résztvevőknek az 50 órás felkészítés során, amelyek birtokában hatékonyan képesek ellátni a tanulóképzéssel kapcsolatos oktatói, gyakorlatvezetői munkájukat. A kamarai gyakorlati oktató képzésre és vizsgára történő jelentkezés feltétele ugyancsak az oktatni kívánt szakmának megfelelő szakmai végzettség és legalább 5 éves szakmai gyakorlat. A helyi kamara a már említett szakképzési közreműködői szerződés keretében 2024-ben 14 jelentkezőnek tud lehetőséget biztosítani a kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvány megszerzésére a 114.300 Ft önköltség helyett mindösszesen 22.860 Ft-ért. De mindezen képzésekről érdemes a Piac tér 2. szám alatti DKIK Szakképzési Csoportjánál érdeklődni.