A városnak óriási potenciálja van, ezt menedzselni kellene

2024.02.23. 14:00

Dunaújvárosnak változásra van szüksége, hogy a térség fejlődési központja legyen

Bízzunk abban, hogy városunk az ország közepén nem csak egy vidéki megállóhely lesz, hanem kihasználva a következő évek gazdasági növekedését egy fejlődési központtá válik, hasonlóan Székesfehérvárhoz vagy Kecskeméthez. Dunaújvárosnak változásra van szüksége, hogy a kimozduljon tetszhalott állapotából.

Várkonyi Zsolt

Dunaújvárosnak változásra van szüksége Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elnöke és dr. Mészáros Lajos, Dunaújváros és térsége országgyűlési képviselője

Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő / Dunaújvárosi Hírlap

A változásról, Dunaújvárosról, a vasműről, a közelgő önkormányzati választásokról Bánki Erikkel, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elnökével és dr. Mészáros Lajossal, Dunaújváros és térsége országgyűlési képviselőjével beszélgettünk, hiszen Dunaújvárosnak változásra van szüksége.

Dunaújvárosnak változásra van szüksége
Dunaújvárosnak változásra van szüksége Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága elnöke és dr. Mészáros Lajos, Dunaújváros és térsége országgyűlési képviselője Fotós: Szabóné Zsedrovits Enikő / Dunaújvárosi Hírlap

Dunaújvárosnak változásra van szüksége - A vasműről és annak jövőjéről

A vasmű helyzetéről Bánki Erik elmondta, alapvetően az elhibázott privatizációig kell visszamenni, ami nem meglepően a baloldali kormányokhoz kötődik! Az eltelt mintegy 15-20 évben nem volt technológiai megújulás, hiszen a privatizáció kapcsán erre nem volt kötelezettség. A mai problémák fő okai is ennek köszönhetőek, hiszen azokban acélpiaci ciklusokban, amikor magasak voltak acéltermékek árai sem tudták kihasználni azt. Azokat a forrásokat ugyanis, amiket megtermeltek nem technológiai és környezetvédelmi fejlesztésekre fordították, hanem kivitték az országból, ezzel az itt dolgozó mintegy 4 ezer ember és családjaik megélhetését kockáztatva. A Dunaferr adóssága mintegy 500 milliárd forintra emelkedett, csődközeli állapotba került, ezért el kellett rendelni a vállalat felszámolását. Ebben a helyzetben sietett a Magyar Kormány rendeleti úton a cég segítségére, energetikai biztonságának stabilizálásával, a technológiához elengedhetetlenül szükséges nyersanyagok biztosításával és nem utolsó sorban a munkavállalók bérének fél évig történő kifizetésével. A cég túléléséhez a felszámolás alatti értékesítés vezetett abban az időszakban, amikor is az acélpiac egyáltalán nem kedvezett az acélgyártóknak. 

A vasműben meglévő szakmai tudás olyan érték, ami az elmúlt évtizedekben felhalmozódott, amit nem szabad elveszíteni, hanem meg kell őrizni!

 - fogalmazott az elnök.

A Liberty Steel lett a Dunaferr tulajdonosa, akik ugyanebben a szemléletben gondolkodnak, amit bizonyít az is, hogy a termelés kampányszerű időszakos újraindítása alatt is kifizetik a munkavállalók bérét. A cég ígérete az a Kormány felé, hogy márciusban szakaszosan emelkedni fog a termelés volumene és az egyik még beüzemelhető kohó is – a tervek szerint még az első félévben - működni fog.

A Green Steel – elektromos ívkemence

Bánki Erik az előbbiekhez hozzátette: a Liberty egy közép-kelet európai régióban gondolkodik és ebben annak részeként tekint az egykori Dunaferre. Ebben a helyzetben két lehetőség van a cég működtetésére: az új tulajdonos vagy tolja a leamortizált berendezések feljavításába a milliárdokat, ezzel továbbra is fenntartva a széndioxid intenzív termelést, vagy ezt a pénzt a Green Steel technológia bevezetésére, egy vagy épp két elektromos ívkemence telepítésére fordítja. Úgy gondolja, hogy a vállalat túlélésének ez utóbbi a záloga és a Liberty ebbe az irányba halad.

Európai kitekintés

Ahhoz, hogy látni lehessen azt, a Liberty Dunaújváros milyen környezetben működik szükség van egy európai kitekintésre. A vasmű leállása európai viszonylatban sem egyedi eset. Olaszországban, ahol a kibocsátási volumen több, mint hatszorosa a dunaújvárosi telephelyű cégnek, a legnagyobb kapacitású gyár bezárt és felszámolási eljárás alatt van. Nagy-Britanniában a legnagyobb acélmű, amelynek közel duplája a termelése a dunaújvárosinak szintén leállt és ott és Olaszországban is tömeges elbocsátások vannak. Míg a Liberty Steel Dunaújvárossal együtt közép – kelet európai régióban gondolkodik, és meg akarják tartani a munkaerőt, addig az említett esetekben nem ez a tendencia.

Az, hogy ilyen helyzetbe került az európai acélipar és acélpiac az sajnos az Európai Bizottság elhibázott döntései sorozatának köszönhető 

– emelte ki az elnök.

Mindez összefüggésben van az ukrán-orosz háború miatti szankciós politikával, amelynek következtében jelentős áremelkedés történt az energiaszektorban. A vasmű esetében ugyanis egy nagy fosszilis és villamos energiaigényű iparágról beszélünk. Emellett az európai gyártókat az Európai Uniónak az a szén-dioxid kibocsátási vállalása, önkorlátozása is megterheli, ami egy egyedi kötelezettség vállalás, hiszen konkurens gyártókat, akár a kínaiakat, az indiaiakat, de az Egyesült Államokbeli gyártókat ez nem sújtja. Ezeknek az összessége olyan lehetetlen helyzetbe hozta, annyira megdrágította a termelést Európában, hogy ez oda vezetett a jelenlegi piaci helyzetben, amikor amúgy is alacsony az acél ára és nagyon magasak a gyártási költségek, nem maradt más választása a tulajdonosoknak, mint átmeneti időszakra bezárni ezeket az üzemeket. Az egykori Dunaferr esetében az európai példákhoz képest is egy sokkal jobb állapotot tudott fenntartani a kormány és most az új tulajdonos.

A jövő tehát az un. zöld acélé, aminek a termeléséhez elengedhetetlen Dunaújvárosban két új elektromos ívkemence beszerzése és beüzemelése, amelyet a kormány maximálisan támogat. Ennek 2-2,5 év a beszerzése. beüzemelése, és reméljük 2026 tavaszára már működni fognak.

Új technológiához képzések is kellenek

A Dunaújvárosi Egyetem egy most kialakuló ipari tengely szellemi központja lehet, ami tulajdonképpen Százhalombattától Paksig tart, magában foglalva az iváncsai akkumulátor, a rácalmási autóabroncs gyártó gyárat és a dunaújvárosi, sőt a dunaföldvári üzemeket is. – fogalmazott dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő. A Liberty Dunaújváros technológiaváltásához szükséges szakember képzésekben is kiemelt szerep hárul a Dunaújvárosi Egyetemre a középfokútól egészen a felsőfokú képzésekig, hiszen a Bánki Donát Technikum és az egyetem is azonos fenntartóhoz tartozik.

Mészáros Lajos kiemelte, hogy neki – nem csak, mint – országgyűlési képviselőként a legfontosabb az, hogy az emberek munkája megmaradjon. 

Tudja, hogy az emberek érzelmileg is kötődnek a vasműhöz, hiszen „ha él a gyár, él a város”

 – idézte az ismert mondást Mészáros Lajos. 

Nagyon örül annak, hogy tavaly előtt elindulhatott az a reorganizációs folyamat, amit a Kormány messzemenőkig támogatott és a jogszabályi környezettel megteremtette azokat a lehetőségeket, hogy elindulhatott egy felszámolás közbeni nyílt pályázati értékesítés, aminek eredményeként a Liberty Steel tulajdonosként lépett elő.

Az acélpiaci helyzet eddig nem tette lehetővé azt, hogy itt egy folyamatos termelés megvalósuljon, a Liberty mégis finanszírozza a béreket. A Green Steel technológiaváltással pedig egy tisztább, jóval alacsonyabb környezetterheléssel, szén-dioxid és porkibocsátással fognak működni, ezzel óriási életminőség javulást hozva Dunaújvárosba.

Dr. Mészáros Lajos 
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő

Növekvő energetikai kapacitások - energia függetlenség

A vasmű technológiaváltásának villamosenergia igényének kielégítése komoly feladat lesz. Mindez összhangban van a hazai energia függetlenség megteremtésével, azzal, hogy egy évtizeden belül Magyarország teljes mértékben ne függjön a foszilis energiahordozóktól. Az eredeti tervek szerint az évtized végéig 6000 megawattnyi teljesítményt telepítenek fotovoltarikus, azaz naperőművek által, 2040-ig megduplázva ezt a teljesítményt. Ám ez már mára megközelítette (5600 MW) az első szakaszra vállalt mennyiséget, így a teljes vállalás, azaz a 12000 megawatt teljesítmény létrehozása már 2030-ra teljesülhet. A Kormányban megállapodás született a szélerőművek újraindításáról is, ott is többletteljesítmény várható, ami így együttesen jelentősen csökkenti a jövőbeni energia kitettségünket. Emellett azért 3db 500 MW-os gázerőművet is építeni fognak. És ne feledkezzünk meg Paksról, a Paks2 beruházás két új atomerőművi blokkjáról és a már meglévő négy blokk üzemidő hosszabbításáról sem. Akkora villamosenergia termelési kapacitás jön létre középtávon Magyarországon, ami ezeknek az energia intenzív ágazatoknak az igényeit, mint például az acélgyártás, ki tudja elégíti. Az elnök úgy gondolja, hogy 

a Liberty, amikor meghozta azt a döntését, hogy megvásárolja a Dunaferr-t, akkor már tisztában volt azzal, hogy a magyar energia piaci kapacitások ilyen mértékben növekednek.

Dunaújváros gazdasági helyzetéről

A jelenlegi dunaújvárosi önkormányzat kétféle forrásból tud fejlesztést felmutatni. – mondta el dr. Mészáros Lajos. Az egyik, az előző fideszes vezetés által elnyert pályázatokból adódik. Ezek ugye most értek be, most folynak a kivitelezési munkák és vélhetően a júniusi választások előttre időzítik a még folyamatban lévők átadását is. Ezek nagyon látványos beruházások, amelyekre még az előző városvezetés szerezte a forrásokat. Ide tartozik a Szalki - sziget teljes rekonstrukciója az épület és útfelújításokkal, az új kerékpárutak és a Kandó Kálmán téri körforgók megépítése, a Mondbach kúria felújítása, vagy az Intercisa Múzeum tetőszerkezetének megújítása. A másik forrás az, amit a jelenlegi Rajta Újváros által felvett hitelekből valósítanak meg. Nem csak az országgyűlési képviselő, hanem már a Fejér Vármegyei Kormányhivatal is úgy foglalt állást, hogy „átcsapott” a hitelfelvételből származó források felhasználása a működés finanszírozására, ami ellentétes a magyar törvényi szabályozással. Minderre írásban, nyomatékosan felhívta Dunaújváros MJV önkormányzata figyelmét a kormányhivatal, amit közgyűlési határozatba foglalva hagytak figyelmen kívül. Ennek az 1,8 milliárdos összegnek egy faktoring szerződéseken keresztüli felhasználása vitatott, hiszen a városnak ezen kívül is van összességében többmilliárdos hitele, ami szintén terheli a költségvetésüket. Ugyanakkor az előző önkormányzat által elnyert pályázatokhoz mérhető pályázati források nem érkeztek az elmúlt öt évben Dunaújvárosba.

Bánki Erik
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő

Különleges gazdasági övezetről és az iparűzési adóról

Miközben a városba nem érkeznek beruházások, külsős területek iparűzési adójára igényt tart az önkormányzat. A rácalmási és iváncsai gyárak iparűzési adóbevételei a különleges gazdasági övezet településeinek fejlesztésére fordítódnak. Ennek létrehozásának feltételeit pont két ellenzéki parlamenti képviselő kezdeményezésére fogadta el az országgyűlés, amely szerint ilyen övezetnek megyei jogú város – így Dunaújváros - nem lehet része. Az iváncsai akkumulátor gyár az ország egyik legnagyobb volumenű beruházása. 

A jelenlegi dunaújvárosi önkormányzati vezetők miközben nem kérnek az akkumulátor gyár(ak)ból, de azok iparűzési adóbevételeire azonban igényt tartanak.

 A közelmúltban az önkormányzat által kezdeményezett peres eljárások a legfelsőbb szinten lezárultak, ami azt jelenti, hogy a Kúria végleges jogerős döntése szerint nem szűnik meg a különleges gazdasági övezet és nem is jár Dunaújvárosnak ezekből az iparűzési adóbevételekből.

Ugyanakkor Dunaújvárosnak óriási potenciálja van, ezt egy városvezetésnek ki is kellene használnia, új beruházások idehozatalával, befogadásával erősítve a város adóerejét. – mondta dr. Mészáros Lajos.

Az önkormányzati választás tétje

Bánki Erik egyben a Fidesz négy megyét összefogó regionális igazgatója bízik abban, hogy az a változás, ami Dunaújváros és térségében, a 4. sz. választókörzetben dr. Molnár Krisztián elnök vezetésével elindult, az folytatódik, hogy az itt élők, a dunaújvárosi polgárok is lássák azt, hogy egy olyan vezetője legyen a városnak, aki nem csak túlélni akar, mert az elmúlt öt év - politikai értelemben is - erről szólt. A város vezetésének nem voltak terveik, nincs víziójuk arra vonatkozóan, hogy honnan, hová akar eljutni ez a város az elkövetkező 5, de inkább 10 évben. Reméli, hogy a választási kampányban sikerül megtalálni a hangot az emberekkel és sikerül bemutatni azt, hogy miért és milyen változásokra van szükség annak érdekében, hogy ez a város kimozduljon tetszhalott állapotából. Az ország előtt álló gazdasági növekedés hozadéka az lesz 2030-ig, hogy közel 100 milliárd eurónyi beruházás valósulhat meg Magyarországon európai uniós és a hazai források felhasználásával, valamint a magánszektor beruházásai révén. Egy olyan város azonban, amelynek olyan vezetője van, akinek nincs víziója és csak a túlélésre játszik, maga köré gyűjtve az összes volt harcostársát, ott nem várhatják el az emberek tőle, hogy ez a város erre a fejlődési vonalra fel tudjon „ülni”, és ki tudja használni ezt a gazdasági fejlődést.

Bánki Erik
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő

Ha nem lesz változás, akkor Dunaújváros nem lesz más, mint egy vidéki megállóhely, és nem egy fejlődési központ, mint Székesfehérvár vagy Kecskemét.

 Dunaújváros egyfajta alvóvárosként fog működni ahelyett, hogy a város kihasználná a gazdasági fejlődésből adódó előnyöket olyan logisztikai és iparfejlesztési beruházások idehozatalával, amelyek nem csak új munkahelyeket hozna létre, hanem iparűzési adóbevételeket eredményeznek alanyi jogon.

Bánki Erik szerint nagyon komoly tétje van tehát a dunaújvárosiak számára az önkormányzati választásnak. Az elnök reméli, hogy a jó irányba mutató változás mellett döntenek majd helyben is.

Dr. Mészáros Lajos úgy összegezte a választásokkal kapcsolatos véleményét: a városnak nincs újabb elvesztegetendő 5 éve, hiszen ahhoz, hogy ki lehessen használni a gazdasági fejlődés adta lehetőségeket helyben is fel kell nőni a feladatokhoz!

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában