Élve eltemetve

Ez a címben idézett kifejezés jutott eszembe, amikor kedvelt külföldi focicsapatom a Barcelona edzőjét illető kritikákat olvasom. Ebben van jó pár építő szándékú és ennél jóval több rosszindulatú vélemény. Xavi Hernandezről szólnak a hírek, aki az a spanyol edző, aki játékosként klublegendává vált, az egyik legjobbja volt a Barcának olyan társakkal együtt, mint Messi, Iniesta, Neymar, Suarez, Busquets, Jordi Alba vagy Puyol és Pique, ráadásul olyan edzők kezei alatt, mint Guardiola vagy Luis Enrique. Ebben az időszakban szinte mindent megnyert a katalán csapat. Aztán ahogy minden csapat életében eljött az az időszak, hogy nem úgy jöttek az eredmények, mint korábban. Ebben a helyzetben érkezett ezúttal már edzőként Xavi, aki bátran nyúlt a fiatalítás eszközéhez. Kezei alatt olyan tehetségek kerültek be folyamatosan a csapatba, akik a jövő, ha nem már a jelen játékosai. Húsz-huszonegy, sőt tizenhét-tizennyolc éves „gyerekekről” van szó, akik közül többen már a spanyol válogatottat is erősítik.

Persze a kritikusok hangja akkor erősödik fel, ha nem jönnek az eredmények. És most Barca szinten nem jönnek. Pedig ezt az embert hagyni kellett volna még dolgozni a fiatal generációval együtt. Mert az a gyanúm (ne legyen igazam), hogy egy régi-új edző is eredménykényszerben lesz. Ehhez pedig nem lesz ideje ennyi fiatalt egyszerre beépíteni a felnőtt csapatba. És azt is sejtem, hogy ezeket a fiatalokat szétkapkodják a tőkeerős európai klubok, a Barcának pedig a puszta fennmaradásáért szüksége van az eurómilliókra. Lehetett volna egy nagy csapat! Azért a Barca kispadjára leülni, az bármilyen „forró” is azért óriási megtiszteltetés is. Erre pedig vannak eredményes jelöltek is. Bár Jürgen Klopp a liverpooli korszaka után pihenni akar, Pep Guardiola is így tett a Manchaster Citys korszaka előtt, azért nem lepődnék meg, ha közülük vagy hozzájuk hasonló kaliberű edző ülne le a kispadra. Azért vannak még néhányan. Ami számomra Barca fanként, szurkolóként a legfontosabb, hogy ez a fiatal csapat és az a munka, amit Xavi megkezdett egy szerethető közösséget összekovácsolva, ne vesszen kárba!

Bízom abban, hogy így lesz!

Várkonyi Zsolt