A hobbista Nagy Aranya

Az újborok első versenyei között tartják számon a Miklós-napit, amelynek célja a rozék, a sillerek, a gyöngyözőborok, valamint a pezsgők fogyasztókkal való megismertetése, valamint az új borok piacra jutásának elősegítése. A XXIV. Miklós Napi Rozé Borverseny elnöke dr. Kállay Miklós, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet professzora volt (Az első versenyt huszonnégy éve, Miklós napján, Miklós telepen, a borászati kutatóintézetben tartották meg).  Az eseményre kétszázharmincnyolc nevezés érkezett. Összesen nyolc bizottság bírálta a borokat, majd az általuk kiválasztott legjobbakat is összehasonlították a testületek vezetői. A borászoknak három mintát kellett leadni.

A véletlen műve volt?

Steinmann László harmadszor nevezett be a Miklós-napi borviadalra. 2021-ben elsőre aranyérmes lett a cabernet sauvignonja, 2022-ben ezüstöt érdemelt ki, míg tavaly Nagy Aranyat.

„Adony szőlőhegyi borászok mind hobbiborászok, senki sem  ebből él. Nincs labor, nincs komoly szakmai stáb mögöttünk, mint a nagy borászatoknál. Mi a megfigyeléseink, a tapasztalataink alapján borászkodunk. Tizenöt éve figyelem, dokumentálom az időjárás adatait, a hőmérséklet, a csapadék alakulását. Most arra vagyok kíváncsi, hogy a következő években milyenek lesznek a boraim, vagy az idei aranyérmem csak a véletlen műve volt?” Nyilatkozta lapunknak az első „diadala” után Steinmann László 2021-ben.

Nos, úgy tűnik, nem a véletlen műve volt, hiszen a kétszázharmincnyolc tétel közül mindössze nyolc érdemelte ki a Nagy Arany címet

A mostani sikere után az adonyi szőlőhegyen, pontosabban a Rác-hegyen lévő présházában beszélgettünk.

- Ahol most gazdálkodunk, ez a terület már legalább százötven éve a családunk birtokában van. Lassan én is öreg borásznak vallhatom magam, hiszen 1989-től dolgozom a szőlőben, akkor kezdtem el segíteni édesapámnak, most már kilencven százalékban a saját elképzeléseimet valósítom meg.

A hobbiborásztól – ugye ő fogalmazott így - megtudtuk, fajtajellegű borokat készítenek, a cabernet sauvignont, amivel most is aranyérmes lett, már az ő javaslatára telepítették, és annak is már húsz éve. 

- Fontosnak tartom, hogy nem más borvidékről vett szőlőből, hanem adonyiból készült a borom. Szeptember közepén jó savakkal és tizennyolcas mustfokkal szüreteltünk. Az erjesztésnél voltam a legnagyobb gondban. Nálam ugyanis nem mindig működik a savállós erjesztés, volt, hogy harminc fokra is felmelegedett a mustom, ezután pedig már nem lehet igazán jó bort készíteni – tudtuk meg Steinmann Lászlótól.

A hobbiborászatról

Itt jönnek képbe a már többször említett hobbiborászatok, és az úgynevezett nagyüzemi pincészetek. Az utóbbiak gyakorlatilag egy laboratóriumban készítik a borokat, a legapróbb részletekig be van állítva minden, szinte automatizált a borászat. Csak egy példa: a mustot ülepítik, hűtik, hogy ne induljon be az erjedés, így már a tiszta mustot kezdik el erjeszteni. Az alacsony hőmérséklet alapvetően az aromák megőrzése szempontjából előnyös. A cél, hogy a must kellően alacsony hőmérsékletről induljon erjedésnek, ez hűtőköpenyes acéltartállyal is elérhető. Mivel az adonyi szőlőhegyen igen csak ismerős vagyok, biztosan állíthatom, ilyen tartályt még a legmodernebb ottani pincékben sem láttam. Viszont láttam már olyat, hogy egy mezei ventilátorral hűtötték a „hobbisták” a mustot.

Steinmann László a hűtést úgy oldotta meg, hogy ötvenliteres üvegballonokba töltötte a mustot. Mivel kicsi a ballonok térfogata, és közel vannak a pince aljához, ahol a leghűvösebb a levegő, így biztosítható a kívánt must hőmérséklet.

Nagy nevek a listán

Eljött a pillanat, amikor érdemes megemlíteni, hogy - többek között - mely borászatok képviseltették magukat a versenyen. A Frittmann Testvérek Pincészete (Kunság), az Agárdi Csóbor Pincészet (Etyek-Buda), a Geszler Családi Pincészet (Mór), a Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet (Balatonboglár), a Font Pincészet (Kunság), a Gál Szőlőbirtok és Pincészet (Kunság), a Juhász Testvérek Pincészete (Eger), a Koch Borászat (Hajos-Baja), Lelovits Tamás Pincészete (Villány), az Eifert Pincészet (Kunság), Günzer Tamás Pincészete (Villány), Ostoros Családi Pincészet (Villány). 

(Az adonyi Dunamenti Szent Orbán Borrend jogilag az Etyek-Budai borvidékhez tartozik.)

Talán feltűnhet, hogy több, a Kunsági borvidékről érkezett pincészetet találhatunk a legjobbak között. Ez nem véletlen, mivel a Kunsági borvidéken termett kékszőlőket a szakemberek kimondottan rozéborra „termettnek” gondolják. A Kunsági borvidék a rendszerváltás környékén történt, rengeteg borhamisítás miatt még most is sokak számára kényes terület. De az tény, a Kunsági borvidék a legnagyobb hazai bortermő táj, arról nem is beszélve, hogy az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke a maga 27 903 hektárjával (Magyarországon összesen hatvanötezer hektáron található szőlőültetvény). A borvidék részei a szűkebb értelemben vett kiskunsági homokvonulat, a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a Jászsági-löszhátak. A borvidék erejét mutatja és a minőségi fejlődését alátámasztja, hogy 2007-ben Frittmann János soltvadkerti, 2013-ban pedig a szigetcsépi Gálné Dingisz Éva személyében a Kunsági borvidék adta az Év Bortermelőjét.

A „nagyaranyosok”

Végezetül álljon itt a 2023-as nyolc Nagy Aranyérmes bor listája.

Tomolik Pincészet (Tolna, cabernet sauvignon rozé), Szentpéteri Borpince (Kunság, Methode Traditionelle Rosé Pezsgő), Frittmann Testvérek Kft. (Kunság, Kékfrankos ROZÉ), Bibok Pincészet Kft. (Etyek-Buda, Bibok Rozé I.), Geszler Családi Pincészet (Mór, Geszler Rozé), Steinmann Pince, Etyek-Buda, cabernet sauvignon), Tomolik Pincészet (Tolna, syrah gyöngyöző),